Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-05-31 / 22. szám

az újabb 3 milliós segélynek az evang. egyházat illető része miként osztassék fel? A bizottság azt a javaslatot teszi az egyetemes gyűlésnek, hogy az egyet, lelkészi nyugdíjintézetre 240,000, az egyházi adóterhek csökkentésére 516,000, a közigazgatási költségek fedezésére pedig 147.000 korona fordíttassék. Az adóterhek csökkentésére szánt összegből kapna a bányai kerület 86,000, a dunáninneni 140,000, a dunántúli 164,000, a tiszai 126,000 koronát. A közigazgatásra szánt összegből kapna az egyházegyetem 27,000, a pozsonyi diakonissza-intézet és a torzsai kontirmandusok otthona 200—200, a kerületek, az egyházegyetem czéljaira fizetett járulékok fedezésére 500—500- a pozsonyi theologia, kivételesen csak erre az évre, tanári drágasági pótlékokra 2000 koronát. A fenmaradó 120,000 korona pedig egyenlő arányban a kertiletek között osztatnék szét. A franczia kulturharczhoz. A pápa, a mint tudjuk, kárhoztatta a fi anczia kormány és törvényhozás által szerveztetni kivánt kultuszegyesületeket. A legutóbbi időben tehát más megoldását keresték a dolognak, a „mutuaKté" kölcsönös segélyegyesületek létesítése útján. Az eszmét szívesen fogadták a világiak, sőt a papok közül is többen. Az egyházfentartás ügye azonban újból megfeneklett, a mennyiben a pápa a franczia püspökökhöz intézett levelében kárhoztatólag nyilatkozott a mutualiték felől is, mint a melyek szerinte alig különböznek valamit a kultuszegyesületektől. A római katholikus autonomia. Az ilyen ügyekben rendesen jól értesült Budapesti Hírlap, f. hó 28-diki számában figyelemreméltó közleményt ad a róm. kath. autonomia tartalmát illetőleg. Közleménye szerint létrejött a r. kath. autonomia szervezésére nézve a megegyezés a király, a hierarchia éá a kormány között. A benyújtandó törvényjavaslat csak néhány rövid szakaszból fog állani, s benne elismertetik a r. kath. egyház joga az autonom szervezet kidolgozására és annak, a királyi megerősítés után életbeléptetésére. Az államhatalom ugyanazon mértékű szabadságot engedi a r. kath. autonómiának, mint a többi felekezeti önkormányzatnak és csupán az ellenőrzés és felügyelet jogát biztosítja a maga részére. A mi az autonómiai szervezet kidolgozását illeti, az az ősz elején összehívandó autonómiai kongresszuson fog megtörténni, a melyen a főpapság iparkodni fog álláspontját érvényesíteni arra nézve, hogy a r. kath. egyház alkotmánya ós hierarchikus szervezete csorbát ne szenvedjen. Az autonomia joghatóság tekintetében aligha fog túlterjedni az erdélyi r. kath. status jog- és hatáskörén, de M lesz bővítve azzal a hatáskörrel, a melyet most a vallás- és tanulmányi alapok ellenőrzésére hivatott állami bizottság gyakorol. Az előző kormányok ezeknek az alapoknak a kezelését és az ezekből (most már az államkasszából is! Szerk.) fentartoit kir. kath. középiskolák felett gyakorolt jogot nem akarták az autonómiának átengedni. A jelenlegi kormány azonban ehhez többé nem ragaszkodik, s biztosíttatni fog az autonomia kellő befolyása, mind a vallás- és tanulmányi alapok kezelésére, mind a kir. kath. gimnáziumok vezetésére. Ehhez a híradáshoz csak azt fűzzük, a miről vezetőczikkünkben is szólottunk, hogy kisérjük a legéberebb figyelemmel a történendőket, mert oly nagy kérdés megoldásáról van szó, a mely életet vagy halált hordoz magában a mi számunkra! Egyházkerületi gyűlések. A tiszáninneni reform egyházkerületnek május 19—20. napjain megtartott közgyűlése melegen üdvözölte a betegségéből szerencsésen felgyógyult Kun Bertalan püspököt, s az alakulással kapcsolatban elrendelte a szavazást a dr. Finkey József elhunytával megüresedett világi aljegyzői szék betöltésére. A Radácsi György főjegyző által felolvasott püspöki jelentés elsősorban az új egyházi törvényekről s azoknak várható jó eredményéről emlékezett meg. Majd az egyház anyagi helyzetéről szólva, jelezte, hogy a kormány által nyújtandó újabb 3 milliós segély nem lesz elég, s itt csak az segíthet, ha az állam, méltányolva egyházunk helyzetét ós nagy történeti hivatását, az 1848- XX. alapján hathatósabban siet támogatásunkra. Az egyház belső életében és egyháztársadalmi szervezkedésében a testvéri szeretetre és az egyetértő munkálkodásra intett az agg patriárka. A tárgysorozat rendjén a legelsők között került tárgyalás alá a parókhiális könyvtár-bizottságnak a Warga-Zoványi-féle egyháztörténelem harmadik kötetére vonatkozó átirata, a melyben a bizottság a felől kért véleményt a kerülettől, hogy a nevezett mű 3-dik kötetének átdolgozásánál mennyiben tartotta meg Zoványi a kerülettel kötött szerződést? A kérdés az egyházkerületi parókhiális könyvtár-bizottsághoz tétetett át, még a gyűlés folyama alatt megtörténendő véleményezés végett. A második napi ülésben, a bizottság beterjesztett véleménye alapján, kimondta azután a közgyűlés, hogy Zoványi megszegte a szerződés 2-ik pontját és hogy a függelék kihagyandó a kötetből. Voltak, a kik e miatt Zoványi ellen fegyelmi vizsgálatot kívántak indítani; a gyűlés azonban bevárandónak határozta a konvent állásfoglalását. Kínos tárgyat hozott felszínre Kérészy Barnának a sárospataki főiskola igazgató-tanácsosi állásáról való lemondása is, t. i. a főiskola tanári karában dúló visszavonásokat és a tanári kar egyes tagjainak az elöljárósággal szemben tanúsított magatartását. Bizottságot is küldöttek ki, annak megvizsgálására, hogy nincs-e szükség e tekintetben rendkívüli intézkedésekre. A bizottság azonban ez idő szerint még nem tartotta szükségesnek, hogy a kerület rendkívüli intézkedéseket tegyen. A közigazgatási államsegély felosztása kérdésénél, Dókus Ernő felszólalására, aként döntött a gyűlés, hogy a kerületnek eső 27,000 korona, a mellőzhetetlen központi kiadások levonása után, az egyházmegyék között osztassék fel. Az iskolai ingatlanok átírása ügyében örvendetes fordulat történt, a mennyiben a kultuszminiszter a kerülethez intézett átiratában elismerte a telekkönyvi kiigazítások törvényességét, valamint azt is, hogy a bíróságok elutasító határozataikban az állami jog „kiterjesztő" magyarázatát érvényesítették. A kerület most már azt határozta, hogy az igazságügyminiszterhez intéz felterjesztést, az iránt, hogy a kultuszminiszter intézvényét tájékozás végett közölje a bíróságokkal. A sárospataki főgimnáziumhoz Dávid Zoltán, eddigi helyettes választatott meg rendes tanárrá. Weiszer Róbert helyettes tanárul alkalmaztatott; a tápintézet felügyelőjévé pedig Szilágyi Benő választatott. A második napi ülésen, a Zo,ványi-ügy elintézésén kivül, a jelentéseket hallgatta meg a gyűlés ; megválasztotta az adóügyi bizottságot, és az egyházmegyék által felterjesztett belkörű ügyeket intézte el. — A tiszántúli ref. egyházkerület közgyűlésének végzett dolgairól még mindig csak igen hiányos adatok állanak rendelkezésünkre. Rendkívül fontos volt az elnökségnek arra vonatkozó bejelentése, hogy a kormány határozott nyilatkozatot tett az egyik egyetemnek Debreczenben felállítása és azon a ref. theol. fakultás szervezése iránt. A gyűlés a Bethlen Gábor-körnek évi 200 korona segélyt szavazott meg; a kerületi pénztári tisztviselők honoráriumát pedig évi 1200 koronával emelte. Elhatározták, hogy a f. év augusztus havában lelkészszentelő rendkívüli közgyűlést tartanak. Hosszabban foglalkoztatták a gyűlést az 1848. XX. végrehajtása ós a lelkészi fizetések rendezése tárgyában az