Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-07-05 / 27. szám

Ugyancsak dr. Nagy Dezső terjesztette elő a prot. közös bizottság legutóbbi ülése jegyzőkönyvét, a melyet a konvent minden megjegyzés nélkül tudomásul vett. Néhány kisebb fontosságú ügy elintézése után végére ért a konvent tárgyalásainak s ülését Antal Gábor imádságával rekesztette be. Hát az életbevágó, aktuális dolgok: a 48. XX. végrehajtását és a r. kath. autonómia megalkotását illetőleg bejelentett törvényjavaslatok, a r. kath. nép­szövetség, a Ne temere pápai dekretum, az evangeliomi szövetség nem jöttek szóba sem az elnöki megnyitóban, sem a tárgyalások folyamán? Bizony nem. És sajnos, hogy nem. Igen sokszor hangoztattuk már, hogy egyház­hatósági gyűléseinktől nemcsak az adminisztratív teendők elintézését várnánk, hanem azt is, hogy az egyházat érdeklő politikai és egyháztársadalmi ügyekben is irá­nyítólag állást foglaljanak. Ez a kívánságunk azonban csak nem akar teljesülni; pedig mi úgy látjuk, hogy nagy dolgoknak és nehéz megpróbáltatásoknak nézünk elébe. Ellenfeleink egységes, czéltudatos munkát foly­tatnak s munkájuk eredménye a siker; mi azonban tanácstalanul, vezérlet nélkül, szóthúzó irányokat követve vergődünk és emésztetünk. Vájjon mikor látják már be vezetőink, hogy vezető szerepük nem liatározódhatik az adminisztratív dolgok elintézésében? S vájjon mikor állanak élünkre, nem csupán mint a sablonok között mozgó elnökök és gyűlési tagok, hanem mint igazi vezetők is?! Referens. Az ország 1906. évi egyházi és vallás­erkölcsi közállapotai. (Folytatás.) A többi fertőző betegség közül legtöbb halottja volt a kanyarónak: 9894; ezután következik a vörheny 8829, a szamárhurut 8108, a roncsoló toroklob 7150, a hasi hagymáz 5509, a gyermekek hasmenése 4845, a vérhas 1684 és az orbáncz 790 halálesettel. Az 1905. évhez képest némi javulást látunk a vörhenynél és orbáncznál, valamivel többet a gyermekek hasmenésénél és a vér­hasnál, legtöbbet a hasi hagymáznál és a roncsoló torok­lobnál ; úgy látszik e betegség évtizedről évtizedre veszít pusztító erejéből, ellenben nagymérvű a visszaesés a kanyarónál, főleg azonban a szamár hurutnál. Ez utóbbi gyilkos kór nekem is két kedves gyermekemet rabolta el s nőm egy év óta nem tudja kiheverni annak súlyos nyomait. A nem fertőző betegségek közt, a veleszületett gyengeség 70,545 és az aggkori végkimerülés 59,884 eseteinek leszámításával, legnagyobb számmal szerepel a tüdő és mellhártyagyúladás, mely betegség 47,124 eset­ben végződött halállal. De ez a szám is apadóban van; a csökkenés egy év alatt majd nem 5 ezerre rúg. Szint­úgy fogyott a görcsökben elhalt, legnagyobbrészt gyer­mekhalottak száma 31,342-ről 28,993-ra, nemkülönben a vizibetegség 9937, gutaütés 9699, gyermekaszály 8284, elmebaj 2957, gyermekágy 1888 és sérvek 1395. Az erőszakos halálok száma 13,192-t tett 1906-ban ; az erőszakos halálok közt 7,505 halálozás baleset foly­tán következett be, 3543-an öngyilkossá lettek és 1707-en gyilkosságnak estek áldozatul. Előfordult még 437 bizony­talan eredetű haláleset, legnagyobbrészt vízbefultak, melyeknél az erőszakos halál okát megállapítani nem lehetett. Az 1906. évi természetes népszaporodás kedvező volt. Magyarországon ugyanis 195,587, Horvát-Szlavon­országokban 33,576. A magyarok arányai úgy az anya­országban, mint társországokban felülállanak az országos átlagon 55-9 (6'0) [48'6]. A hitfelekezetek közt legkedvezőbb a szaporodási arány az anyaországban — most is mint rendesen — az izraelitáknál, a társországokban pedig az ott kisszámú evangélikusoknál; legkedvezőtlenebb a gör. kel. és a társországokban, a mi nagyon meglepő, az izraelitáknál. Magyarországon még az átlagon fölül állanak a külön­böző szertartású kathol. és Horvát-Szlavonországokban a két görög felekezet. A többiek valamennyien, úgy Magyar­országon, mint a társországokban, szaporaság tekinteté­ben az átlagon alul maradnak, köztük sajnos, az unitá­rius után a legmagyarabb hitfelekezet, a reform, is. Természetes szaporodás az evang. egyháznál 11,720 (%-ban: 9"0), a társországokban 709 (%-ban: 20"6), összesen: 12,429 (%-ban: 9'3). Reform. 21,033 (%-ban : 8'3), a társországokban 182 (%-ban: 12"0), összesen: 21,213 (%-ban: 8'3), országos átlag %-ban: 11-0(13-0) [112]. Kiszámított összes népesség az 1906. óv végén összesen: 20.469,157. Ebből evang. 1.302,845 (7"29), a társországokban 34,948(1-35), együtt: 1.337,793 (6*53); reform. 2.545,682 (14 24), a társországokban 15,334 (0*59), együtt: 2.561,016 (12'51). Az 1900 évi népszámlálási adatokkal szemben (lásd e közlemény elején) ezekből is láthatjuk a két protestáns felekezet hat évi százalék­csökkenését. Mennyi volt az 1906. évi elhaltak közül egyházilag eltemetve, azt — sajnálattal — daczára annak, hogy az egyes gyülekezetek ezen adatokat is évenként hiva­talosan beszolgáltatják, ezúttal sem tudjuk megmondani. Úgy látszik, nem érdekli ez sem a központi statisztikai hivatalt, sem a felekezeteket. Nem lévén adatok, mi sem adhatunk róla számot. De kérdem : mi czélból kívánja be a központi statisztikai hivatal a lelkészi hivataloktól évente ezen adatokat, ha közre nem adja azokat. Fel­hívjuk erre az illetékes egyházi hatóságok figyelmét, tegyék azt lehetővé. Minket, egyházakat, mégis közelről érdekel az, hogy e téren miképen nyilvánul a vallásos hitélet. V. Kivándorlás. Visszavándorlás. Az 1906. évi eredmények szerint a Magyarbirodalom kivándorlási mozgalmában az 1905. évhez képest ismét némi emelkedés tapasztalható; kivándorolt ugyanis 169.202

Next

/
Thumbnails
Contents