Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1907 (50. évfolyam, 1-52. szám)
1907-11-10 / 45. szám
ilyen az, hogy halassza el az egyetemes konvent a nyugdíjtörvény végrehajtását mindaddig, míg az állam a lelkészek kongruáját 2400 K-ra föl nem emeli; ilyen végül az, hogy a nyugdíjintézeti tagok pótló belépési járulékát vagy legalább ennek visszaníenőleg fizetendő 4°/ 0 -os kamatját fedezze az egyetemes konvent a nyugdíjintézeti 400 ezer korona állami hozzájárulásból. Végrehajtó-bizottságunk ezeket a kívánalmakat, illetőleg javaslatokat behatólag mérlegelte, de egytől-egyig teljesíthetetleneknek találta. A zsinatnak új ülésszakra való összehívását megengedhetőnek nem tartja, mert egy kellő előkészülettel, gondos szakértői számításra alapított s az illetékes tényezők hozzájárulásával hozott törvényt megváltoztatni akarni, mielőtt a végrehajtását megkisérlettiik, nem tartja egyházunk méltóságához illő eljárásnak. A nyugdíjtörvény elhalasztását nem tartja lehetőnek. Nem először azért, mert az elhalasztással koczkára tennénk a már költségvetésileg biztosított 400 ezer korona állami hozzájárulást. Nem másodszor azért, mert a lelkészi fizetéseknek 2400 koronára való kiegészítése nem csupán az egyetemes konvent jóakaratától függ és ha ez a kiegészítés előbb vagy utóbb meg is történik, a fölemelt kongrua a fölemelés arányában emelné a kongruás nyugdíjintézeti tagok fizetési kötelezettségét. Azután a nyugdíjtörvényeknek akár zsinat utján való módosításába, akár életbeléptetésének konvent utján való elhalasztásába abból a pénzügyi okból sem tanácsos belemenni, mert a nyugdíjintézet sürgős felállítása nélkülözhetetlen feltétele a roskadó gyámintézet megerősítésének, hisz mindenki tudja, hogy a lelkészi gyámintézet évek óta fizetésképtelen, hogy nyolcz év óta az országos közalap évi 50—50 ezer koronás segítségéből él. Végül azt a javaslatot sem tartjuk elfogadhatónak, hogy a nyugdíjintézeti tagok pótló belépési járulékát vagy legalább ennek visszamenőleg fizetendő 4%-os kamatját fedezze az egyetemes konvent a 400 ezer korona nyugdíjintézeti állami hozzájárulásból. Nem pedig azért, mert azt a 400 ezer koronát egyházunk se nem erre a czélra kérte, se nem erre a czélra kapta s bizonyos, hogy az államkormány sem engedné erre fordítani. Mindezeknél fogva a végrehajtó-bizottság tisztelettel javasolja, hogy mind a nyugdíjtörvény életbeléptetése elhalasztásának, mind a tagok járulékának a^400 ezer korona állami hozzájárulással való fedezésének úgy erkölcsi, mint jogi ós pénzügyi szempontból czélra nem vezető indítványai fölött az egyetemes konvent térjen napirendre. II. Teljesíthető kívánalmak. A tiszáninneni, a dunántúli és a dunamelléki egyházkerületek, valamint a békésbánáti egyházmegye közgyűléseinek felterjesztései útján a végrehajtó-bizottság a nyugdíjtörvény végrehajtása tekintetében több olyan indítványról és javaslatról értesült, a melyek a nyugdíjtörvény módosítása nélkül, de az ügyrend és a végrehajtási utasítás pótlásával és módosításával elfogadhatók és határozattá emelhetők. És mivel a végrehajtó-bizottság nagy súlyt vet rá, hogy a nyugdíjtörvény és az érdekelt tagok anyagi erejének lehető kímélésével és érzelmünknek lehető megnyugtatásával lépjen életbe: tisztelettel kérjük az egyetemes konventet, hogy a jelzett fölterjesztések alapján összeállított következő pótló végrehajtási utasítást elfogadni és határozattá emelni s egyben elrendelni méltóztassék, hogy ezen pótló utasítás és a már kibocsátott ügyrend alapján a végrehajtó-bizottság a jövő évi rendes konventi ülésre készítse el a törvény 4. §-ában követelt végleges nyugdíjintézeti szabályrendeletet. Pótló utasítás a lelkészi nyugdíj és gyámintézeti törvény végrehajtásához. 1. Az egyházi törvények VII. t.-cz. a kötelezett tagok kötelezettsége kezdetének ideje tekintetében nem intézkedvén s ezáltal ennek megállapítását a végrehajtás körébe utalván, egyetemes konvent a belépési kötelezettség legkésőbbi határidejéül 1908. évi január 1-ső napját tűzi ki, minden kötelezett tagra nézve; annak megállapítását azonban, hogy nyugdíjába beszámítandó éveit 1908. jan. 1-től, vagy a gyámintézet keletkezésétől, vagy rendes lelkészi szolgálata kezdetétől, vagy segéd-, helyettes-lelkészi, tanári minőségben eltöltött évei kezdetétől kivánja-e számíttatni, minden rendes vagy missziói lelkész szabad elhatározásától teszi függővé, s ennek megfelelően a püspöki, illetőleg esperesi hivatalok útján felhivatni rendeli a lelkészeket az iránti nyilatkozattételre, hogy mely időponttól kívánják teljesíteni a visszamenő befizetéseket. A nyilatkozatok f. évi deczember l-ig a végrehajtó-bizottsághoz küldendők (Budapest, IX. Kálvin-tér 7. sz.). A visszamenő befizetés ekként fakultatívvá tétetvén, ebből kifolyólag: a) Azok a lelkészek, a kik 1908. jan. 1-től kívánnak a nyugdíjintézetbe belépni, kötelesek törzsfizetésük 23%-át; s ha a gyámintézetbe a 10% belépési járulékot még be nem fizették, a törzsfizetésük 33°/0 -át, mint belépési járulékot vagy azonnal egész összegében, vagy öt év alatt öt egyenlő részletben befizetni, mely utóbbi esetben a másik évtől kezdve a hátralékos részletekből 4°/ o egyszerű kamat is fizetendő. b) Azok a lelkészek, a kik gyámintézeti tagságuk vagy rendes lelkészi szolgálatuk kezdetétől akarják nyugdíjigényüket számíttatni, kötelesek törzsfizetésük 23%"át s annak a beszámíttatni kért idő kezdetétől esedékes 40 / 0 egyszerű kamatját vagy egyszerre, vagy öt év alatt öt egyenlő részletben befizetni. Ezen részletek után kamat nem fizetendő (26. § 1.). c) Azok a lelkészek, a kik segéd- vagy helyetteslelkészi s illetőleg tanári éveiket is be akarják számíttatni, ha időközben a gyámintézet tagjai lettek s ha beszámíttatni kért éveik a gyámintézet előtti időre esnek, gyámintézeti tagdíjat nem fizetnek, hanem olyan eljárás alá esnek, mint a kiknek rendes állásban eltöltött éveik vannak, t. i. a törzsfizetésnek 23°/o"át s ennek 4%-os egyszerű kamatját fizetik; de ha beszámíttatni kért ideiglenes szolgálati éveik egészben vagy részben a gyámintézet létesítése óta eltelt időre esnek, akkor a 89*
