Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1907 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1907-12-01 / 48. szám

csorbító feltételek mellett igénybe lesz vehető, évenként 3200 koronát utalványoz; továbbá, hogy a lelkészek nyugdíjintézeti 23%-os belépési járulékának 20, esetleg magasabb százaiákát is a kerület vállalja magára. Az első napi ülés további részét az 1907. XXVII. t.-czikk alapján felvetett kultúrpolitikai fontos kérdés izgalmas tárgyalása töltötte ki. A népiskolai tanügyi bizottság a törvényre és a hozzátartozó miniszteri végrehajtási utasításra nézve azt a véleményt terjesztette be, hogy miután általuk az egyház iskolai autonómiája és az egyenlőség és viszonosság elve erős sérelmeket szenvedj az ügy terjesztessék fel a konventre. A kérdésben megindult vitában először dr. Baltazár Dezső esperes szólalt fel és szigorú kritikát gyakorolt a törvény és a végrehajtási utasítás, valamint a jelenlegi kultuszkormány kultúrpolitikája felett. A feltünedező retrográd irányzattal szemben elfogadásra ajánlotta az alsószabolcsi, a debreczeni és az érmelléki egyházmegyéknek arra vonatkozó indítványát, hogy a kerület sürgesse a képviselőháznál a törvény revízióját és az egyenlőség és viszonosság elveivel ellenkező szakaszok eltörlését. , Baltazár után Mezössy Béla, a földmüvelésügyi minisztérium államtitkára szólalt fel, hogy a retrográd irányzat vádjával szemben megvédelmezze a kultuszminisztert. Elismerte, hogy a 48. XX. még mindig nincs végrehajtva. De a vád, szerinte, nem a jelenlegi, hanem az előző kormányok fejére kell hogy hulljon, mert azok nem tettek semmit a törvény végrehajtására. A kinevezéseknél ő is látja ugyan, hogy egyes igények belekapcsoltatnak felekezeti jelszavakba ; erre konkrét adatai is vannak, de... de, a lapokban megjelent panaszkodások mégsem mindig alaposak. Ne élesítsük — mondá — az ilyen kérdések pertraktálásával a felekezeti ellentéteket, mert ezeknek élesítésével a reakczió, a mi ma még nincs meg, elkövetkezhetik. Kárhoztatólag nyilatkozott a ref. lelkészi kongresszuson a szekularizáczió kérdésében elhangzott nyilatkozatokról, a melyek csak a felekezeti ellentétek ki élesítésére alkalmasak. Visszautasította azt a vádat, mintha a jelenlegi kultuszkormány retrográd irányzatot követne s állította, hogy az 1907. XXVII. t.-cz. 3-5 §-a semmi olyan előnyben sem részesíti a szerzetesi iskolákat, a mi miatt az egyenlőség és viszonosság elvének megsértését lehetne panaszolni. Mezőssy Béla felszólalására dr. Baltazár, majd Kiss Ferenez püspökladányi lelkész és dr. Ferenczy Gyula debreczeni főiskolai tanár adták meg a feleletet. Baltazár tiltakozott az ellen, hogy a mikor a protestáns egyház, törvényben biztosított jogaihoz ragaszkodva, felemeli tiltakozó szavát a jogsérelmek ellen, bárminemű titkos czélok vádjával illettessék, vagy épen a reakczióval félemlíttessék meg, olyan hangon, mint a minőt Mezőssy Béla jónak látott használni. Hogy pedig a lelkészi kongresszuson elhangzott a szekularizáczió jelszava is, az csak azért történt, mert a 48. XX. végrehajtása, az állam elviselhetetlen megterhelése nélkül, csakis a szekularizáczió mellett történhetik meg. (Ezt mi ilyen mereven nem tudnánk aláírni. Szerk.) Kiss Ferenez a törvény és a végrehajtási utasítás bonczkés alá vételével mutatta fel azokat az intézkedéseket, a melyek a retrográd irány vádját igazolttá teszik, s támogatta a törvény revíziójára vonatkozó indítványokat. Dr. Ferenczy Gyula a kérdés politikai oldalához szólott. Mezőssy felszólalását olyannak tekinti, mint a mely hivatalos védelme kivánt lenni a jelenlegi kultuszkormány magatartásának. Ezt a védelmet nem lehet sikeresen keresztülvinni a megelőző kormányok megvádolásával, sem pedig a lelkészi kongresszus állásfoglalásának kedvezőtlen színben feltüntetésével. Itt a jelenlegi kultuszkormány iránti bizalom kérdése forog fenn. Ha az előző kormányok közjogi tekintetben más elveket vallottak is, de liberális tekintetben kifogás alá nem estek és jó irányban haladtak. A mostani kormán \ elvei jók, de az irány, a melyben halad, veszedelmes és pedig nemcsak a reformátusokra, hanem a vallási békére és az egész országra nézve. A mikor az állam első hivatalnokai tüntetőleg elébe helyezik az állam érdekeinek a felekezeti érdekeket, akkor nem elég az önfeláldozás, a mit Mezőssy Béla ajánl, hanem a tiltakozásra, a védekezésre van szükség. A gyűlés végeredményképen határozattá emelte a fentebb nevezett egyházmegyéknek az 1907. XXVII. t.-cz. revíziójára vonatkozó indítványát és kimondta, hogy kívánja annak a felekezeti egyenlőség és viszonosság elvével ellenkező rendelkezéseinek eltörlését. Az evang. egyetemes gyűlés hasonló tárgyú kérelmét ki fogja tehát egészíteni és azt támogatja a tiszántúli egyházkerület kérvénye. S a mikor a legnagyobb ref. egyházkerület ilyen határozatot hozott, vájjon a törvény és az utasítás elolvasása nélkül tette ezt s csupán „frivol játékot üz" ? — mint a hogy gr. Apponyi mondta a képviselőház nov. 27-én tartott ülésén Bozóky interpellácziójára adott válaszában. Nem hihetjük. Tudósító. Protestáns ügyek a képviselőházban. Az a sok oldalról felhangzó elégedetlenség, a melylyel a magyar protestantizmus gróf Apponyi Albert kultuszminiszter politikáját kiséri, behatolt immár a képviselőházba is. Az evang. egyetemes egyház benyújtotta már lapunkban is közölt feliratát a képviselőházhoz ; nov. hó 23-án pedig dr. Bozóky Árpád interpellálta meg a kultuszminisztert a politikája ellen felhangzó panaszok tárgyában. Mind dr. Bozóky interpelláczióját, mind a miniszternek arra adott előleges válaszát szórói-szóra közöljük a hivatalos gyorsírói feljegyzések alapján és pedig a közbeszólásokkal együtt, részint azért, hogy az elhangzott szavakra és kijelentésekre alkalomadtán hivatkozhassunk, részint, hogy lássuk azt is, milyen szellem dominál ma a képviselőházban a protestáns sérelmek megítélése