Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-05-03 / 18. szám

Protestáns jellem. Iskolakötés 1 kor. Díszkötés 1 60 és 2 kor. Protestáns lelkület. Díszkötés 1 K. Fiízve 80 f. Tanulók erkölcsi és hazafias vezérkönyve. Diszk. 1-30 és 1-80 K. Eákóczi és a kuruczvilág. Diszk. 2 K és 3 K. Rákóczi jön. Emlékfüzet 70. f. Megrendelhetők Vaday József közs. isk. igazgatónál, Nagyvárad. EGYHÁZ. Lelkészválasztás. A veresegyházai ref. gyülekezet április hó 26-án Nagy Ferencz budapesti segédlelkészt választotta meg lelkipásztorává. Az új lelkipásztort, úgy is mint embert, úgy is mint lapunk dolgozótársát, a legszívélyesebben üdvözöljük! Lelkészkinevezés. Á homonnai ref. missziói egyház lelkészévé Kun Bnrtalan püspök Böszörményi Sándor sátoraljaújhelyi segédlelkészt nevezte ki. Testvérek volnánk, vagy nem? Ezen a czímen elmélkedik az Alkotmány ápr. 28-diki számának egyik entrefiletje, abból az alkalomból, hogy a magyar protestantizmus körében mind élénkebbé kezd válnia szervezkedés szükségességének tudata. Sajnálattal konstatálja az elmélkedés írója, hogy mi, protestánsok, oly kedvezőtlenül itéljiik meg a római kath. népszövetséget, és a helyett, hogy a keresztyénség közös ellenségei ellen való védekezésben a róm. kath. népszövetséggel egyetértőleg kívánnánk működni, épen annak ellenében akarjuk a magyar protestánsokat és az egész liberális Magyarországot tömöríteni. „Pedig hát testvérek volnánk, vagy nem?" teszi fel a kérdést. Erre a kérdésre a feleletet önmaguktól kérjék első sorban mindazok, a kik a magyar r. kath. mozgalmak intézői. De mi is felelünk rá valamit. Úgy elméletileg testvérek volnánk, az igaz. De a mikor ez az elméleti testvériség a gyakorlatban akként érvényesül a r. kath. vezető körök részéről velünk szemben, hogy nevünk csak az: „eretnek", — továbbá abban, hogy letörésünkkel és minden poziczióból kiszoríttatásunkkal Pázmány szellemét kívánják e hazában diadalra juttatni, — akkor ne csodálkozzanak a r. kath. mozgalmakat intéző „testvérek", ha ölelő karjaikba nem csak nem hullunk, hanem azokat igyekszünk ki is kerülni. Nem, nem lovalt minket bele a liberalizmus semmiféle, a r. katholiczizmus ellen irányuló gyűlöletbe, mint az elmélkedés írója gondolja; hanem az életfentartás természetes ösztöne kényszerít bele bennünket, hogy a r. kath. szervezkedésekkel szemben mi is szervezkedjünk. Sajnos, nem „mellette", hanem „szemben", mert az a szellem s az a törekvés, a mely a r. kath. szervezkedéseket jellemzi, nem csak a liberalizmus, hanem mi ellenünk, protestánsok ellen is irányul és nem a „keresztyénség", hanem csak a „kereszténység" restaurálását írta zászlajára. Testvérség . . . testvérség! Szép az úgy szóval; de az is igaz, a mit Példabeszédek könyve tanít: „Jobb a közelvaló szomszéd a messzevaló atyafinál!" (Példab. 27: 10.) A két protestáns egyház közös bizottsága április hó 24-én ülést tartott Budapesten. A mint értesülünk, a 'bizottság azokat az adatokat vette tárgyalás alá első sorban, a melyeket a protestánsok által a r. kath. egyház részére teljesített szolgálmányokat illetőleg a két egyház hatóságai útján összegyűjtöttek. Egész hosszú sorozatot képeznek ezek az adatok. Mielőtt azonban ezeket a közös bizottság a miniszter elé terjesztené, mint az 1790/91. XXVI. és az 1848. XX. t.-czikkek rendelkezéseivel ellenkező és így sérelmes dolgokat, — kimondották, hogy minden egyes adatot a legnagyobb pontossággal felülvizsgálnak, hogy a felterjesztendő adatok között ne legyen egy sem, a mely a tényeknek mindenben megfelelő nem volna. — A másik tárgya a tanácskozásnak az 1907. XXVII. t.-cz. és ahhoz adott végrehajtási utasítás volt. A bizottság konstatálta a t.-czikknek és a végrehajtási utasításnak az egyenlőség és viszonosság elvével való ellenkezését. A sérelmeket a bizottság memorandumba foglalja és beterjeszti a képviselőházhoz. A budapesti ref. egyház köréből. Az elmúlt héten a budapesti ref. egyház, illetve annak VI—VII. kerületi része fejedelmi adományban részesült. Egy magát megnevezni nem akaró, de nagylelkű ember 300,000 koronát adott át az egyház főgondnokának, azzal a rendeltetéssel, hogy az összeg a VI—VII kerület belső részén építendő templom költségeire fordíttassék. Ez a nagylelkű adomány immár lehetővé teszi, hogy a VI—VII. kerületi templom építése megkezdessék. Az adományozó nevét nem ismervén, csak azt kívánjuk neki, hogy titokban végzett jótettéért fizessen meg neki az Isten nyilván! — A VII. ker. külső részén, a Zuglóban már megkezdődött a templom átalakítása és a papi lakás felépítése. A templom átalakítása, remélhetőleg már Piinköstre megtörténik. A papilakás, a szerződés értelmében szeptember elejére lesz készen. ISKOLA. Tanári lemondások. A mint sajnálattal halljuk, Poszvék Sándor, a soproni evang. theol. akadémia tanára és a liczeum igazgatója, bejelentette állásáról való lemondását és nyugalomba kiván vonulni. Távozásával a soproni főiskola egyik legkiválóbb tanárát s hosszú időn át legbuzgóbb igazgatóját veszíti el. Hisszük azonban, hogy az a férfid, a kinek szíve lelke hozzáforrott a soproni főiskolához, nem vonja meg attól támogatását, jól megérdemelt nyugalma közepette sem. — Ugyancsak nyugalomba vonul Iianiff'el Sándor, a soproni evang. liczeum tanára is, a kinek nyugdíjügyét már a kultuszminiszter is elintézte. Igazgató-választások. A kolozsvári ref. kollégium elöljárósága a jövő iskolai évtől kezdődőleg hat évig tartó cziklusra Balogh Károlyt, — a székelyudvarhelyi ref. kollégium elöljárósága pedig Gönczy Lajost választotta meg igazgató-tanárrá. GYÁSZROVAT. * Kubányi Bela, az eperjesi evang. kollégium főgimnáziumának rendes tanára április hó 26-ik napján, munkás életének 51-ik évében elhunyt. A megboldogult tanárt április 28-ikán délután 3 órakor a kollégium épületéből kisérték nyugalomra. Legyen a munkás tanár emléke örökké áldott! Zöld Mihály, a végvári ref. gyülekezet lelkipásztora, 60 éves korában elhunyt. Uágyi Kovács Sándor, telekfalvi ref. lelkész, élete 91-dik, lelkipásztorkodása 65-dik évében április hó 19-én elhunyt. Legyen áldott emlékezetük !