Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-04-05 / 14. szám

és a kerületi tisztviselők érdekei állanának előtérben. Ezen is segíteni kell, hacsak belső háborúságot nem akarunk támasztani a gyülekezetekben ! Tudjuk ugyan nagyon jól, hogy a kilátásba helyezett 3 milliós államsegélynek, közigazgatási segély czímén a ref. egyházat illető része nem elégséges arra, hogy a gyülekezetek összes „közigazgatási" terhei levehetők volnának, mert hiszen, a mint már előbb rámutattunk, a nyert és nyerendő segély a szükségletet félig sem fedezi; de szerény nézetünk szerint, akkor, a mikor a rendelkezésre álló államsegély felhasználásáról van szó, a legelső sorban a teherviselő gyülekezetek érdekeinek kell állaníok. Valljuk, hogy: „Méltó a munkás a maga jutalmára", s ebből az elvből kifolyólag halaszthatatlannak ítéljük, hogy az egyházmegyék és kerületek tisztviselői megfelelőbb honoráriumokban részesüljenek, mint részesültek eddigelé; de azt is megvalljuk, hogy nem szeretnők azt látni, hogy a tisztviselők honoráriumai akként szabassanak meg, hogy az ily czélra szükséges kiadási többlet feleméssze a közigazgatási államsegélyt vagy annak túlnyomó részét, s a gyülekezetek épen semmi, vagy számba sem vehető könnyebbítésben részesüljenek. Mind az újabb államsegélyt utalványozó miniszteri intézvény, mind a konvent 1907. októberi ülésének 19. sz. jegyzőkönyvi határozata akképen intézkedik, hogy az államsegély egy része a közigazgatási terhek csökkentésére, illetve a zsinat és a konvent kiadásain és az egyház köztisztviselői tiszteletdíjainak rendezésén kivül az egyházi és iskolai látogatásokra, az egyházkerületi és egyházmegyei gyűlések tartásának költségeire fordítandó. Feltétlenül szükséges tehát, hogy a felhasználás akként történjék, hogy ezen a réven a közigazgatás költségeit eddig viselt gyülekezetek is részesüljenek az arányos tehercsökkentésben. Tisztában vagyunk azzal, hogy addig, a míg a 48. XX. alapján nyújtott államsegély oda nem fokozódik, a meddig fokozódnia kell, lehetetlenség a gyülekezeteket a közigazgatási költségek viselése alól teljesen felmenteni; de, ha azt a czélt kívánjuk lehetőleg megközelíteni, a melyre a „közigazgatási" államsegélyt kértük s a mely kérelem indokolásánál a gyülekezetek túlterheltsége volt a legfontosabb argumentumunk, — akkor a nyert segély felhasználásánál is a legfőbb czélul a gyülekezetek terheinek könnyítését kell magunk elé tűznünk! Igen szükséges volna tehát, ha az egyetemes konvent újból tárgyalás alá venné a közigazgatási államsegély felhasználását és mult évi általános jellegű határozata kiegészítése végett direktívául állítaná fel a kerületek elé azt, hogy a felhasználásnál nem az egyházi köztisztviselők tiszteletdíjainak a legmagasabb fokra emelése, hanem a gyülekezetek terheinek könnyítése legyen a legfőbb czél. Ezt a direktívát szükséges volna megadni, nemcsak a dolog érdemét illetőleg, hanem abból a szempontból is, hogy püspökök, esperesek, lelkészek már évek óta azzal biztatgatják a gyülekezeteket, hogy az államsegély útján ilyen és olyan teherkönnyebbiilésben fognak részesülni. Ha ezek a felkeltett és évek óta táplált reménykedések, legalább nagyobb részben valóra nem válnak, az olyan lerontására fog szolgálni a püspöki, esperesi és lelkipásztori tekintélynek, a mit az újabb szép szavak soha ki nem reparálhatnak! Legyen azért a legfőbb és a legelső rangú a gyülekezetek érdeke, s csak azután következzenek az egyesek a magok igényeivel! S a megoldást ne halogassuk, mert a halogatás a gyökereket : a gyülekezeteket emészti meg a csalódás és a bizalmatlanság titkon rágódó férgeive!! H. T. ISKOLAÜGY. A ref, theol. akadémiák tanulmányi és vizsgálati rendjének új tervezete. (Folytatás és vége.) 3. Rendkívüli lelkészi vizsgálatok. Különbözeti vizsgálatok s külföldi lelkészi oklevelek honosítása. 54. Az a lelkész, a ki a róm. vagy gör. kath. egyházból tér át hoz/ánk, s mint ref. lelkész óhajt munkálkodni, ú. n. különbözeti vizsgálat tételére köteleztetik. A különbözeti vizsgálat a rendes lelkészi vizsgálatok idején az egyházkerületek rendes lelkészvizsgáló bizottságai előtt tehető le — az elnökség engedélye mellett. A különbözeti vizsgálat csupán szóbeli s tárgyai: 1. a keresztyén hittan és erkölcstan; 2. magyar ref. egyháztörténelem ; 3. egyházjogtan ; 4. liturgika. Javítás vagy ismétlés a különbözeti vizsgálatnál nem engedélyezhető. A különbözeti vizsgálatnál rendes bizonyítvány állíttatik ki, a melyben az illetőnek a ref. egyház körében való lelkészi szolgálati jogosultsága elismertetik. A vizsgálat díja 20 kor., a bizonyítvány díja 5 kor. 55. §. A ki külföldön szerez prot. vagy ref. lelhészi okievet, az a magyar ref. egyházban csak úgy nyerhet hívási és választási jogot, ha lelkészi oklevelét kivatalosan honosíttatja. A honosítást mindenik egyházkerület lelkészvizsgáló bizottsága eszközölheti a következő feltételek mellett. a) Ha az illető a honosításért folyamodik. b) Ha lelkészi minőségét hiteles lelkészi bizonyítvánnyal igazolja. c) Ha lelkészi minőségben vagy ezenkívül bárhol eltöltött idejéről tartózkodási és erkölcsi bizonyítványt mellékel — a szükség szerint hitelesített fordításban. d) Ha lelkészi bizonyítványát a nálunk kötelezett vizsgálati tantárgyaknak megfelelően — a szükséghez képest — kiegészíti. A bizonyítvány-kiegészítésre s ennek sikerülése esetén a honosításra nézve mindenkor az illető egyház-