Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1907 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1907-07-28 / 30. szám

tel kérem, hogy jelentkezéseiket e hó 31-ig hozzám múlhatatlanul átjuttatni méltóztassanak. Meggyőződésünk az, hogy ez Egyesület megalakulása lelkésztestületünk életében forduló pontnak tekinthető. Erről győztek meg bennünket azok a lelkes szavak, melyekkel ügyünkért szent lelkesedéssel lángoló lelkésztársaink bejelentéseiket kisérni szíveskedtek. — A lélek átjárja a szíveket, foglyul ejti az elméket s egy testvéri szent szövetségbe tömöríti azokat, kik nagy és magasztos czéljaik elérésére egyénenként erőtleneknek bizonyultak. Ha ez a lélek mint szent tűz járja át a dermedt tagokat, új, virágzó életnek kell kelnie a vallás-erkölcsiség most lankadt mezején, mint a lelkészek nagy testületének eddig tespedett életében is. Most veszem az örvendetes hírt, hogy a beregi egyházmegye lelkészei esperesük vezérlete alatt testületileg kívánnak megjelenni (60-an!). Jertek testvéreim ! A lelkesedés szent tüzét ne engedjétek magatokban megoltatni! Jertek nagy és szép ünnepre, mely a református lelkészek testvéresülésének magasztos ünnepe lesz ! Isten áldása szent ügyünkön és annak lelkes bajnokain! Nagyváty, 1907 július 22. Morvay Ferencz, az elők. biz. elnöke. Egyházi értekezlet. A vértesaljai egyházmegye három értekezleti köre az idén együttesen tartotta szokásos évi összejövetelét július hó 23-án Székesfehérvárott Koncz Imre esperes elnöklete alatt. Az egyházi értekezlet szokatlanul népes volt, alig néhány lelkész maradt el. Urházy Lajos egyházmegyei aljegyző az I. törvényczikket ismertette. Lévay Lajos főjegyző az egyházi adózásról szóló törvény rendelkezéseiről szólott, rendkívül élénk érdeklődés mellett részletesen taglalván a végrehajtásra vonatkozó utasításokat. Hosszas értekezés és vitatkozás után az értekezlet többsége abban állapodott meg, hogy mindazon kebelbeli egyházközségek, melyek súlyos egyházi adóterhet viselnek, kisértsék meg folyamodni az adócsökkentési segélyért, akár az új adókulcs életbeléptetésével, akár pedig az úgynevezett vagylagosság szerint. A nyugdíjintézetről szóló törvény előadója Mészöly Győző alcsúthi lelkész volt, a ki hosszas kritikai ismertetés után a barsi indítványt ajánlotta elfogadásra, mely szerint e törvény végrehajtása mindaddig felfüggesztendő volna, míg csak a lelkészeknek az I. t.-cz. 114. §-ában kilátásba helyezett 2400 korona alapfizetés és a 200 koronányi ötödéves korpótlék meg nem adatik. Az értekezlet némely tagjai szenvedélyes nyilatkozatokban adtak kifejezést a nyugdíjtörvény egyes rendelkezései felett való nemtetszésöknek, illetőleg az ezen törvény által a lelkészekre rótt súlyos fizetési kötelezettség miatti aggodalmuknak. Többen a törvény módosítását, vagy legalább is végrehajtásának elhalasztását követelték. Lassankint azonban egyesek felvilágosító, megnyugtató kijelentései után s főleg az előadó javaslatával szemben előterjesztett alábbi indítvány következtében az ingerült hangulat jórészben lecsillapodott. Ez indítvány, melyet a Debreczeni Protestáns Lap szerkesztője által felvetett eszmére történt hivatkozással Lévay Lajos terjesztett elő, a következő : Egyházi értekezletünk a zsinati atyák által hozott s királyilag szentesített törvényt köteles tisztelettel fogadja. De mivel e törvény majdnem elviselhetetlen terhet rak a nyugdíjintézet tagjaira, keressék fel az egyházi hatóságok útján az egyetemes konvent, hogy a belépési járulékok s ezek kamatai vagy egészben vagy legalább részben, az állam által különben is nyugdíjintézeti czélra adott s adandó évi 400,000 kor-nyi segélyből fedeztessenek. Ez indítványt az értekezlet egyhangú helyesléssel fogadta s magáévá tette. Ennek kapcsán a nyugdíjtörvény 19. §-ának második bekezdésére vonatkozólag, melyet e lap mult heti száma „legkegyetlenebb paragrafusnak" minősített, az egyházi értekezlet szintén felkérendőnek tartja az egyetemes konventet, hogy a mennyiben a belépési járulék és az öt évi tagsági díj a férj elhalálozásakor be nem fizettetett volna, az azokból hiányzó összeg ne az özvegy évi járadékából tartassék vissza, hanem ugyancsak a 400,000 koronányi államsegélyből fedeztessék. A hosszúra nyúlt s itt-ott felette zajos vita következtében az értekezlet időből kifogyván, a tárgysorozatba felvett többi pont feletti eszmecsere a szeptember elején tartandó központi értekezletre lialasztatott. Beküldi: Lévay Lajos. A lelkészi nyugdíjintézet legkegyetlenebb §-ára vonatkozólag, mellyel a mult szám vezérczikke foglalkozik, szükségesnek tartom megemlíteni, hogy a VII. t.-cz. 19. §-ának második bekezdésében foglalt kegyetlenséget és méltánytalanságot a nyugdíj- és gyámintézet végrehajtóbizottságának elnökével, Dókus Ernő úrral, f. évi június hó 26-án (Sárospatakon, a főiskolai igazgatótanács ülése alkalmával) megbeszéltük s megállapítottuk, hogy ez a tényleg sérelmes és igazságtalan pont az özvegyárva-gyámintézet alapszabályainak 6. §-ából lett szórói-szóra átvéve, még pedig egyenesen azzal a czélzattal, hogy mint eddig történt, ezentúl is a gyámintézetet illető hányad (10 és 2V-2%) hátraléka tartassék vissza az özvegy évjáradékából. Arra, hogy a nyugdíj után esedékes hányad (23 és 1%) hátraléka is levonassék az özvegy évi járulékából, bizonyára a tervezők sem gondoltak. Fájdalom, hogy az illető pont mégis akkép lett szövegezve és elfogadva, hogy a nyugdíjhányad hátralékának levonását is involválja, azonban az elnök úr azonnal kijelenté, hogy ezen szakasz eredeti czélzatának megfelelő helyes értelmezése ós alkalmazása iránt az egyetemes konvent őszi ülésén előterjesztést fog tenni Révész Kálmán. I S K O L A. Értesítés a budapesti ref. theol. akadémiáról. 1. Az akadémia igazgatója Bilkei Pap István. Mindennemű hivatalos megkeresések hozzá intézendok (Budapest, IX., Kálvin-tér 7. sz.). 2. A II. évet végzett növendékek a theologiai alapvizsgálatot folyó évi szeptember 11-én tartoznak letenni. Jelentkezzenek szeptember 10-ig az igazgatóságnál. Akik a vizsgát le nem teszik, a III. évre fel nem vehetők, bennlakásban és más iskolai jótéteményben nem részesíthetők. 3. A jövő iskolai év szeptember 14-én nyittatik meg; az előadások szeptember 16-án veszik kezdetüket; A beiratkozás és anyakönyvezés szeptember 12-én és 13-án végzendő el; a konviktusi kosztozás szeptember 15-én délben nyílik meg. Előzőleg szeptember 7—9-ig pótló kollokviumok, 10-én pedig pótló vizsgák lesznek. A ki bármely okból nyilvános vizsgálatra nem állott az elmúlt tanév végén, szeptember 9-ig pótló kollokviumot, 10-én pedig pótló vizsgát tenni köteles. A ki kollokviumát szeptember 9-ig rendbe nem hozza s vizsgát nem tesz, az az egyházker. 1903. évi közgyűlésének 68. sz. jegyzőkönyvi határozata értelmében osztályismétlésra utasíttatik, és pedig olyképen, hogy ha az illető exmisszióban volt, abból visszahivatik és az osztályt az intézetben köteles ismételni. Az indokolatlanul elmaradottak tantárgyanként 5 koronát tartoznak az ifj. segélyegyesület pénztárába befizetni.