Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1907 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1907-06-30 / 26. szám

delkezésemre nem állanak s csakis mint a zsinat tagja vettem részt a törvény megalkotásában. Az indítvány egy téves tételből indult ki, mely az egészen végigvonul s ennek tulajdonítható, hogy téves következtetésekre is jut. Azt mondja u. i.. hogy a 33%> illetőleg 23% belépési járulók s ennek a szolgálat kezdetétől számított 4%-°s

egyszerű kamatán kivül fizetnek még 372

%-OS évi tagsági díjat s ennek szintén a szolgálat kezdetétől számított 4%-os egyszerű kamatát. „Törvényben — mondja — nincs ugyan szó arról, hogy köteles-e a tag a tagsági díjat visszamenőleg és pedig 4%-°s

kamattal fizetni, de vaunak rá czélzások, hogy az évi tagdíjak a szolgálati idő kezdéséig visszamenőleg szintén befizetendők." Igy a 7. §. 2-ik bekezdésében a 65 évnél idősebb lelkészekre s a 8. §. 2. bekezdésében a segédlelkészi évekre mondatik ez. Ezen számítás alapján mindjárt ki is mutatja, hogy a 30 év óta szolgáló és 2000 korona fizetést élvező lelkész a belépés alkalmával fizetni fog 3034 koronát s ha ezt öt év alatt akarja fizetni, úgy 1908-ban 765'89 korona, 1909-ben 749-62 kor., 1910-ben 725 34 kor., 1911-ben 701*07 kor., 1912-ben 676 80 kor., vagyis összesen 3611'72 kor. A törvény ismer belépési járulékot, mely a jelenlegi törzsfizetésnek 33%"a

> illetőleg azoknál, kik már tagjai voltak az özvegyárva-gyámintézetnek, 23°/o"a s

ennek a szolgálati idő kezdetétől a f. év végéig számított 4%-°s egyszerű kamatát, de azoknál, kik tagjai az özvegyárvagyámintézetnek, az eddigi szolgálati évek után sem évidíj pótló befizetését, annál kevésbbé késedelmi kamat utólagos befizetését nem rendeli. A 65 éven túl levő lelkészeknél a számítás ugyanaz, mint a fiatalabb rendes lelkészeknél, tehát ők sem róvhatók meg évi díj és ennek késedelmi kamataival, ha és a mennyiben tagjai voltak az özvegy-árva-gyámintézetnek. Igy intézkedik a törvény s ugyanezt a magyarázatot tette magáévá az egyetemes konvent, a mint az ez évi jegyzőkönyvének 33-ik pontjából s a 20., 63., 64. §-okra vonatkozó határozataiból kitűnik. Némileg eltér a törvény intézkedése a segédlelkészekre vonatkozólag, kik nem voltak s nem lehettek tagjai az özvegy-árva-gyámintézetnek. Ezektől épen úgy, mint a jogosított tagoktól, megkívánja az évi díj utólagos befizetését, mert nem lenne sem igazságos, sem méltányos, hogy ők a rendes lelkészekkel ne teljesítsenek egyenlő kötelességet, mikor ugyanazon jogokban fognak részesülni pl. özvegyeik és árváik a megfelelő ellátásban. A 30 év óta szolgáló és 2000 korona fizetést élvező lelkész tehát nem 3034 koronát, hanem 1012 koronát fog fizetni 1908. január 1-ső napján s ha ezen összeget nem egyszerre, de öt év alatt kívánja kifizetnil, úgy fizetendő lesz 1908-ban 312 kor. 88 fill., 1909 ben 304 kor. 74 fill., 1910-ben 296 kor. 96 fill., 1911-ben 288 kor. 09 fill., 1912-ben 280 kor. 50 fill., vagyis összesen 1483 kor. 40 fill. s nem 3617 kor. 72 fill, a mint azt az indítvány mondja. Ezzel kapcsolatban azt mondja az indítvány, hogy kongruás lelkészeknek évenként 5—600 koronát fog kellene fizetni s egy másik helyen, hogy sok szegénységgel küzdő lelkész van, kinek be kel) lépni a nyugdíjintézetbe, hogy gyakorta népes családjával 1600 kor. fizetésen nyomorog s ilyenekre róttak ezreket, hogy egyszerre, vagy rövid idő alatt fizessék meg. Ez ismét téves számítás eredménye, mert kongruás lelkész, ha 40 szolgálati éve van, tehát törvény szerint azonnal nyugalomba vonulhat, fizetni fog 956 korona 80 fillért, vagyis kevesebbet, mint a mennyit egy év alatt fog kapni nyugdíjban : természetesen ezen összegnél többet fog fizetni, ha jelentő-ívében fizetése magasabb összegre van véve, de ez kiegyenlítést nyer abban, hogy ugyanannyival nyugdija is magasabb lesz. Ez azonban a legmagasabb szolgálati idő, melyet irányadónak venni nem lehet, hanem a jelenleg működő lelkészek átlagos szolgálati éve 25—30 között van, vagyis fizetni fognak a kongruás lelkészek átlag 736—809 korona 60 fillér között, hozzászámítva ezen összegekhez is a jelentő-ív szerinti netalán magasabb fizetés megfelelő százalékát. Meg kell e helyen emlékeznem (habár nem tartom érdekünkben állónak, hogy a jelentő-ív és megállapított fizetések közötti különbséggel foglalkozzunk, mert könynyen oda találunk, a hová nem czéloztunk) azon felhozott esetről, hol a lelkész fizetése „a jelentő-ív szerint 2884 koronára van felvéve, kap 567 (talán 561 korona 16 fillér) korona kongruát, összesen tehát 3351 korona után fizet a lelkész belépési dijat, holott javadalmazása 1600 koronára van felvéve". Tudomásom szerint azon lelkész úr 1904. márczius havában foglalta el hivatalát, tehát — ha előbbi szolgálati évei nincsenek — úgy fizetni fog 1908. január 1-én összesen 863 korona 22 fillér belépési járulékot, mely összeggel megszerzi a jogot, hogy esetleg 1914-ben 1340 korona 40 fillér nyugdíjat kaphasson. Nem fogadhatom el helytállónak azt sem, hogy minden terhet a jelenlegi generáczióra raktunk s a követ, kezők sokkal kevesebbet fognak viselni. A számítás ugyanis azt mutatja, hogy az a lelkész, ki 25 év óta szolgál s 2000 korona fizetése van, a ki tehát az özvegyárva-gyámintézet létesítésekor befizetett 10 százalékot s azóta 2 és fél százalék évi díjat, most pedig befizeti a 23 százalék belépési járulékot s ennek 4 százalékos kamatát, összesen fizetett kamatokkal együtt 1843 kor. 88 fillért, míg az 1908 január 1-én belépő hasonló fizetésű lelkész, ki 33 százalék belépési járulékot és 3 és fél százalék évi díjat lesz köteles fizetni, 25 szolgálati év alatt kamatokkal együtt összesen 4604 korona 66 fillért fog befizetni. Azt se találom elfogadhatónak, hogy azon lelkész, kinek 6000 korona fizetése van s ezen összeg után fizetett 2 7a százalékot a gyámoldába, nemcsak, hogy ingyen jut a nyudíjintézet által nyújtandó 4000 korona nyugdíjhoz, hanem még évenként tíz koronával kevesebbet fog fizetni, mint mikor nyugdíjintézet még nem volt. Altétel utolsó részét elfogadom, mert tényleg kevesebbet fog fizetni, miután azelőtt 6000 korona után kellett 21

/2 százalékot fizetni, jövőre pedig 4000 korona után 372 százalékot. De hogy ingyen jutna a 4000 korona nyugdíjhoz, ezt már nem ismerhetem el. Azon lelkész t. i., kinek 6000 korona fizetése és 25 szolgálati éve van, a gyámintézet létesítése alkalmával befizetett 600 koronát s évenként fizetésének 2 és fél százalékát, a mi kamatokkal együtt 2922 korona 90 fillért tesz ki, mely összeghez számítandó 4000 korona 23 százaléka és ennek 4 százalékos egyszerű kamata, vagyis a folyó óv végéig összesen befizet 4762"90 koronát. Sőt az arány még' kedvezőtlenebb ezen lelkészekre, mint azokra, a kik 2000 korona után lesznek nyugdíjazva, mert míg ezek, a kik összesen 1843 88 koronát fizettek be, tíz szolgálati év után 80 korona nyugdíjat kaphatnak, addig azok, kik 4762'90 koronát fizettek be, ugyanezen időre csak 1600 koronát. ("^ége köv.) Dókus Ernő, az orsz. leik. nyngdij- és özvegy-árvagyámintózet végreli. biz. elnöke.