Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-07-05 / 27. szám

Ugyancsak dr. Nagy Dezső terjesztette elő a prot. közös bizottság legutóbbi ülése jegyzőkönyvét, a melyet a konvent minden megjegyzés nélkül tudomásul vett. Néhány kisebb fontosságú ügy elintézése után végére ért a konvent tárgyalásainak s ülését Antal Gábor imádságával rekesztette be. Hát az életbevágó, aktuális dolgok: a 48. XX. végrehajtását és a r. kath. autonómia megalkotását illetőleg bejelentett törvényjavaslatok, a r. kath. népszövetség, a Ne temere pápai dekretum, az evangeliomi szövetség nem jöttek szóba sem az elnöki megnyitóban, sem a tárgyalások folyamán? Bizony nem. És sajnos, hogy nem. Igen sokszor hangoztattuk már, hogy egyházhatósági gyűléseinktől nemcsak az adminisztratív teendők elintézését várnánk, hanem azt is, hogy az egyházat érdeklő politikai és egyháztársadalmi ügyekben is irányítólag állást foglaljanak. Ez a kívánságunk azonban csak nem akar teljesülni; pedig mi úgy látjuk, hogy nagy dolgoknak és nehéz megpróbáltatásoknak nézünk elébe. Ellenfeleink egységes, czéltudatos munkát folytatnak s munkájuk eredménye a siker; mi azonban tanácstalanul, vezérlet nélkül, szóthúzó irányokat követve vergődünk és emésztetünk. Vájjon mikor látják már be vezetőink, hogy vezető szerepük nem liatározódhatik az adminisztratív dolgok elintézésében? S vájjon mikor állanak élünkre, nem csupán mint a sablonok között mozgó elnökök és gyűlési tagok, hanem mint igazi vezetők is?! Referens. Az ország 1906. évi egyházi és valláserkölcsi közállapotai. (Folytatás.) A többi fertőző betegség közül legtöbb halottja volt a kanyarónak: 9894; ezután következik a vörheny 8829, a szamárhurut 8108, a roncsoló toroklob 7150, a hasi hagymáz 5509, a gyermekek hasmenése 4845, a vérhas 1684 és az orbáncz 790 halálesettel. Az 1905. évhez képest némi javulást látunk a vörhenynél és orbáncznál, valamivel többet a gyermekek hasmenésénél és a vérhasnál, legtöbbet a hasi hagymáznál és a roncsoló toroklobnál ; úgy látszik e betegség évtizedről évtizedre veszít pusztító erejéből, ellenben nagymérvű a visszaesés a kanyarónál, főleg azonban a szamár hurutnál. Ez utóbbi gyilkos kór nekem is két kedves gyermekemet rabolta el s nőm egy év óta nem tudja kiheverni annak súlyos nyomait. A nem fertőző betegségek közt, a veleszületett gyengeség 70,545 és az aggkori végkimerülés 59,884 eseteinek leszámításával, legnagyobb számmal szerepel a tüdő és mellhártyagyúladás, mely betegség 47,124 esetben végződött halállal. De ez a szám is apadóban van; a csökkenés egy év alatt majd nem 5 ezerre rúg. Szintúgy fogyott a görcsökben elhalt, legnagyobbrészt gyermekhalottak száma 31,342-ről 28,993-ra, nemkülönben a vizibetegség 9937, gutaütés 9699, gyermekaszály 8284, elmebaj 2957, gyermekágy 1888 és sérvek 1395. Az erőszakos halálok száma 13,192-t tett 1906-ban ; az erőszakos halálok közt 7,505 halálozás baleset folytán következett be, 3543-an öngyilkossá lettek és 1707-en gyilkosságnak estek áldozatul. Előfordult még 437 bizonytalan eredetű haláleset, legnagyobbrészt vízbefultak, melyeknél az erőszakos halál okát megállapítani nem lehetett. Az 1906. évi természetes népszaporodás kedvező volt. Magyarországon ugyanis 195,587, Horvát-Szlavonországokban 33,576. A magyarok arányai úgy az anyaországban, mint társországokban felülállanak az országos átlagon 55-9 (6'0) [48'6]. A hitfelekezetek közt legkedvezőbb a szaporodási arány az anyaországban — most is mint rendesen — az izraelitáknál, a társországokban pedig az ott kisszámú evangélikusoknál; legkedvezőtlenebb a gör. kel. és a társországokban, a mi nagyon meglepő, az izraelitáknál. Magyarországon még az átlagon fölül állanak a különböző szertartású kathol. és Horvát-Szlavonországokban a két görög felekezet. A többiek valamennyien, úgy Magyarországon, mint a társországokban, szaporaság tekintetében az átlagon alul maradnak, köztük sajnos, az unitárius után a legmagyarabb hitfelekezet, a reform, is. Természetes szaporodás az evang. egyháznál 11,720 (%-ban: 9"0), a társországokban 709 (%-ban: 20"6), összesen: 12,429 (%-ban: 9'3). Reform. 21,033 (%-ban : 8'3), a társországokban 182 (%-ban: 12"0), összesen: 21,213 (%-ban: 8'3), országos átlag %-ban: 11-0(13-0) [112]. Kiszámított összes népesség az 1906. óv végén összesen: 20.469,157. Ebből evang. 1.302,845 (7"29), a társországokban 34,948(1-35), együtt: 1.337,793 (6*53); reform. 2.545,682 (14 24), a társországokban 15,334 (0*59), együtt: 2.561,016 (12'51). Az 1900 évi népszámlálási adatokkal szemben (lásd e közlemény elején) ezekből is láthatjuk a két protestáns felekezet hat évi százalékcsökkenését. Mennyi volt az 1906. évi elhaltak közül egyházilag eltemetve, azt — sajnálattal — daczára annak, hogy az egyes gyülekezetek ezen adatokat is évenként hivatalosan beszolgáltatják, ezúttal sem tudjuk megmondani. Úgy látszik, nem érdekli ez sem a központi statisztikai hivatalt, sem a felekezeteket. Nem lévén adatok, mi sem adhatunk róla számot. De kérdem : mi czélból kívánja be a központi statisztikai hivatal a lelkészi hivataloktól évente ezen adatokat, ha közre nem adja azokat. Felhívjuk erre az illetékes egyházi hatóságok figyelmét, tegyék azt lehetővé. Minket, egyházakat, mégis közelről érdekel az, hogy e téren miképen nyilvánul a vallásos hitélet. V. Kivándorlás. Visszavándorlás. Az 1906. évi eredmények szerint a Magyarbirodalom kivándorlási mozgalmában az 1905. évhez képest ismét némi emelkedés tapasztalható; kivándorolt ugyanis 169.202