Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1907 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1907-06-23 / 25. szám

melynek elnevezése faji vagy nemzetiségi jelleggel bírna. A legnagyobb baj pedig az, hogy a hazai görög keleti egyházaknak vannak magyar nyelvű hívei is, a kik, hazafias meggyőződésük és érzelmeik ellenére, vagy a román vagy a szerb egyház nemzetiségi kalapja alá szoríttatnak, miután gör. kel. magyar felekezetet a törvény nem ismer. Hogy ennek ezentúl ne kelljen így lennie, törvényhozásilag kellene kimondani a gör. keleti magyar felekezet szervezését s e felekezetnek a többi, törvényileg bevett felekezetekkel való egyenjogúságát. A gör. keleti magyar egyház szervezésére vonatkozólag így megindított s Heves vármegye jún. 17-dild közgyűlésében már pártolólag tárgyalt mozgalmat, a magyarság szempontjából csak támogatni tudnánk; mert valóban szégyenletes dolog, hogy bármely nemzetiségi egyház szabadon használhatja a maga anyanyelvét a magyar helyett, egyedül csak az ezen egyházakba beszorított magyarok nem rendelkeznek ezzel a joggal. A mozgalomnak van azonban egy olyan programmpontja, melyre komolyan felhívjuk a figyelmet s a mely ellen eleve tiltakoznunk kell. Ez a programmpont azt foglalja magában, hogy miután a gör. keleti egyház vagyona a gör. kel. szerb és gör. kel. román egyházak között szétosztatott, addig is, a míg a felekezeti vagyon viszonyai rendeztetnének, a megalakulandó gör. kel. magyar egyház megfelelő állami dotáczióban részesíttessék. Tiltakoznunk kell e kívánság teljesítése ellen, mind felekezeti, mind állami szempontból. Tiltakozunk felekezeti szempontból, mert mi, protestánsok, még mindig nem tudunk hozzájutni történelmi jogokon és törvényeken alapuló megfelelő állami dotáltatásunkhoz és pedig jórészben ama kifogás folytán, hogy az állam az újabb terhet nem bírja meg. Ha tehát a görög keleti magyar egyház dotácziót nyerne, mi még messzebb esnénk jogos kívánságaink megvalósulásától. De tiltakozunk állami szempontból is. A magyarországi gör. keleti egyház már kivette részét, bővebben is, mint érdemelte, az állami közvagyonból. E vagyonnak teljes egészében ott hagyása és a gör. kel. magyar egyháznak kiilön állami dotálása nemcsak helytelen, de ostoba és bűnös dolog volna a magyar állam részéről. Ám részesüljön megfelelő vagyonbnn az esetleg megalakítandó gör. kel. magyar egyház is, nincs kifogásunk ellene, de ezt a vagyont a magyarországi gör. keleti egyház állami eredetű vagyonának méltányos megosztása után nyerje, ne pedig újabb dotáczió alapján. Addig pedig, míg az egyházi vagyon méltányosan megosztatik, a gör. keleti magyar egyház törvényhozásilag nem alakítandó meg. Űj magyar ref. templom Amerikában. Az amerikai magyar egyházmegyéhez tartozó voodbridgei (Newyersei állam) református magyar templomot május 30-án szentelték föl. Az ünnepen ott volt a város egész magyarsága és nagyon sokan megjelentek a környéken lakó magyarok közül is. A templomot Kuthy Zoltán, az amerikai magyar egyházmegye esperese szentelte fel. Magyar beszédet Bede László tanár, konventi kiküldött mondott, angolul Rev. W. H. Jackson szónokolt. Fazekas Sándor, az egyházkkzség lelkésze a templom történetét olvasta fel ; Kozma József perth-amboyi lelkész pedig úrvacsorát osztott. Az óbudai református egyház kérelme. Folyó hó 18-án küldöttségileg tisztelgett Bárczy István polgármesternél az óbudai ref. egyház elöljárósága, Mészáros Sámuel ref. lelkész vezetése alatt. A küldöttségben voltak Benedek János fővárosi bizottsági tag, Szilágyi Károly és Kónya Károly presbiterek. A reform, egyház azt kérte, hogy az eddigi évi 5000 korona segélyét emelné föl a főváros 6000 koronára, mert a változott viszonyok folytán egyre nagyobb terhek súlyosodnak a lélekszámban kicsiny egyházra. A polgármester a kérelem támogatását megígérte. Konventi jegyzőkönyv. A Budapesten, folyó évi április 9—13. napjain ülésezett ref. egyetemes konvent jegyzőkönyve, Sass Béla debreczeni reform, theol. akad. tanár és konventi jegyző szerkesztésében, 29 íven, 449 lapon, Debreczen sz. kir. város könyvnyomdavállalatánál, 3000 példányban megjelent s azoknak az egyházi hatóságoknak, a melyeknek sürgős szükségük van reá, addig is rendelkezésükre áll, míg az illető püspöki hivatalok útján megkaphatnák. A megkeresések Dávidházy Kálmán könyvkötőhöz intézendők Debreczenbe (Fiivészkert-utcza 9. szám). ISKOLA A budapesti református internátus programmja. A budapesti református egyház, engedve a közóhajnak s régóta érzett szükségtől indíttatva, 1907 szeptember elejétől kezdődőleg, egyelőre csak 14 gyermek számára, internátust állit fel, a melyben gimnáziumi tanulók jó ellátást, református, magyaros nevelést, atyai fegyelmet és tanulmányaikban a szükséghez képest segítséget találnak. Az internátus vezetése Csűrös István vallástanár és neje gondjaira van bízva. Az oktatásban és felügyeletben a vezető tanárt segíti egy nevelő tanár. Egyelőre csak oly növendékek vétetnek fel, a kik a budapesti ref. főgimnáziumban kívánnak tanulni. Az 1907/8. tanévre csak I—V. oszt. tanulók vétetnek fel. De a kik az internátusba már felvétettek, azok, ha csak fegyelmi vétséget nem követnek el, mindaddig ott maradhatnak, míg középiskolai tanulmányaikat elvégzik. Csak egészséges, jó bizonyítványú ós jó magaviseletű gyermekek vétetnek fel. Felvételre jelentkezők ebbeli szándékukat 1907 auguszt us l-ig jelentsék be Csűrös István gimn. tanárnál (Budapest, IX., Pipa-u. 4. sz. I. 9.). Az internátus a Lónyay-utcza 7. sz. ház II-dik emeletén van, szemben a főgimnázium épületével, közel a Dunaparthoz. Modern berendezés, szép világos utczai szobák. A lakás ebédlő-, tanuló-, háló-, ftirdő- és betegszobákból áll. A 14 növendék rendelkezésére három hálószoba lesz bocsátva. Az internátusi ellátás évi díja 1400 korona, mely 4 részletben fizethető, úgymint szeptember 1-én, nov. 15-én, febr. 1-én és április 15-én. Ruházat, tandíj, könyvek, író-, rajzszerek, mosás nincs beleszámítva ez összegbe. Mosásról gondoskodik az intézet, a mennyiben megbízható mosónékhoz adja ki a ruhákat, de ennek árát a szülők külön fizetik. Zene, idegen nyelvek, vívás, úszás oktatását a szülők szintén külön fizetik. E tárgyak azonban nem kötelezők. A növendékek az internátusból csak a szülők vagy rokonok kértére, megbízható kiséret mellett, csupán szünnapokon bocsáttatnak ki, s akkor is csak úgy, ha kellő szorgalmat és jó magaviseletet tanúsítanak. A szülők az év elején bizonyos, megállapodás szerinti összeget, zsebpénzt adnak át a vezető tanárnak, a melyből a növendékek szükséges kiadásai fedeztetnek. E pénzről a vezető tanár pontosan elszámol. A növendékek egyenruhát viselnek, mely egyöntetűség czéljából az internátus szabójánál szereztetik be Minden növendék hozzon magával egy párnát, paplant, nyári takarót, 3 párnahajat, 3 paplanlepedőt gomblyukakkal, 3 ágylepedőt, egy derékaljat, 3 pár czipőt, 10 nappali, 6 hálóinget, 16 pár harisnyát, 24 zsebkendőt, 6 törülköző kendőt. Evőeszközöket az internátus ád. Az egészségi állapotokra az intézeti orvos felügyel, a ki időnkint meglátogatja az