Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-03-08 / 10. szám

szomorú jel mindenütt!" A lap 2-dik számának, valószínűleg szintén Radácsi György tollából való vezető czikke reámutat a r. kath, népszövetségben rejlő egyházi és politikai veszedelmekre s ezekkel kapcsolatban így nyilatkozik: „Nem kell összetett kézzel néznünk a mozgalmat, hanem ki-ki abban a körben, a melybe őt a Gondviselés állította, igyekezzék a közvéleményt a kath. népszövetségnek, mind társadalmi, mind politikai szempontból veszélyes voltáról felvilágosítani". A lap 7-dik számának vezető czikke, valószínűleg ismét Radácsitól, ezt az alaphangot üti meg: „Tornyosulnak a fellegek hazánk felett. Lehetetlen ezt búsulás nélkül elviselni és szó nélkül nézni. A 40-es évek szabadelvű irányzatának vége van" Majd reámutatva a terjedő klerikálizmusra és az általa elért eredményekre, így nyilatkozik: „Hát ez bizony Regnum Marianum, vagy ha úgy tetszik: Maria Theresianum. Császári-királyi assistentiával való mérkőzés minden ellen, a ini nem pápista, vagy nem pápista-ízű. így van ; minden látható és olvasható és látható jel azt kiáltja, hogy így és nem másképen". íme itt áll előttünk, bokrétába kötve, egy csomó hivatalos, félhivatalos és egyéni nyilatkozat helyzetünket illetőleg. Ezek a nyilatkozatok, Kovács László czikkét kivéve, helyzetünket csak az államhoz és a klerikális törekvésekhez való viszonyában vizsgálják és ítélik meg, figyelmen kivül hagyva vagy csak alig érintve azokat a nagy, belső valláserkölcsi és nemzeti, nemzetgazdasági, kulturális és szocziálpolitikrú viszonylatokat, a melyekben a magyar protestantizmusnak szintén aktív tényezőként kellene szerepelni; de egy tanulságot mindnyájából levonhatunk és ez az, hogy: valamit tényleg tennünk kell és pedig egyesült erővel, ha a magyar protestantizmust és az azzal egyjelentésű, igaz értelmű szabadelvűséget nemcsak meg akarjuk életben tartani, hanem aktív tényezővé is tenni a magyar nemzet valláserkölcsi, állami, társadalmi, kulturális és gazdasági életében. Hogy milyen módon? — erre egy más alkalommal igyekszem megadni a feleletet. Most csak Zsilinszky Mihály czikkének végső sorait írom ide: „Ily körülmények között feleljen minden hű protestáns embernek lelke erre a felvetett kérdésre: kell-e hát „Országos Protestáns Szövetség", saját, veszélyeztetett legszentebb érdekeinek védelmére? Hamar István. TÁRCZA. „Lélek-élettani tanulmány" Jézusról. A Kálvária-járás még mindig tart. A golgothai út meghosszabbítási vonala korunkon át a végtelenbe nyúlik. Csak hogy kevesen veszik fel s hordozzák Krisztus keresztjét önként és örömmel. Czirénei Simon utódainak száma sem igen sok, kik belső vagy külső kényszer következtében hordozzák a Megváltó keresztjét. Ellenben sokan vannak, kik krisztusellenes, vallásos vagy vallástalan elméleteik és életük keresztjét rakják az Isten Fiának vállára. A modern szellemi irányzatok közül a spiritiznmsnak ez utóbbi irányhoz tartozó magatartását tekintjük meg ez alkalommal röviden, dr. Wajdits Alajosnak „Jézus. Lélek-élettani tanulmány Szent Lukács evangéliuma mentén" czímű műve kapcsán. Az ezelőtt több mint egy évvel megjelent munkát már jóval előbb szerettük volna egy pár megjegyzéssel kisérni. Belső és külső akadályok miatt nem tehettük. Most sem késtünk el ezzel teljesen. A szerző orvos, a magnetikus gyógyításnak hive. Világ- és életnézete át van itatva nemcsak a modern természettudomány újabb pszichofizikai és pszichofiziologiai elemeivel (hipnotizmus, szuggesztio, szomnambulizmus, telepathia stb.), hanem az okkultizmus szellemével, a theozóüával, sőt a bizonyos mértékig keresztyén szellemű, vallásos irányzatú spiritizmussal is. Természetes ebből kifolyólag az, hogy rendkívül sajátos a Wajdits lelki világa. Ennek a sajátos lelkivilágnak érdekes megnyilatkozása Jézusról irott, 117 lapos könyve. Micsoda kérdés megoldására vállalkozik Wajdits? Mi e munka czélja?Nem egy, felfogása szerint teljesen kidolgozott egész Jézus-életrajzot ad. „Programmom — mondja a hatodik lapon — hogy Szent Lukács orvoskartársam referádájából kiszemeljem a dolgokat, melyek Jézust elsősorban a lélekbuvár-orvos témájává teszik." Nehéz téma, szerzője is érzi s mondja — a modern természettudósok materialista irányának mai korában. A világ természettudományos irodalmában sehol sincs nyoma e téma tárgyalásának. Wajdits azonban a Jézus-téma természettudományi jogosultságát vallja. Elismerést érdemel bátorsága; csak az a kérdés, mit nyújt emez álláspontján könyvében ? Lukács evangéliomából kiválasztja Jézusnak úgynevezett gyógyítási csodáit s ezeket akarja a természettudomány álláspontján exact módon megmagyarázni. E magyarázat által meg akar ismerkedni s ismertetni a „Jézus országáéval, a természetbúvár módja szerint. Ezzel akar meggyőződni s bizonyára meggyőzni is a felől, hogy Jobb és megbízhatóbb magvakat olcsóbban senki sem ad, mint FABIAN BEL A magfce*eskedésef

Budapest, Ullőí-út lí. súm, Kálvin-tér mellett. Tessék próbát tenni.