Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1907 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1907-11-17 / 46. szám

Előfizetési felhívás a Dunántúli Református Egyházkerület Történetére. Irta Thury Etele theol. tanár. A dunántúli ref. egyházkerület folyó évi közgyűlésében elhatározta, hogy a fentírt czímű munkát, — mely a szakbirálók véleménye szerint „levéltári kutatásokon alapuló, legnagyobb részében eddig ismeretlen adatokat tartalmazó, a kerület kül- és beléletét híven feltüntető értékes munka, mely a tárgy és egyház iránt való szeretettől áthatottan van írva s nemcsak a történettudomány mai színvonalán áll, hanem megjelenése valóságos nyereségszámba megy szegényes egyháztörténeti irodalmunkra" — kinyomatja és azt saját gyülekezeteinek az 1908. évi parókiális könyvtári illetmény gyanánt adja. Tekintettel arra, hogy feltételezik, miszerint elegendő számú megrendelő is jelentkezik, a két kötetben 60 ívre tervezett munkát, lehetőleg jutányos, 10 korona árban bocsátják az érdeklődők rendelkezésére. Azok az előfizetők, a kik a mű árát a dunántúli református egyházkerület pénztára, Pápa czím alatt beküldik, bérmentve fogják azt megkapni, míg a megrendelők utánvétellel. A megrendelés a dunántúli református egyházkerület pénztára, Pápa czím alatt folyó évi november 25-ig küldendő be. EGYHÁZ. Lelkész választások. Az ó-budai ref. gyülekezet, a Mészáros Sámuel elhunytával megüresedett lelkészi állásra egyhangú meghívás utján Kontra Aladárt, a gyülekezet eddigi hitoktató-segédlelkészét választotta meg. — A mayyar-láposi ref. gyülekezet, a Kolozsvárra távozó Barabás Samu helyére Pap Lajos, debrádszéplaki lelkészt hívta meg lelkipásztorává. Egyházmegyei gondnokválasztások. Az erdélyi ref. egyházkerület széki egyházmegyéjében Schilling Ottó közjegyző, — erdővidéki egyházmegyéjében pedig Bedö József nyugalmazott igazgató választattak megfőgondnokká. Egyházmegyei tisztújítás. A békési evang. egyházmegyében folyó hó 4-én bontották fel az elnökségre beadott szavazatokat. A 27 érvényes szavazatból 23 esett Veres József orosházai lelkészre, mint esperesre s ugyanannyi Haviár Dánielre, mint felügyelőre. Az egyházmegye tehát újból a régi, kipróbált elnökre bízta a kormányzatot. Az evang. lelkészek tanuló fiait segélyező intézet a mult hónapban tartotta meg évi közgyűlését. Az egyesület tagjainak száma 132, még pedig 35 alapító és 97 rendes tag. 1906. végén volt az intézetnek 925 kor. 33 fillér pénzmaradványa és 12,346 korona 3 fillér tiszta vagyona. Az intézet 13 lelkészfiúnak szavazott meg összesen 720 korona segélyt és egy szabad asztalt. Megejtették újabb hat évre a tisztikar megválasztását is. Elnökké lett Veres József, alelnökké Handel Vilmos, ügyvivővé Okályi Adolf. — Vájjon a ref. lelkészi kar mikor fog ehhez hasonló humánus intézetet teremteni?! Boldog kilátások! Melichár Kálmánnak a római kath. autonómiáról legközelebb megjelent könyve újból felszínre vetette ezt a régen vajúdó kérdést. Foglalkozik Melichár könyvével az Alkotmány is és pedig vezető helyén ; azonban azzal, illetve annak álláspontjával épen nincs megelégedve. Hogyan is lenne, a mikor Melichár ilyen fajta veszedelmes elveket vall: az autonómia biztosítékot fog nyújtani a szentszéknek minden, az államra nézve nyomasztó intézkedései ellen; — a legfőbb kegyúri jog az alkotmányos felelős kormány által gyakorlandó államhatalmi jog; — a főkegyúri jognak a felelős kormány útján való gyakorlása nem veszélyeztetheti a r. kath. érdekeket; — a vallás-1

és tanulmányi alapok jogi természete még mindig nincs eldöntve; — lehetetlen, hogy a törvényhozás külön törvény alapján előzetesen hatalmazza fel az autonómiai kongresszust, hogy a szorosan megvont határok között megalkothassa a szervezetet stb. — Bizony ezek veszedelmes, „modernista" nézetek, a melyek megérdemlik, hogy legalább is az Alkotmány Indexére kerüljenek. A ki ilyen elveket hirdet, az nem viheti előbbre az autonómia ügyét. „Melichár — mondja az Alkotmány — fejtegetéseiben megállapodott a Széll-Wlassics korszaknál. Kitűnően megvilágítja, hogy a kérdések akkor miként állottak; de feledi azt, hogy azóta nagyot fordult a világ. Az autonómia megvalósítása ma olyan kezekben van, melyek, ha szükségből 1902-ben el is fogadták volna az autonómiát az akkor kínált jogkörrel, ma nem állapodhatnak meg ott, ha elveikkel nem akarnak ellentétbe jutni, ha azokat nem akarják felfüggeszteni". — Sapienti pauca! Bizony nagyot fordult ez utóbbi időben a világ, s azok a „jó és biztos kezek", a melyek a r. kath. autonómia szálait szövögetik, úgy látszik, nagyobbat fognak markolhatni, mint a mekkorát markolhattak volna a Széli-Wlassics korszakban! Majd meglátjuk, hogy hátiy zsákkal telik. Mert hogy telik, azt a mai megfordult világban bizonyosra vesszük! A Kálvin-Szövetség előkészítő bizottsága, Petri Elek lelkész elnöklete alatt f. hó 11-én ülést tartott Budapesten, hogy a Szövetség hivatalos megalakulása ós jövendő akcziója ügyét megbeszélje. P. Horváth Zoltán beszámolt az eddig elért eredményekről, a melyek, bár hasonlók a mi protestáns egyháztársadalmi mozgalmaink közismeretes szegényes eredményeihez, mégis azt a reménységet nyújtják, hogy ha a Szövetség hivatalosan is megalakul és megkezdi munkálkodását, talán ... talán olyan egyháztársadalmi szervvé nőheti ki magát, a mely nemcsak vegetál, hanem élni és munkálkodni is képes lesz. A szövetség alapszabályainak végleges megerősítése rövid idő alatt meg fog történi, a mikor is megtartható lesz a hivatalos megalakulást kimondó és a végleges tisztikart megalakító közgyűlés. Ennek időpontja, miután a megerősített alapszabály leérkezése még nem bizonyos, nem volt ugyan megállapítható, de már nincs is messze. — A Kálvin-Szövetség ezen legközelebb megtörténő megalakulását a magunk részéről szívesen üdvözöljük már előre is, mert benne a magyar kálvinistaságnak egy olyan újabb tömörülését látjuk, a mely nemcsak az egyház és a haza javát munkálja, hanem egy újabb lánczszeme lehet annak a hatalmas, czéltudatos köteléknek is, a mely, mint „Protestáns Szövetség" egykor összefoglalja a magyar protestantizmus minden rendű és rangú tagjait, az anyaszentegyház építésére és a haza boldogságának munkálására. Mi így képzeljük, így reméljük. Hogy így lesz-e valóban? — a jövő fogja megmutatni. Majd meglátjuk, hogy az a lelkészi elem, a mely egyesületbe tömörülése mellett is hangoztatja a világi elemmel való harmóniát s az a világi elem, a mely a lelkészek tömörülésében keserűen panaszolja a maga mellőztetését, tud-e találkozni, egyesülni, harmonikusan működni a Kálvin-Szövetség keretében ?! — Az előkészítő bizottság arra kéri mindazokat, a kikhez taggyiijtől ós kérdő íveket küldött, hogy azokat sürgősen beküldeni szíveskedjenek. Vallásos estólyek. A budapestiéi, lelkészek, a katecheta-testiilet támogatása mellett vallásos estélyeket fognak rendezni a tél folyamán a Kálvin-téri templomban, fő-