Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-05-10 / 19. szám

A Dunántúli Egyházkerület nevében és ott a te nemzetséged és atyáid nevében, kik hívséggel, bölcse­séggel, bőkezűséggel, oltáraink oltalmazásával, vérük hullásával szolgálták Istent. Mi fiunk! Megáldunk a te első szereteted, a Dunamelléki Egyházkerület, annak főiskolája nevében és ott azok nevében, kik már nincsenek és azok nevében, a kiknek lábaiknál ültél, oldalukon szolgáltál egykor. Mi fiunk! Megáldunk a két tiszai egyházkerület nevében, kiket te véled, Erdély, egy közös küzdelmekben, közös diadalmakban megszentelt ragyogó mult emlékei forrasz­tanak össze ! Megáldunk a testvér ágostai hitvallású Evangéliomi Egyházegyetem nevében, kikkel bölcsőnk, kenyerünk, sorsunk, missziónk egy volt, — legyen is mindig! A te püspöktársaid nevében, kiknek egyike a távolból nyújtja munkás s munkára most is lekötött bátorító kezét, kettejének pedig hattyú-éneke az enyém­mel együtt halkan zeng feléd: Mi immár megáldoztatunk, te pedig erősödjél meg és légy férfi! És a tulajdon házad nevében. E szent és nemes Erdélyi Anyaszentegyház nevében . .. Mindezeket a neveket és áldásokat egy szóban foglalva helyezem fejedre : légy megáldva, megszentelve az 0 nevében, a te Megváltód nevében ! * * * 0 te, ki őtet elhivtad, a te szeretetedbe ajánljuk őtet; bocsásd az ő lelkébe néhány sugarát annak az erőnek és szelídségnek, hitnek és szeretetnek, buzgó­ságnak és béketűrésnek, a melyek a te homlokodat mennyei fénnyel koronázták. Teljesítsed benne a te Ígéretedet, melyet adtál a te első tanítványaidnak, hogy velők lószesz mind világvégezetéig. És te nagy Isten! — ki előtt némán borulunk arczra, imádván a te könyörülő jóságodat, — miután arra méltóztattad a töredékeny cserépedényt, hogy telje­sedjék meg amaz örök kinccsel, a te neveddel, hogy azt megőrizze; a töredékeny nádszálat, hogy tenéked szolgáljon: emlékezzél meg ő róla és dicsőítsd meg a te erődet az ő erőtelenségében. Ez ünnepélyes pillanatban, midőn az apostoli idők szokása szerint kezeinket fejére vetjük az Atyának, Fiúnak és Szentléleknek nevében, erősítsd meg Őtet ama vallástételben: „Én érettök szentelem meg maga­mat, hogy ők is megszenteltettek légyenek valóban". Tedd őket magadévá a te kegyelmed által, mert elég ő neki a te kegyelmed ; szenteld meg a te igazságoddal, mert a te beszéded igazság. Amen. BELFÖLD A felsőborsodi ref. egyházmegye közgyűlése. Egyházmegyénk szokásos rendes közgyűlését ápr. 29—30. napjain a sajókápolnai egyházban tartotta meg, Vadászy Pál esperes és Ragályi Béla egyházmegyei gondnok kettős elnöklete alatt. A gyűlésre, talán a hely kedvező fekvésénél fogva, szokatlan nagy számban jelen­tek meg a lelkészek, tanítók s a gyülekezetek küldöttei, hogy intézzék ügyes-bajos dolgainkat. Megjelent a gyűlésen, a házigazda szives meghívására, a távolból dr. Baltazár Dezső, hajduvidéki esperes, az ORLE. elnöke is. Pont 9 órakor a szépen megújított tágas templomba vonult fel a közgyűlés, kisérve a gyülekezet által, hol ének és Nagy Lajos sajószentpéteri segédlelkész áhíta­tos imája ragadta lelkünket ég felé. Esperesi rövid fohász után gondnok üdvözölte a nagyszámmal megjelent gyűlési tagokat s a közgyűlést megnyitotta. Erre következett az esperesi évi jelentés, össze­állítva az egyházlátogatási jegyzőkönyvek alapján. E jelentésből megtudtuk, hogy bár szegények vagyunk anyagiakban, bár szorongat bennünket a minden oldalról támadó klerikálizmus, de azért az egyháziasság, az áldo­zatkészség minden egyházban megnyilvánul, jeléül annak, hogy még élni akarunk s a lelkészi és tanítói kar meg­teszi híven kötelességét ebben a nehéz és veszedelmes időben is. Az esperesi jelentés kapcsán, úgy a b. Barkóczy ügyében, mint a parókhiális könyvtár érdekében felír közgyűlésünk a kerületre, hogy tétlenül ne nézze főható­ságunk a klerikálizmus túlterjeszkedését s a könyvtár­bizottság pedig átolvasás nélkül ne adjon ki könyveket. Dr. Bartók György erdélyi püspök elhunyta felett fájdalmunknak, Kenessey Béla püspök egyhangú válasz­tása felett pedig örömünknek adván kifejezést: e jegyző­könyvi pontokat úgy a gyászoló családnak, mint az új püspöknek megküldeni határoztuk. Kuil József Varbóra, Nagy Barna Kondora, Zajzon Mihály Szakácsiba mint törvényesen megválasztott lel­készek beerosittettek; beiktatásukra szakaszbeli t. birák kiküldettek. Tanítókul megválasztattak: Kövér Gyula Edelénybe; Eperjessy Béla Sajószentpéterre, (III) Farkas Erzsébet tanítónő Szilvásváradra. — kik is az eskü ünnepélyes letevéséről a bizonyítványt kikapták. Révay Miksa megválasztása ideiglenesen tudomásul vétetett, s úgy ő, mint Juhász Andor, őszi közgyűlésünkre oklevelüket kötelesek bemutatni. Varga Imre, volt zilizi helyettes-lelkész Ivánkába, Pozsga József segédlelkész Sajó-Ecsegre rendeltettek. Amannak felügyelő lelkésze Svingor József, ennek Elek József t. birák lettek, mivel mindakét vizsgáról szóló bizonyítványt idáig meg nem szerezhették. Nagy Lajos sajószentpéteri segédlelkész bizonyít­ványa alapján bekebeleztetett, Almássy Lajos segédlel­kész pedig más egyházmegyébe költözött. Csontó Károly sajóecsegi lelkész „lelkészi jellegé­nek és sajóecsegi ref. lelkész" czímének fentartásával, orvosi bizonyítványai alapján, jól megérdemelt nyuga­lomba bocsáttatott. Szuhay főjegyző előadásában következtek aztán az elhelyezések után a lelkészértekezletnek fontos határo­zatai, melyek következőleg intéztettek el: Lelkészérte­kezletnek az ORLE.-be való testületi belépését helyeslő­leg vette tudomásul az egyházmegyei közgyűlés, sőt indítványra azt is kimondta, hogy ha a protestáns szövet­ség megalakul s mi alapszabályait megismerjük, mi mint

Next

/
Thumbnails
Contents