Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1907 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1907-09-22 / 38. szám

tekintettel, a magyar egyetemes egyházat arra bírja, hogy az ügyet a következőképen intézze el: „A horvát sziavon theologusoknak jogában áll a theologiát ott végezni, a hol akarják és vizsgájukat azon nyelven tehetik le, a melyet ők maguk választanak ; illetőleg püspöki engedéllyel engedtessék meg nekik, hogy vizsgájukat a bécsi theologiai fakultáson tehessék le. a mely vizsgának Horvát-Szlavonországban föltétlen érvénye legyen. A magyar nyelvnek tudása Horvát-Szlavonországban ne legyen előírva." A horvát-szlavon esperesség ezen határozatával oly ügyes s mindkét félre nézve oly loyalis megoldást talált ez ügyben, hogy pillanatra se kételkedhetett a sikeres elintézésben. A felsőbb konventek azonban visszavetették ezen indítványt, mint minden más hasonlót. (Folyt, kőv.) EGYHÁZ. Szekularizáczió ? Dr. Balthazár Dezső elnöki székfoglaló beszédének a szekularizáczióra vonatkozó passzusa nagy kavarodást idézett elő a r. kath. papi és a politikai körökben. Azt a következtetést vonták el belőle, hogy Balthazár a rórn. kath. egyházi és iskolai vagyon elvételét írta kijelentésével az orsz. ref. lelkészegyesület zászlajára s hogy ezt az egyesület is programmjaként fogadta el. Ezt a következtetést megerősítette az a körülmény is, hogy a Magyar Szó is, nem tudván igazán, hogy mint értelmezi Balthazár a szekularizácziót s pusztán csak a szó nyers értelmét kapva fel, vezető czikkében hallalit zengett a szekulari z^cziónak. Mi azonban, a kik ismerjük Balthazár Dezsőnek a szekularizáczióról való véleményét, határozottan állíthatjuk, hogy a kijelentése nyomán támadt nagy emóczió teljesen felesleges és a Magyar Szó hallalija ismét csak olyan szolgálatot teljesített, a melyet papságunk épen nem köszön meg. Nem, sem dr. Balthazár nem kívánja a róm. kath. papi és iskolai javak elvételét, sem pedig az orsz. ref. lelkészegyesület nem írta ezt zászlajára. Hogy mit ért dr. Balthazár és mit a lelkészegyesület a veszedelmesen hangzó szekularizáczió alatt, megmutatja az 1848. XX. t.-cz. végrehajtását illetőleg elfogadott határozati javaslata és Kutas Bálint teljes szekularizácziót és teljes szeparácziót kívánó javaslatának mellőzése. A lelkészegyesület csak a 48. XX. és 3. §-ainak eredeti intencziója szerint hozta meg határozatát, a mely, ha érzékenyen érint is némelyeket, egyáltalában nem lelépés a törvény alapjáról és nem tűzcsóva, a mely fel akarná gyújtani a felekezeti békesség épületét. Van-e szó tehát szekularizáczióról, az egyházi és iskolai javak elvételének értelmében? Nincs, csupán az állami eredetű javaknak ilyenekül minősíttetéséről s azoknak, a felekezetek birtokában hagyása mellett, szigorú állami ellenőrzés alatt kezeléséről és jövedelmeiknek igazi rendeltetésükre fordításáról. Hogy ez is nem szeretem követelés némelyekre nézve, arról már nem tehetünk; de hogy igazság, az bizonyos és az igazságot míífelháborodásokkal bizony nem lehet elfojtani. Lelkészválasztások. A mocsolyai ref. gyülekezet Serester Tamást, a borzási ref. gyülekezet Kovács Sándort, a hadadnádasdi ref. gyülekezet Bartha Miklóst, a komollói ref. gyülekezet Kiss Endrét, a cserefalvi ref. gyülekezet Egyed Gábort választotta meg lelkipásztorává. Templomszentelés, A somogyhatvani ref. gyülekezet f. hó 22-én adja át szent rendeltetésének renovált templomát. Az ünnepélyes istentiszteleten Nagy Lajos esperes tartja az alkalmi egyházi beszédet; úrvacsorát Simon Károly patai lelkész oszt; a templomba be nem férő közönség előtt pedig Kiss Tamás somogyviszlói lelkész prédikál. Egyházi aranykönyv. Kádár Kálmán, ügyvéd, a barsi ref. egyházmegye tanácsbirájává választatása alkalmából, a borii és a peszeki egyháznak 300 koronát adományozott. A nagyenyedi ref. egyházmegye folyó hó 30-án, Nagyenyeden tartja meg rendkívüli közgyűlését. A gyűlés az új zsinati törvény folytán szükségessé vált intézkedések megtételén és a belkörű ügyek elintézésén kivül foglalkozni fog a felső-szabolcsi és heves-nagykunsági egyházmegyéknek, a lelkészi nyugdíjintézet s a marosi egyházmegyének az egyházkerületi képviselők választása ügyében kelt átirataival is. A dunántúli ref. egyházkerületi értekezlet f. hó 29-én, d. u. 1

/.S órakor fog megtartatni. Az értekezlet istentisztelettel kezdődik, mely alkalommal prédikálni fog Babay Kálmán sárkeresztesi lelkész. Istentisztelet végeztével az értekezlet a főiskola dísztermében tartatik meg. Az értekezlet tárgya: 1. Seregély Dezső somogyhatvani lelkész felolvasása. 2. Csizmadia Lajos theol. tanár jelentése az Evangelical Alliance-nak ez évi július hóban Londonban tartott gyűléséről. 3 Az értekezlet jegyzője referál az egyházmegyei lelkészértekezletektől beküldött ügyekről. Papszentelés. Scholtz Gusztáv bányakerületi evang. püspök, Kacziány János budapesti esperes, Bezegh Sámuel kerületi missziói lelkész és Valentinyi Aladár püspöki titkár segédkezése mellett f. hó 15-én avatta fel a budai, várbeli evang. templomban a kerület újonnan kibocsátott segédlelkószeit. A felszenteltek közül Kelb Gusztáv Szarvasra, Szimonidesz Lajos Rákospalotára, Becker Mihály Szeghegyre és Zathureczky László Békéscsabára hivatott meg segédlelkészül. Háládatlanság. A Debreczeni Prot. Lap egyik utóbbi számában olvassuk, mint a szerkesztőséghez beküldött sorokat, a következőket: „Nem ismerem azt a derék kálvinista főgondnokot (csak nem Darányi talán,* Allah növessze meg a szakállát), a ki magas politikai állású személyiség és a ki ezenfelül még bizonyos bankett! szerepléseket is végez. Azt sem tudom, hogy hol esett és hogyan esett ama nev< zetes evés-ivás.** A közleményekből csak annyit tudok megállapítani, hogy a kerüle* Nem bizony! Nem is fö-, hanem csak egyházmegyei gondnok! Szerk. ** Tiszántúl! Szerk.