Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1907 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1907-05-26 / 21. szám

A felbontott házasságokban szereplő férjek foglalkozása tekintetében azt találjuk, hogy egyedül az őstermelők azok, a kik kisebb arányban fordulnak elő az elvált házasfelek, mint a házasságra lépők sorában, míg a többi foglalkozáshoz tartozók általában nagyobb gyakorisággal szerepelnek az elvált férjek sorában, mint a vőlegények között. Különösen sok az elválás a közszolgálatban álló és szabad foglalkozást űző egyének között. Az elvált házasfelek anyanyelvét a kötött házasságokban szereplő házasfelek anyanyelvével szembeállítva, arra az eredményre jutunk, hogy az elválások száma a magyarok közt felette nagy, a tótok és ruthének közt igen alacsony, a többi nemzetiségnél pedig a két arányszám alig mutat eltérést. A mi pedig az elvált házasfelek vallását illeti, azt tapasztaljuk, hogy a legnagyobb fokot érik el a felbontások az ev. ref. és az izraelitáknál, míg legkisebb arányuk a róm. és gör. katholikusoknál. Legnagyobb a kriminalitás a gazdaságilag és kulturailag is legelmaradottabb oláhok között, kiknek az elítéltek közti arányszáma (21 "9) erősen meghaladja a népességi (16'7) arányt, míg feltűnően alacsony a németek között, a kiknek aránya az elitéltek közt (5'2), félakkora sincs, mint a népességben (11*8), a mi e nemzetiséghez tartozók, kedvező gazdasági helyzetének és a vallásos élettel párosult élet magas nivón álló műveltségének a következménye. A magyarok, németek, tótok, ruthének és szerbek a személy ellen vétők, az oláhok és horvátok ellenben a vagyon ellen vétők sorában fordulnak elő gyakrabban. Az elítélteknek hitfelekezetek szerint való megoszlásáról pedig a következő összeállítás ad felvilágosítást: r. kath. gör. Az anyaország népességében . . 48'7 10-9 Az összes elítéltek között . . . 47-4 13'3 A személy ) ellen elkövetett bűn-465 13-7 j cselekmények miatt A vagyon } elítéltek közöt. . . 48-7 12-9 Ez adatok nem annyira a vallás, mint inkább a nemzetiségnek és ezzel kapcsolatban a gazdasági, műveltségi stb. viszonyoknak a bűnügygyei való összefüggését mutatják be. Ugyanis a gör. kath. és a gör. kel. jóval magasabb arányszámmal való szereplését az elítéltek között, mint az ország össznépességében, könnyen érthetővé teszi az a körülmény, hogy a két hitfelekezethez tartozó népesség túlnyomó részét az oláhok teszik, kiknek kriminalitása — mint láttuk — legmagasabb, viszont az ág. h. ev. e nagy különbségét a két adat között az indokolja, hogy e vallásfelekezethez igen sok német anyanyelvű egyén tartozik. Csak részben fogadjuk el magunk részéről a fenti indokolást, mert nézetünk szerint a vallás nemcsak a hit és erkölcsi, hanem egyúttal a gazdasági és műveltségi tekintetben is döntő befolyással bír s az ág. h. evang. az elítéltek között való alacsony aránya, nem annyira a nemzetiségi, gazdasági és műveltségi viszonyokon, mint inkább a tisztultabb és intenzivebb vallás-erkölcsi tudaton és érzületen múlik. A régi igazság nem az, hogy kinek milyen a nyelve, olyan az erkölcse, hanem az, hogy kinek milyen a hite, vallása, olyan az- erkölcse. A hazai öt, névszerint aszódi, kassai, kolozsvári, székesfehérvári fi- ós a rákospalotai leányjavító-intézetekben a növendékek összes száma 1905-ben volt fi 869, leány 128, az előző évhez képest növekedés fi 197, leány 18. Vallás szerint: róm. kath. 650, gör. kath. 35, ev. ref. 144, ág. h. ev. 37, gör. kel. 21, unit. 5, izraelita 104, egyéb 1. Volt százalékban ev. ref. ág. h. iev. gör. kel. unit. izr. egyéb 14'4 7-5 131 0-4 4-9 01 14-1 4-7 16-8 0-8 3'4 00 152 4-8 -16-6 05 2-7 00 133 4'3 16-7 0-2 3-9 o-o Az ország egyházi és valláserkölcsi közállapotairól ily szemlét tartva, érezzük, hogy kötelességünk volna e tekintetben még más igen fontos dolgokra, nevezetesen a tanintézetekre, a kulturális viszonyokra is kiterjeszkednünk ; de mert ezen adatok évente nyilvánosan megjelennek az egyes tanintézetek értesítőiben, az egyházak jegyzőkönyveiben s bár az összefoglaló ismertetés ennek daczára nagyon fontos és szükséges volna, mégis, mivel az eddigiekkel is nagyon lefoglaltuk e lap hasábjait, le kell mondanunk azoknak ezúttal való közléséről. Az előadottak után, miután nyereségről — sajnos — ezúttal sem szólhatunk, következőképen állapíthatjuk az ág. h. ev. és az ev. ref. egyházak veszteségszámláját. Az ág. h. ev. egyház vesztesége a gyermekek vallására vonatkozó megegyezéseknél (a nyereség-veszteséget leszámítva) 516 (az 1868. évi LIII. t.-cz. 12. §-ához viszonyítva 258), áttérés folytán 350, felekezetből való kilépés folytán 173, összes vesztesége tehát: 1039. (Az 1904. évben volt: 1163, 1903-ban: 989). Az ev. ref. egyház vesztesége a gyermekek vallására vonatkozó megegyezéseknél: 449 (224"5), áttérés folytán 224, felekezetből való kilépés folytán 438, összes vesztesége tehát: 1111. (1904-ben volt: 1479, 1903-ban: 1574.) Nyereség sehol, veszteség mindenütt; vájjon meg fogja-e változtatni e helyzetet a legújabb három milliós államsegély ? Én nem hiszem; ez is ugyan jó. erre is szükség van, de más is kell ide. Ez a más hibázik még mindig! Kassa. Homola István, ev. lelkész.