Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1907 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1907-01-20 / 3. szám

grammja is mutatja ezt. Adjon Isten neki erőt jó szán­dékai megvalósíthatására! Lelkészbeiktatás. Farkas Endre, a kádártai ref. gyülekezet új lelkipásztora, az újév napján foglalta el hivatalát. A beiktatást, mint esperesi megbízott, Csomasz Gyula szentkirályszabadjai lelkész végezte. A dunántúli ref. egyházkerület f. hó 31-én rend­kívüli közgyűlést tart Komáromban, a melyen a megürült főgondnoki szék betöltése iránt teszik meg a szükséges intézkedéseket. A főgondnok megválasztásáig és beikta­tásáig a gondnoki teendőket Konkoly Thege Imre egy­házmegyei gondnok fogja ellátni. Yallásos összejövetelek. A budapesti evangéliomi egyesületek által rendezett vallásos estélyek, a lapunk­ban közlött sorrendben, f. hó 7—12. napjain tartattak meg a ref. főgimnázium dísztermében. Megelégedéssel jegyezhetjük fel az estélyekről, hogy azokat minden nap nagy közönség látogatta. Adja Isten, hogy az elhintege­tett magvak gazdag gyümölcsöket hozzanak! A ref. lelkészegyesület és a többi protestáns egyházak. Már az előkészítő gyűlésen felhangzott egyik lelkes evangélikus lelkész részéről az az óhajtás, hogy a lelkészegyesületbe hivassanak meg az evangélikus lel­készek is. Ujabban meg a Magyar Szóban Yarga Dénes felsőrákosi unit. lelkész panaszkodik az unitárius lel­készek mellőztetéséről, holott, mint mondja, az unitárius lelkészek mint egy ember állanának a gátra, ha jóaka­ratú, szives, őszinte felhívást kapnának a belépésre. — Ezekre a nyilatkozatokra az a megjegyzésünk, hogy csak örülni tudnánk azon, ha azoknak a czéloknak a mun­kálásában, a melyeket a ref. lelkészegyesület kitűzött, egyesülni látnánk az összes magyar protestáns egyházak lelkészeit. Nem tartanánk azonban czélszerűnek az ilyen egyháztársadalmi egyesülés terhével megnehezíteni a leg­első lépéseket. Nem azért, mert felekezetieskedni akar­nánk a ref. lelkészek egyesületében; sem nem azért, mintha talán a Csia Kálmán által felvetett unió meg­valósulásától tartanánk, hanem csupán azon egyszerű oknál fogva, a mit a példaszó így fejez ki: A ki sokat markol, keveset fog. Hadd öltsön tehát testet az a lel­készi egyesület, mint a ref. lelkészek egyesülete, s ha tetszik, ám alkossanak hasonló egyesületeket az evan­gélikusok és az unitárius lelkészek is. A ref. lelkész­egyesület tervezetében ott van, hogy fontosabb és közö­sen érdeklő ügyekben közös eljárásra hívja fel a többi lelkészegyesületeket is. Az érintkezés lehetőségéről tehát már eleve gondoskodás történt. Ezeknek az érintkezé­seknek és a közös tanácskozásoknak kell azután meg­érlelnie a közös protestáns lelkészegyesület eszméjét és megvalósítani, ha ugyan egyáltalán megvalósítható. Le­gyünk azonban tisztában azzal is, hogy ebből az egy­háztársadalmi közös működésből és egyesülésből ki kell zárva lennie a legszigorúbban mindenféle egyházszerve­zeti és dogmatikai uniónak, mert azzal épen lehetetlenné volna téve az egész lelkészegyesület. Hagyjuk tehát az időre a közös lelkészegyesület eszméjének érlelését; addig pedig tegye meg minden protestáns egyház lel­készi kara a maga kötelességét! Jó lesz vigyáznunk! A „Religio" mult évi decz. 23-án megjelent 35-dik számában „A katholiczizmus jelen helyzete hazánkban" czím alatt czikket írt gróf Zichy Nándor. A czikk fejtegetéseit komolyan figyel­mébe ajánljuk a protestánsoknak, különösen azoknak, a kik abban a hitben ringatják magukat, hogy nem fenyeget bennünket semmi veszedelem. Foglalkozik Zichy Nándor a r. kath. autonomia kérdésével s fejtegetései során felveti a kérdést, hogy: Mit akart az episzkopátus s mi az autonomia valóságos czélja? S felel reá a kö­vetkezőképen: „A katholikus ügyet, az állami felügyelet és az apostoli királyi kegyúri jogkör sértetlenségével, a parlamenti kormány mindenhatósága alól felszabadítani s az egyház hierarchikus szervezetének épsége mellett azzal az önállósággal felruházni, mellyel a felekezetek bírnak. Itt a punctum saliens." Az autonómia ilyen ér­telmű megvalósítása azonban a kormányok ellenállása miatt lehetetlen volt s a kongresszusok eredménytelen munkát végeztek. Ennek konstatálása után pedig így folytatja: „Mintha nem jól kezdettük volna. Nagyot mar­koltunk és mitsem bírtunk szorítani. Ha tehát eredményt akarunk, az egyes kérdéseket kell külön-külön előbb megoldanunk; tért kell foglalnunk a nemzeti képviselet­ben és a képviseleti kormányban. Ott kell előmozdítani ügyeinket és nem lesz kit'íl félteni a katholikus érdeket. Hiszen azt a képviselettől féltettük. Menjünk bele a képviseletbe, védjük meg ott az autonómiát, követeljük ott a középiskolai törvény szégyenletes szakaszainak törlését és sajátunk elismerését. Szavazzuk meg ott az a fölött való rendelkezést a katholiczizmusnak. Ha mienk a szavazók többsége: lehet tekintélyes és nyoma­tékos képviseletünk, és akkor meglesz az is, a mit az autonómiától várunk. Lám a német czentrumpárt nem szorgalmazza az autonómiát, mert elegendő befolyása van a törvényhozásra és kormányzásra. Mi is csak a parlamentben és parlamenti kormányban küzdhetünk eredményesen ; a kongresszusokon eredménytelen minden küzdelem." — Mit jelentenek ezek? Azt, hogy hagy­janak fel a r. katholikusok az autonómiára való törek­véssel, mert hiszen az áldozatok nélkül keresztül nem vihető. Csinálják meg e helyett a magyar czentrum­pártot, s akkor, törvényhozási és kormányzati úton, a hierarchikus szervezet teljes épségben maradása mellett, megnyerik mindazt, a mit az autonómiától várnak. Jó lesz tehát nem aludnunk, mert könnyen nagy meglepe­tésre ébredhetünk! Új magyar ref. lelkész Amerikában. Az amerikai magyar ref. egyházmegyéhez tartozó pacahontasi gyüle­kezet megiiresiilt lelkészi állására a konventi elnökség Nagy Emil szatmárnémeti segédlelkészt küldötte ki- Az új lelkipásztort, a ki decz. 20-án tartotta beköszöntőjét, Kuthy Zoltán esperes vezette be gyülekezetébe. Az amerikai magyar ref. egyházak csatlakozási ügye. A Ref. Church fennhatósága alatt álló magyar ref. gyülekezetek képviselői mult év decz. 12-én rendkívüli közgyűlést tartottak Pittsburgban, hogy a hazai egyházhoz való csatlakozás kérdését megbeszéljék. A közgyűlésen jelen volt Bede László konventi kiküldött is. A gyűlés lefolyásáról az Amerikai Reformátusok Lapja számol be. E szerint a csatlakozás tárgyában már a mult év szep­tember havában tárgyalások történtek a konvent világi elnöke és az itthon járt Kalassay Sándor és Csutoros Elek lelkészek között. A konvent világi elnökének nyi­latkozata szerint a hazai egyház a megkezdett munkát nemcsak nem adja fel, hanem fokozott mértékben kívánja folytatni; hálával viseltetik ugyan az amerikai segítő egyházak iránt, de mivel nemzeti czélokat is kiván szol­gálni, velük közösséget nem vállalhat; az egyházak anyagi segélyeztetése teljesen biztosítva van s a csat­lakozott gyülekezetek a legmesszebb menő anyagi és erkölcsi támogatásban részesülnek; a nem csatlakozott gyülekezetek lelkészei a hazai gyülekezetekbe pályáz­hatás jogát elvesztik. Arra a kérdésre, hogy a csatla­kozást nem lehetne-e úgy megoldani, hogy az amerikai magyar ref. gyülekezetek több egyházmegyébe tömörit­tetve egy egyházkerületet alkossanak, — a konvent világi

Next

/
Thumbnails
Contents