Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-06-21 / 25. szám

De bár ilyennyire kedvezőtlenek a körülmények a külmisszió munkájára, mégis találunk biztató jeleket is, s örömmel látjuk, hogy a misszió tüzét hazánkban is többen élesztgetik. Első sorban a budapesti skót misszióban, mely a mult évben is hirdette a zsidó népnek az evangéliomot, női szövetsége pedig a magyar közönség adományaival tart fenn egy benszülött misszionáriust a déli-tenger szigetein. A Lorántffy-egylet zambeziána munkája idehívta Lageare misszionárust, a ki egy hétig Budapest különböző helyein tarthatott nagyérdekü előadásokat. A Bethánia-egylet buzgón gyűjt missziói adományokat és sikerült missziói ünnepélyeket is rendezett. A budapesti ref. ifjúsági egyesület az „Ébresztő" lap által támogatja e munkát. A német ref. leányegyház Müller bázeli misszionáriust hivta Budapestre missziói előadások tartására. Vidéken, Dunántúl a Scholtz Ödön ágfalvai ev. lelkész által alapított Ágostai hitvallású evangélikus missziói egylet haladt jó példával előre és elnyerte az egyházi felsőbbség jóváhagyását. Az ugyancsak a Scholtz Ödön által szerkesztett Missziói Lapok sok helyre elvitték a misszió ismeretét. Veszprémben pedig dr. Misley Sándorné karolta fel ezt a szent ügyet. Ez mind igen jó s szép, de kevés, nagyon kevés. Előttünk óriási mező áll még parlagon és nincs a ki felszántsa. De mert a nagy mezőt nem tudjuk megmunkálni, vájjon tétlenek maradjunk-e egészen és elcsüggedve forduljunk el az egész munkától? Távolról sem! Azt a picziny helyet, mit a magunk fáradságával meg tudunk munkálni, munkáljuk meg jól és legyünk jó reménységben. A keresztyének erényeihez tartozik, hogy tudnak várni. Mi várni akarunk, a míg több munkást és több munkát kapunk, követvén Isten igéit a zsoltár szavaiban: „Csendesen légy az Úrban és várjad őtet!" dr. Fleischer Gyula. KÜLFÖLD. Az amerikai ref. egyház zsinata és a magyar ref. misszió. Az Egyesült-Államok Református Egyháza — Reformed Church of the U. S. — május 19-29. napjain tartotta meg három évenként összehívni szokott zsinatát a pennsylvaniai York városban. A megtartott zsinat közelről érdekel bennünket, magyar reformátusokat, a mennyiben most történt meg először, hogy az amerikai ref. egyház fenhatósága alatt álló magyar ref. egyházmegyének is képviseletet adtak a zsinaton, továbbá mivel a zsinat behatóan és jóindulattal foglalkozott az amerikai magyar reformátusok között folytatott misszió és az amerikai ref. egyház kötelékébe tartozó magyar ref. gyülekezetek ügyeivel. Az a jóindulat, a mely az amerikai ref. egyház zsinata részéről a magyar ref. misszió és a magyarországi ref. egyház iránt megnyilvánult, reméljük, hogy nem téveszti el hatását s talán végtére létre jöhet a kívánatos harmónia a magyar és az amerikai ref. egyház között a magyar missziót illetőleg. A zsinat május 19-én nyilt meg a Trinity templomban, a hol a tanácskozások lefolytak. A megnyitás ünnepélyes istentisztelet keretében történt, a melyen a buffalói lelkész, a mult zsinati cziklus elnöke fungált. A megnyitás után a zsinat legelső feladata az volt, hogy a zsinat és az egyház elnökét 3 évre megválassza. A választás R. Kieffer S., hagerstowni nagytekintélyű lelkészre esett. Mellőzve a zsinatnak az amerikai ref. egyházat illető tanácskozásait és határozatait, csak a magyar ref. misszióra vonatkozó tanácskozásokról és határozatokról emlékezünk meg. A magyar misszió ügyeit, a missziói hatóság megbízása folytán, Harsányi Sándor homesteadi lelkész referálta. Referádájában tartózkodott az amerikai és a magyar ref. egyházak között a magyar misszió körében támadt sajnálatos meghasonlás kiszínezésétől és élesítésétől. Ellenkezőleg, igyekezett a helyzetet és a teendőket aként mutatni fel, hogy egyengesse az útját annak az indítványnak, a melyet a misszió ügyében, a magyar ref. egyházmegye nevében Tomcsányi József egyházmegyei alelnök volt benyújtandó. A zsinat tetszéssel fogadta Harsányi jelentését s az ahhoz kapcsolt ama kérést, hogy az amerikai ref. egyház ezentúl még hathatósabb anyagi támogatásban részesítse a magyar missziót, mint tette eddigelé. Harsányi Sándor jelentése után Tomcsányi József egyházmegyei alelnök szólalt fel. Hosszabb, higgadt áttekintését adta az amerikai magyar misszió megindulásának és azoknak az intézkedéseknek, a melyeket a magyar misszió ügyében az amerikai és a magyarországi ref. egyházak tettek. Sajnálattal konstatálta, hogy a két egyház a követendő eljárást illetőleg megegyezésre nem tudott jutni, s hogy ennek következtében a misszió ügyét egyáltalában nem előmozdító, hanem hátráltató zavarok és harczok támadtak az amerikai magyar ref. gyülekezetekben és azok lelkipásztorai között. Azon az alapon, a melyen a magyar ref. egyház az amerikai magyar ref. gyülekezeteket egyesíteni kívánja, a teljes egyesség és békesség meg nem valósulhat, mert az amerikai ref. egyház fenhatósága alatt álló ref. gyülekezetek és azoknak lelkészei nem kivannak szakítani eddigi fentartó egyházukkal. „És mégis — így folytatta szószerint — úgy érezzük, hogy valaminek történnie kell a szülő haza kielégítése végett, mert a gyermek nem feledkezhetik meg édes anyjáról. Mi a magyarországi egyháznak vagyunk a gyermekei. A czélból tehát, hogy az egymás iránt való kedvetlen érzések orvosoltassanak ós mindkét fél kielégülést nyerjen, a következő indítványt vagyok bátor tenni. Először: Ez a tiszreletreméltó testület vegye a legkörültekintőbb megfontolás alá a magyarok közt folytatott missziói munkát. Másodszor: Válasszon egy vagy két delegátust, hogy