Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-03-01 / 9. szám

és 12 paraáztleányt cselédi keresethez és mindaddig őket ellátni és neveltetni. A 40 év óta fennálló női fillér­egylet népiskoláját, a hol évente 70 szegény gyermeket ingyen iskoláztattak, feloszlatják és árvaházzá alakírják. Az elnöklő, özv. báji Patay Gyuláné szül. Szathmáry Király Anna lelkes beszéde folytán az egylet alelnöknője Sissáry Gyuláné, Nadányi Teréz 1000 koronás alapít­ványt tett. Az árvaházi eszme megvalósítóját, özv. Pataynét a ref. egyház nevében Kun Bertalan püspök, Borsod­megye nevében Kubik Béla főispán. Miskolcz városa nevében dr. Szentpály István polgármester üdvözölte. Az ORLE. elnöksége február elején küldötte meg az összes protestáns egyházmegyék espereseihez az orsz. ref. lelkészi kongresszusnak az 1848. XX. t.-cz. végre­hajtása és a lelkészi fizetések rendezése tárgyában hozott határozatait, arra kérve az espereseket, hogy e határoza­tokat terjesszék megvitatás végett az egyházmegyei lel­készegyesületek és közgyűlések elé. A két határozat oly fontos, hogy azokkal az egyházi közvéleménynek és a hivatalos fórumoknak szükséges behatóan foglalkozniok, bármily ítélettel legyenek is azok felől. A pesti második református templom. A buda­pesti ref. egyház hívei már régen óhajtanának a pesti oldalon lakó 50—60 ezer ref. hívő részére egy második templomot építeni, mivel a Kálvin-téri templom még vasárnapi istentisztelek alkalmával sem elegendő a hivek befogadására. Ha elgondoljuk, hogy a hívek legnagyobb része szegény munkásember, a kik ily módon csak ritkán juthatnak a vallás vigaszához, valóban nevezetes szoczi­ális feladatot képez ezen híveket közelebb hozni a hit és vallás erőforrásához, mert a vallástalanság alapozza meg a szoczializmus melegágyát s csökkenti a fővárosban burjánzó erkölcstelenségek elleni küzdelem eredményes­ségét. A főváros az új templomhoz a VI. kerületi Hege­dűs Sándor- és Izabella-utcza sarkán ajándékozott telket, s a templom felépítéséhez a hívek már is tetemes alapot gyűjtöttek össze, de ez még mindig igen kevés ahhoz, hogy az építéshez hozzá lehessen fogni. A pesti Vigadó termeiben márczius 12-én hangversenyt rendez az építő­bizottság az alap növelésére, a melyen a következő művé­szek és művésznők fognak közreműködni: Blaha Lujza, Csillag Teréz, Flatt Gasztonné, Szamosy Elza, Varsányi Irén, Várady Aranka és Ili, Buttykay Ákos, Hegedűs Gyula, Kacsóh Pongrácz, Krausz Gusztáv, Maday Gyula, Mambriny Gyula, Papp Mihály, Szabolcska Mihály s a budai dalárda. Jegyek a lelkészi hivatalban (Damjanich­n. 7. sz.) kaphatók. ISKOLA. A pápai ref. főiskola igazgató-tanácsa február hó 19-én tartotta gyűlését, melyen Czike Lajos és Barthalos István elnököltek. Az igazgató-tanács tudomásul vette a theol. akadémiai, főgimnáziumi és nőnevelő-intézeti igazga­tók jelentéseit az egyes intézeti ágak 1. félévi állapotá­ról, s kimondta, hogy a tanítóképző-intézet mellett, 1908. szept. l-re gyakorló iskola szervezendő. Az egyházkerü­letet fölkéri, hogy a konvent utján tegyen előterjesztést a közoktatásügyi minisztériumnál az évközben való tanár­változások megakadályozása iránt. A püspök urat fölkéri, hogy a főgimnázium államsegély-szerződésének végleges elintézését szorgalmazza, hogy a párhuzamos osztályok részére is rendes tanári állások szerveztessenek. A fő­iskolai tanári kar javaslatára dr. Kapossy Lucziánt 1908 jnl. 1-től kezdődő hat esztendőre egyhangúlag köztartási felügyelővé választotta. (Dt. Pr. L.) Az apáczaiskolák szaporodása. Az „Alkotmány" ez. lap febr. 26-diki számában olvassuk a következőket: A „Miasszonyunk"-ról nevezett mattaincourti apáczák, kiűzetve hazájukból, Törökbálinton, a főváros szomszéd­ságában fekvő kies nyaralóhelyen telepedtek le, s ott még a múlt év folyamán egy magánjellegű leánynevelő­intézetet nyitottak, előkelő szülők gyermekei részére, hol ezek a német, angol, de különösen a franczia nyelvet játszva sajátíthatják el, s azonkívül a házvezetést, sütést, főzést, vasalást stb. is megtanulhatják E mellett a női kézimunkák legkülönbözőbb nemeiben, zenében (zongora és hegt-dű), felsőbb rajzokban, olajfestés, aquarell stb. is nyernek oktatást a növendékek, s magánúton végez­hetik úgy az elemi, mint a polgári és felsőbb leányisko­lák valamennyi osztályait". Vájjon ezek a Fanczia­országból menekült apáczák rendelkeznek e magyar állam­polgársággal és Magyarországon is érvényes tanítói oklevéllel, tudnak-e magyarul tanítani, s nyertek e egy­általában valakitől engedélyt, akár a letelepedésre, akár az iskolanyitásra? Nagyon szeretnénk, ha ezekre vonat­kozólag felvilágosítást nyernénk a kultuszminisztérium részéről. A tanítói szolgálat megszakításának igazolása tárgyában a vallás- és közokt. miniszter 4413/1908. sz. alatt rendeletet bocsátott ki. a melyben kimondja, hogy a tanítói működés megszakításának ama feltételei és igazolási módozatai, a melyek az 1907. évi 76000. sz. alatt kelt rendelettel megállapíttattak, az 1875- XXXII. és 1891. XLIII. t.-czikkek hatálya alá tartozó tanítókra és nevelőkre nézve a nyugdíjjogosultság szempontjából is irányadóknak tekintendők, vagyis a tanítói pályának betegség vagy más kényszerítő körülmény folytán ezentúl bekövetkező elhagyása esetén a megelőző tanítói szol­gálat. csak így számíttatik be az illetők nyugdíjjogo­sultságába, ha az 1907. évi 76000. számú miniszteri rendeletben körülírt igazolványt megszerezték és bemu­tatták. EGYESÜLET. Ifjúsági egyesületi munka. Kónya Gábor, a magyar­országi evangéliomi ifj. egyesület orsz. titkára decz. és jan. hónapokban a következő helyeket látogatta meg: Péczel, Szeghalom, Vésztő, Békés, Békéscsaba, Oros­háza, Szentes, Törökszentmiklós, Mezőberény, Öcsöd, Békésszentandrás, Hódmezővásárhely, Szeged, Nagybecs­kerek. Karczag, Debreczen, Hajduhadház, Hajdúböször­mény, Mezőtúr, Turkeve, Szarvas. E két hónap folya­mán ifjúsági egyesületek alakultak: Péczelen, Mező­berényben, Öcsödön, Békésszentandráson, Karczagon, Hajdúhadházon. Isten áldása legyen munkálkodásukon ! A budapesti prot. főiskolai ifjúság Bethlen Gábor-köre márczius hó 2-án, a „Magyar Tisztviselők Országos Egyesületé"-nek összes termeiben (VIII., Esz­terházy-uteza 4. sz.), a Bethlen-otthon javára Bethlen­estélyt rendez. Kezdete 8 órakor. Jegyek ára: szemé­lyenként 3 korona ; családonként (3 személyre) 8 korona ; egyetemi és főiskolai hallgatóknak 1 korona. Az estély műsora a következő: 1. Prológus. Irta és előadja Maday Gyula, a B. G. K. tb. elnöke. 2. Sarasate: Faust ábránd. Hegedűn előad,ja Heinrich Einilia, zongorán kíséri Heinrich Hermina, a zeneakadémia növendékei. 3. Költeményeiből felolvas Lampérth Géza. 4. a) Davidoft': Adagio, b) Popper: Papilto.i. Gordonkán előadja Domaniczky Terike, a zeneakadémia növendéke, zongorán kíséri Dybas

Next

/
Thumbnails
Contents