Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1907 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1907-12-29 / 52. szám

s el is temeti. Megmondtam: csak azt próbálja! Nemsokára kapom az értesítést a megyei körházból, hogy P. Zs. református vallású ápolt meghalt. Hasztalan volt a kórházi plébános erőlködése, a hívemet én temettem el. Nem engedte a Gondviselő, hogy e tehetetlen öreg teremtés nyomorult állapotában zsákmányává legyen az eszközökben nem válogatós lélekhalászok csábításának. Mert ezek az urak nem azt nézik, hogy a lélek meggyőződéséből történik-e a vallásváltoztatás, hanem arra ügyelnek, hogy mentől több legyen az üdvözítő egyház kebelébe visszatért eltévelyedett juhok száma! Oh édes Jézusom, ha te most test szerint élnél közöttünk, tudom korbácscsal kergetnéd ki szentegyházadból ezeket a lélekkufárokat s neked is meg kellene hallanod a megrovást: de türelmetlen ez a názáreti, akár csak a magyar kálvinista papok! Egy református lelkész. NEKROLOG. DR. BARTÓK GYÖRGY. (1845—1907) A karácsony édes, boldogító ünnepére, az advent utolsó napjaiban sötét gyász borult az erdélyi ref. egyházkerületre. Nagynevű tudós püspöke: dr. Bartók György, decz. 19-én váratlanul elhunyt. Úgy találta őt a halál, mint a vitéz harczost: a hit és tudás kétélű fegyverét forgatva; — mint a fáradhatatlan szántóvetőt: az ekeszarvánál s arról vette le kezét, hogy megpihentesse, sokkal korábban, mint a hogy emberi értelem elgondolhatá. Porrészei ott nyugosznak immár nagynevű elődei: Nagy Péter és Szász Domokos hamvainak társaságában. Sírján még frissek a virágok, a melyeket a szeretet, a tisztelet, a hála kezei kötöttek koszorúba. Hadd tegyük mi is azok mellé a mi fájdalmunknak és kegyeletünknek czipruságát! Elete hajója a Háromszék-megyei Málnásról indult ki 1845-ben. S attól az időtől kezdve, a mikor ez a hajó a nagyenyedi kollégiumban a tudásnak és ismeretnek szélesebb vizeire jutott, mind hatalmasabban bontogatta ki vitorláit, hogy azokkal bejárja a hit és tudás végetlen tengereit s drága kincseket gyűjtsön anyaszentegyháza ós hazája számára. Középiskolái bevégzése után előbb jogot, azután bölcsészetet hallgatott, végül pedig a theologiát végezte el. Mint végzett theologus egy évig a nagyenyedi alma matert szolgálta, mint köztanitó. A tudományok, különösen pedig a bölcsészet szeretete azonban nem engedte Hkét itt, vagy Erdély valamelyik kicsiny parókhiáján megpihenni.Hajójavitorlái dagadoztak: atudomány nagy tengerére vágyakoztak. 1872. őszén tehát az akkor leghíresebb német egyetemre, a tiibingaira utazott ki s ott két éven át theologiai, filozófiai és filológiai stúdiumokkal foglalkozott. Elmélkedő, nem a felületen mozgó, hanem a mélységeket kereső lelke itt is főként a filozófiához vonta s odaadó, alapos tanulmányainak erecL jnénye és jutalma a filozófiai doktori diploma lőn, Külföldről hazatérve, 1874-től 1876-ig Nagy Péter püspök oldalánál titkárkodott s szerzett gazdag tapasztalatot az egyházkormányzás terén. Maga az adminisztráczió azonban itt sem tudta kielégíteni lelkét. Visszavágyott a tudományok csarnokába, de már nem mint tanuló, hanem tanító. Megszerezte tehát a bölcsészeti tudományokból az egyetemi magántanári képesítést és a kolozsvári egyetemen filozófiai előadásokat tartott. A hit ós tudás kettős vitorlája által vezetett élethajó irányításánál innentől kezdve a hité vált dominánssá, bár dr. Bartók nemcsak nem szerelte le a másikat, sőt szeretettel bontogatta azt ki mindannyiszor, valahányszor csak kedvező vizekre juthatott. 1876-ban a nagyenyedei híres gyülekezet hívta meg lelkipásztorává. S itt, a míg buzgón szolgálta az evangéliomot, nem sokára alkalmat nyert, mint a theol. akadémia helyettes tanára, arra is, hogy az elméleti theologia mezején is érvényesítse lelkének erőit. Hirdette az igét a templomi és a tanári kathedrán. Elvitte az evangéliom fényét és erejét az állam erkölcsi rendje által büntetettek közé is: a nagyenyedi fegyházba s igyekezett felkeresni és megtartani a lelkeket, a melyek már elveszendők valának. Egy elvetemült gonosztevőnek ellene intézett támadása miatt itt élete is veszedelemben forgott egy ízben és súlyos sebet kapott buzgó fáradozásai jutalmául. Nemes lelke azonban ezen nem keseredett el; jóval győzte meg a gonoszt ós felgyógyulása után maga volt az, a ki közbenjárt, hogy az ellene támadt fegyencz kegyelmet nyerjen. Nagyenyedről a jól dotált szászvárosi papi hivatalra ment át 1892-ben s itt szolgált addig, a míg 1899-ben kerülete a Szász Domokos elhunytával megüresedett püspöki székbe nem emelte. Abban a nagy és nehéz küzdelemben, a mely a theologiának Nagyenyedről Kolozsvárra áttétele felett lefolyt, Nagyenyed mellett foglalt állást, s hogy a tanárai tragikus és gyors elhunyta folytán a végenyészet szélére sodródott intézetet megmenthesse, szászvárosi papi hivatalának fenntartása mellett egy évig újból tanárkodon Nagyenycden, tanítván filozófia történetet, vallásfilozófiát és keresztény erkölcstant. 1898-ban a kerület a generális nótáriusi, 1899-ben pedig a püspöki székbe emelte érdemei jutalmául. Mint püspök, híven odaadással végezte hivatalát, és nemcsak teljes erejével és a legnagyobb jóindulattal törekedett kerületét ós a kolozsvári theologia t kivezetni azokból a súlyos anyagi zavarokból, a melyek között azok ügyeinek intézését átvette, hanem szeretettel vette fel gondját a kicsiny, elárvult gyülekezeteknek is. Támogatta őket anyagilag, támogatta erkölcsileg, s alig volt rövid időre terjedt püspöksége ideje alatt templomszentelés, iskolamegnyitás, a melyen, mint híveinek hűséges pásztora, meg ne jelent volna. Dr. Bartók György élete pályáján a hit és a tudás párhuzamos vonala haladt keresztül. Vezérelve vala, hogy „a protestantizmusban a hit ós tudás örök szövetségesek, s hogy a protestáns papnak tudománnyal s a protestáns tanárnak hittel kell magát felékesítenie". S vezérelvét híven követte egész életén át, nemcsak gyakorlati működésében, hanem irodalmi munkálkodásában is. Nevet szerzett magának ezen a téren is, az Egyházi Reform, az Erdélyi Prot. Közlöny, a Prot. Egyházi és Iskolai Lap hasábjain megjelent tanulmányaival, az általa megindított s 1876-1883-ig szerkesztett Egyházi és Iskolai Szemlében közlött dolgozataival és önállóan megjelent nagyobb műveivel. Ezek közül