Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1908 (51. évfolyam, 1-52. szám)

1908-02-16 / 7. szám

s ebből ismét külön a lelkész, külön a tanító stb. javára eső rész irandó be az adófizetőknél. b) A közalap, iskolai adó, tandíj, fűtőpénz, fűtőanyag is, és általában minden czímen teljesített fizetés vagy szolgáltatás kimutatandó. c) A régi egyházi adó teljes összegéből a zárszámadások szerint mi folyt be s a befolyt átlag elegendő volt-e az egyház rendes szükségletének fedezésére? d) Az új egyházi adófőkönyv adatainál, figyelemmel az 1904. évi előmunkálat adataira, meggyőződés szerzendő arról, hogy az egyházi adókötelezettek mind össze vannak-e írva, s hogy az egyházi adó kirovása alapjául szolgáló földadó, házadó, bányaadó, tőkekamat- és járadékadó, I—IV. osztályú kereseti adó és az általános jövedelmi pótadó teljes összegükben, vagyis a polgári község adófőkönyvében előírt összegekben vétettek-e fel kirovási alapul és hogy a törvényes kedvezmények (III. t.-cz. 10. §) helyesen alkalmaztattak- e ? Az egyházi adó kirovása alapjául az 1908 jan. 1. napját megelőzőleg kivetett állami adók összege veendő. Az özvegyi kedvezmény csak a nőkre terjed ki. e) Az egyház vagyonából, alapjaiból és más forrásokból eredő jövedelem a tényleges eredménynek megfelelő összegben van-e kimutatva? f) A rendes szükséglet az utolsó öt év átlaga alapján állapítandó meg, s ezen átlag kiszámításánál figyelmen kivül hagyandók a régi egyházi törvény 246. §-a és az új III. t.-cz. 16. § által felsorolt s rendkívüli adó által fedezendő szükségletek. Az adósságok visszafizetésére a kamatnak és hoszszabb törlesztésnek megfelelő törlesztési hányad vehető fel9 különös figyelemmel az egyház által kamat és törlesztés czímén az utolsó öt évben teljesített fizetés-mértékére. Figyelmen kivül hagyandó továbbá minden, az egy" ház intézményeinek fejlesztésére, avagy fizetések, tiszteletdíjak emelésére szánt, s általában minden újabbi teher, mely a segélyt-kérő egyháznak 1906. évi január 1-je óta hozott határozatán alapul; ellenben felveendő a szükséglet közé a közalapi járulék, a nyugdíjintózeti járulék s mindazon új teher, mely az egyház akaratától független feltétlen fizetési kötelezettséget hárít az egyházra. (Pld. adók, ármentesítési költségek, s általában a közterhek emelkedése stb.). Ugyancsak a szükségletek közé vehető az új egyházi adókivetésnek a helyi viszonyok szerint meghatározott mérsékelt hányada, mint be nem hajtható összeg. 3. A megállapítandó segély rendszerinti maximális összegét képezi a régi adóból tényleg befolyt átlagösszeg és az új adókivetés összege közötti különbözet, hozzáadva a nyugdíjintézeti fenntartójárulékot, közalapi járulékot] s a fentiek szerint a szükségletek közé felveendő új terheket. Az ekként mutatkozó összegnél nagyobb segély csak oly esetekben hozható javaslatba, melyekben a zárszámadások nyilvánvalóan igazolják, hogy az egyház eddigi bevételei a rendes szükségletet nem fedezték s az egyház eladósodásnak ment elé. Lelkészegyesületi gyűlés. A szepesmegyei evang. lelkészegyesület alsó-poprádvölgyi köre jan. 30-án. Késmárkon tartotta meg gyűlését. Kübecher Albert, leibitzi lelkész-elnök, üdvözölvén az egybegyűlteket, megnyitó beszédében kiemelte, hogy mindig szükséges volt, de különösen ma, a mikor a klerikálizmus kibontotta hódító zászlaját, szükséges, hogy mi is tömörüljünk, hogy annál sikeresebb legyen harezunk igazaink megvédésében. A mult ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése után Ritter István hollólom ni czi lelkész tartott felolvasást a vallásos szellemről. A Luk. 14: 16—34-ben olvasható példázatból indult ki, a mely szerint sokan meg vannak híva a nagy vacsorára, de nem jönnek és kimentik magokat. Ilyen kimentésekkel találkozunk a mai anyagias irány mellett a protestáns egyházban is. Tisztelet a kivételeknek, de ha a harangok megkondulnak és istentiszteletre hívnak, sokan kimentik magukat a megjelenés alól, hol munkával, hol mulatsággal, hol rossz időjárással és nem jönnek. A vallásoktatás szükségességére figyelmeztetnek ; de itt is kimentik magukat, illetőleg gyermekeiket, mert azok fontosabb dolgokkal, tánczórával, franczia nyelvvel stb. vannak elfoglalva. Ha felszóllíttatnak, hogy lépjenek be valamely protestáns egyesületbe, itt is kész a mentség: oly sok más egyesületnek tagjai már! És így, bárhova hívjuk is, különösen híveink intelligensebb részét, rendesen csak mentségekkel találkozunk. Ily körülmények között nincsen szükségesebb teendőnk, mint a vallásos szellem ébresztése. Már a családban meg kell kezdeni a czéltudatos munkát. Házunk falait díszítsük fel hithőseink arczképeivel és tartsunk lelkesítő előadásokat, egyháztörténetünk gazdag tárházából merítvén a tárgyakat. A protestáns anyák legelső gondja legyen, hogy gyermekeiket vallásos szellemben neveljék. Nagy Konstantin aligha bontotta volna ki a keresztyénség zászlaját, ha édes anyjától nem hallott volna oly sokat és szépet a Jézusról. Az iskolában fektessük a legnagyobb súlyt a vallástanitásra, a mely ne csak az emlékezőtehetséget vegye igénybe, hanem a vallásos kedélyt is mélyítse s az akaratot is irányítsa a jóra. A vallásoktatás kiegészítőrészeképen rendszeresítsük a gyermek-istentiszteleteket. Vallásos képek, imakönyvek, új-testamentomok kiosztása tetemesen elŐsegítendik a vallásos nevelés sikerét. Az iskolából kilépő gyermeket fogadjuk az ifjúsági egyesületbe, a hol vallásos olvasmányok, éneklés ós előadások által helyes vallás-erkölcsi irányban fejleszthetjük az ifjúság lelkét. Protestáns férfi-estélyek, nőegyesületek, ébren tartandják az egyházias szellemet és a hitbuzgóságot, a melyek áldásos tettekben fognak nyilvánulni. Egy kis fegyelem nálunk sem ártana. Nem tesz jó benyomást a községekben, ha azokat tüntetjük ki a legdíszesebb hivatalokkal, a kik keresztelésök óta soha sem vettek részt az egyház dolgaiban és a sacramentomok kiosztásában. A fegyelem észszerű gyakorlása a lelkészi karban is csak üdvös