Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-05-24 / 21. szám

kincsesbányája a vallásos festészet remekeinek, a menynyiben a keresztyénség leghíresebb vallásos tárgyú festőinek és szobrászainak alkotásait közli, a legsikerültebb fényképmásolatokban, s ezenkívül közbevegyítve ad temérdek, a szöveget világosító rajzot, tájképet, térképet, a melyek valósággal megelevenítik az olvasó előtt a bibliát. Ezt az 1000 képpel illusztrált Bibliát készül most kiadni magyar nyelven is a hannoveri Hermáim czég, Tóthfalusy József közreműködésével ós felügyelete mellett. A czég megtette már az intézkedést arra nézve is, hogy a magyar művészek bibliai tárgyú képeiről és szobrairól kópmásolatokat készíttessen és ezekkel is gazdagítsa a magyar Képes Bibliát. A hozzánk beküldött előzetes értesítés szerint a magyar Képes Biblia a biblia szövegét az újabban revideált Károli-féle szöveggel adja, rövid bevezető bibliaismertetéssel és Kenessey Béla erdélyi püspök előszavával A Képes Biblia ára, magyar motivumú díszkötésben, aranyozott lapszélekkel 30 korona lesz. Előfizetési ára 26 korona, a mely esetleg részletekben is fizethető. A Képes Bibliára, a mely gazdag illusztráczióival szintén alkalmas lehet arra, hogy a Szentírást újra visszavigye a keresztyén családok asztalára, előre is melegen ajánljuk a lelkipásztorok, vallástanárok, katecheták, tanítók és összes olva-sóink szives figyelmébe. BELFÖLD. A felekezeti iskolai vagyon tulajdonjogának kérdéséhez. Megemlékeztünk már arról, hogy a tiszáninneni ref. egyházkerület elrendelte az iskolai vagyonnak az illető egyházközségek nevére való átírását. S megemlékeztünk ezzel kapcsolatban arról is, hogy a gömörmegyei kir. tanfelügyelő felebbezése folytán az iskolai vagyon tulajdonjogának a kérdése a kúriához került fel eldöntés végett, s a kúria akként elöntött, hogy a felekezeti iskolai vagyon az illető egyházközségek nevére át nem írható. A kúriai döntvény az 1868- XXXVÍII. t.-cz. 14. §-ának értelmezésén épült fel. Az indokolás ugyanis ezt monja : „Az 1868. XXXVIII. t.-cz. 14. §-a értelmében a hitfelekezeti iskolák az állam felügyelete alatt állanak ós ez a felügyelet az idézett §. c) pontja értelmében az iskolai vagyon, \alamint az azzal egy tekintet alá eső tanítói javadalmazás rendeltetésszerű hovafordítására is kiterjed, a miből következik, hogy az iskolai vagyon elidegenítésére vonatkozó okiratok, az államkormány jóváhagyása nélkül, a telekkönyvi rendtartás 69. §-ához képest, nyilvánkönyvi bejegyzés alapjául nem szolgálhatnak". Ilogy a törvény ilyetén magyarázása mennyiben jogosult és indokolt, annak megvitatására már felhívtuk törvény- és jogtudóinkat, — fájdalom! — eredmény nélkül. Legközelebb foglalkozott az említett kúriai döntvénnyel s az annak alapján a kir. tábla által az egyházmegye egyes gyülekezetei ügyében hozott ítéletekkel a gömöri ref. egyházmegye közgyűlése is és arra nézve a következő határozatot hozta: Egyházmegyei közgyűlésünk ezen ítéleteket, melyeket a legfelsőbb bíróságnak, a királyi kúriának döntése alapján, minden egyes esetben a kir. tanfelügyelőség felebbezésóre a kir. ítélőtábla, mint másodfokú bíróság hozott meg, úgy egyházközségeinkre, mint egyetemes református egyházunkra nézve sérelmeseknek tartja: Mert az államnak a hivatkozott 1868. évi XXXVIII. t.-cz. 14. §-ában lefektetett és biztosított fó'felügyeleti joga az iskolai, illetve tanítói vagyon tulajdonjogára nem vonatkoztatható, — mivel a törvény értelmében „a kormánynak joga és tiszte meggyőződóst szerezni arról, hogy teljesítik-e az illető hitfelekezeti hatóságok azon kötelességet, hogy az iskola vagyonának biztos elhelyezésére ós rendeltetése czéljára fordítására felügyeljenek". — A törvény ezen intézkedésének minden másféle magyarázata, értelmezése ellenkezik királyi jóváhagyást nyert egyházi törvényeinkkel, mert az 1904-ik év november havának 10-ik napján megnyílt budapesti országos református zsinat által alkotott és 1907. évi február hó 14-én királyi legfelsőbb jóváhagyást és megerősítést nyert, I. t.-cz. 3. §-a világosan kimondja, hogy „a magyarországi református egyház alsó-, közép- és felső iskolái, mint a vallás szabad gyakorlásának jogával lényeges kapcsolatban álló intézmények s az egyház önfentartásának eszközei, az alkotmányos úton létrejött hazai országos törvények, jelesen az 1790/1-ik évi XXVI t.-cz., mint alaptörvény intézkedéseinek épségben tartásával, mindenestói az egyház testéhez tartoznak s az egyházi hatóságok alatt állanak De sérelmesek ezen ítéletek és végzések továbbá azért is, mert az iskolai, illetve tanítói vagyonok az egyházközségeknek elidegeníthetetlen tulajdonát képezik, ós történeti alapon kétségbevonhatatlanul hitelesen beigazolható, hogy ezen egyházi vagyonok nem kizárólag iskolai (tanítás) czélokra adattak és szereztettek, hanem általános egyházi czélokra szolgálnak és vannak rendeltetve ; a mennyiben magyarországi református egyházainkban a tanítók, kántorok, orgonisták és vallástanítók is voltak mindenkor eg y személyben. Másrészről egyházmegyei közgyűlésünket ezen birói ítéletek és végzések komoly aggodalommal töltik el, különösen egyenlően hangzó indokolásaiknál fogva, és azért is, mert a legfelsőbb biróság már a jogvrure emelkedett első fokú birói ítéleteket is, a magy. kir. közoktatásügyi kormány képviselőjének, a kir. tanfelügyelőnek elkésetten beadott fellebbezése folytán, a törvénykezési gyakorlat ellenére, rendes peres eljárás nélkül változtatta meg, illetve az érdemben — már ezelőtt 10