Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-04-12 / 15. szám

nyegre kerülendő ügyek felett, s ennek volt tulajdonítható, hogy a választmányi ülésen simán ós gyorsan folytak le a tárgyalások. A választmányi ülés 2-án, reggel 9 órakor, a ref. főgimnázium dísztermében, énekléssel és dr. Baltazár Dezső elnök imádságával vette kezdetét, Ezeknek elhangzása után következett a lapunkban egész terjedelmében közölt elnöki megnyitó beszéd, a mely az eddig végzett dolgokról adott beszámolót. Kiegészítésül még csak azt fűzzük a beszámolóhoz, hogy az 56 egyházmegyéből már 55-ben szervezve vannak az ORLE. fiókjai. Eddig már 1200 lelkész adott belépési nyilatkozatot, közöttük 36 esperes, s abból következtetve, hogy az egyesület közlönye 1500 lelkészhez jár, a csatlakozók számát már ezidőszerint is ,1500-ra lehet becsülni. A világiak körében is mind több barátja jelentkezik az ORLE.-nek, mert azok is szükségesnek tartják, hogy a mai nehéz időkben egyesüljön a lelkészi kar és komolyan tanácskozzék az egyház és a nemzet javát czélzó teendők felől. Az elnöki beszámolót tetszéssel s közhelyesléssel fogadta a választmány, s ezzel kapcsolatban, Rácz Gyula felszólalása után, teljes bizalmát fejezte ki dr. Baltazár elnök és a tisztikar iránt, az őket bizonyos körökből ért támadásokkal szemben. A tárgyalások rendjén a szövetkezeti üggyel foglalkozott a választmány. A közös bevásárló szövetkezet czélját és hasznait Juhász László ismertette, majd pedig Kocsis József bemutatta a szövetkezet alapszabályait. A választmány elvben teljesen hozzájárult a szövetkezet eszméjéjéhez s Kocsis József elnöklete alatt bizottságot küldött ki az eszme propagálása s az ügynek olyan előkészítése végett, hogy az az őszi választmányi gyűlés, azután pedig a közgyűlés elé legyen terjeszthető. A kedvezményes vasúti jegyek kérdésének megbeszélése után a legfontosabb ügyek egyike: az alapszabályokon eszközlendő módosítások kérdése került a szőnyegre. Tudvalevőleg, mind a hivatalos nyilatkozatok, mind az ORLE ellenzőinek hírlapi czikkei épen az alapszabályok némely pontjai miatt mondottak kárhoztató ítéletet az egyesület felett, s jó részben ez az oka annak, hogy az alapszabályok még mindeddig nem nyerték meg a belügyminiszteri jóváhagyást, a mi felett a választmány komoly sajnálkozását is fejezte ki. Hogy azonban a kifogásolt pontok ne legyenek továbbra is okai e félreértéseknek, a választmány, annyival is inkább, mivel a kérdéses pontoknak az egyesület sohasem akar la azt az értelmet adni, mint a mit a kifogásolók azokba belemagyaráztak, a legnagyobb lojalitással hajlandónak nyilatkozott a közgyűlés elé az alapszabályok némely pontjainak olyatén megváltoztatása iránt javaslatot tenni, hogy a további félreértések kikerültessenek. így az egyház hivatalos hatóságaihoz való viszonyt megszabó pontot illetőleg azt javasolja a választmány a közgyűlésnek, hogy bár tartsa fenn továbbra is azt az álláspontot, hogy mint egyháztársadalmi egyesület a maga működésében nem áll hivatali függésben az egyházi hatóságoktól, de mondja ki, hogy velők karöltve, azok védelme és támogatása mellett kiván működni. A tagokra vonatkozó pontot akképen javasolja módosítani, hogy abból az „erkölcsi kötelezés erejénél fogva" szavak töröltessenek. Az alapszabályok megerősítését illetőleg a választmány javaslata az, hogy az alapszabályok tudomásvétel végett az egyházmegyékhez, kerületekhez és a konventhez is beterjesztessenek. Dr. Ferenczy Gyula titkár a lelkészképzés reformjának nagyfontosságú ügyét hozta ezután a tárgyalás asztalára, a már publikált tantervjavaslat alapján. Többek hozzászólása után a választmány azt az óhajtását fejezte ki, hogy a konvent ne véglegesítse most a szabályzatot, hanem hagyjon időt arra, hogy a közvélemény is megnyilatkozhassék felőle. Erre vonatkozólag a választmány kérést is fog intézni a konventhez és egyszersmind bizottságot is küldött ki kebeléből, hogy a tanterv-javaslatra vonatkozólag mondjon véleményt és foglalja össze megnyilatkozó vélemények alapján a közóhajtásokat. A lelkészi fizetések rendezése kérdésénél a választmány az elnöki megnyitóban jelzett azon álláspontra helyezkedett, hogy a míg egyfelől elodázhatatlan a lelkészi fizetéseknek 2400 koronára emelése, másfelől az a rendezés ne a kongruatörvény továbbfejlesztése, hanem a 48: XX. végrehajtása alapján történjék meg. E tekintetben csatlakozásra, illetve támogatásra fogja felkérni az egyesület a megyéket, kerületeket és a konventet. A 48. XX. végrehajtását illetőleg bejelentette az elnökség, hogy a mult évi kongresszus véleményét megküldte tárgyalás és támogatás végett az egyházmegyékhez. A mi a végrehajtás állami intézését illeti, ebben a tekintetben édes kevés történt; sőt a jelek azt mutatják, hogy a törvény olyatén végrehajtása czóloztatik, a mely csak arra lesz alkalmas, hogy a r. kath. egyház kezében levő, állami eredetű vagyon is egyházi vagyonnak minősíttessék. Hogy ennek eleje vétessék, a liberális közvéleménynek energikusan kellene megnyilatkoznia. Jelentést tett továbbá az elnökség az orsz. prot. szövetség létrehozása ügyében megtett lépésekről is. Bár mindazok, a kiket ez ügyben megkeresett, még nem adtak is választ, de reménység lehet arra nézve, hogy — ha a czélok helyesen tűzetnek ki és az itt is felmerült aggodalmak eloszlattatnak — a szövetség eszméje valóra válik. A két prot. egyház vezető emberei ez ügyben legközelebb értekezletet fognak tartani, s akkor ma jd elválik, hogy mit és miként lehet és kell cselekedni. Ezután az egyesület czéljainak külön-külön ágait munkálni hivatott szakbizottságokat alakították ínég, illetve egészítették ki. Kontra Aladár óbudai lelkész a papi hivatalos forma ruhára vonatkozó, már az első kongresszus előtt bejelentett indítványát indokolta meg ezután. A választmány helyeselte az eszmét; bizottságot küldött ki annak érlelésére, hogy az ügy az őszi kongresszus elé legyen terjeszthető.