Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1907 (50. évfolyam, 1-52. szám)
1907-05-19 / 20. szám
3= Ö felsége, boldogult, Elei, mi nékünk az Helvetica Confessiot és a Heidelbergai Catechesist is, mint a mellyben, a Helvetica Confessioval semmi ellenkező nintsen, meg engették. Az honnét a Magyar-Országi Synodusok, a Helvetica Confessionak nevezete alatt, sokszor edjütt értik a Heidelbergai Catechismust, vagy pedig világossan egyben kötik mind a kettőt; mint az említett Szathmár-Németi Synodusban is meg esett. 4° Mivel a Magyar-Országi Reformata Ecclesia, tsak edj része, az egész Világon el terjedett Reformata Ecclesianak; innen, sem nékünk, Magyar Reformátusoknak, sem más, valami nemzetbéli, particularis Ecclesianak, nem lehet ettül a könyviül el távoznunk, sem ebben, valamelly változást, minden Reformata Ecclesiak, hire s meg edjezése nélkül; hanem ha Vallásunkat meg tagadván, tőlök el akarnánk szakadni; mellytül bennünket Isten kegyeimessen őrizzen. Mi ebben a Könyvben, soha semmi változást nem tettünk, hogy az innovatióért arra volnánk méltók, hogy ettül meg fosztassunk, hanem ugy birjuk, és ugy tartyuk most is, minden szavaira nézve, mint eleinte kezünkben vettük. 6= Meg kell ugyan vallanunk, hogy ebben a könyvben, kivált a 80-dik kérdésben, vagyon valami kedvetlen expressio, mellyet ha mi most írnánk, ezt, a Catechismusban éppen bé nem tennénk. Azért is, minden emberséggel és szelídséggel szoktuk azt a kérdést magyarázni; el távoztatván szorgalmatossan, hogy a tudománynyal edjütt, leg kisebb személyt is, ne kárhoztassunk, még akkor is, mikor mi másoktul kíméletlenül kárhoztattatunk. Mind az által mint, hogy már edjszer, illyen formán, kezünkben adatott Symbolicus könyvül ez a Catechesis, mi, nagyobb gonosznak és hol mi rágalmazásoknak el távoztatásáért, ebben semmi változtatást nem tehetünk; mellyet reménlünk, minden könnyen meg enged nékünk, hogy ha ezt a 80-dik kérdést, egyben hasonlittya a Tridentini Conciliunmak minden Canonok után vetett anathemaival; mert annál irtóztatóbb sőt még gondolni is lehetetlen mi ellenünk; még is a Protestáns Statusok ezt a Tridentumi Conciliumot meg engedik a Roinano-Catholikusoknak Symbolicus könyvnek tartani, senkit ettül meg nem fosztván, sein érette nem háborgatván. 7= Ebben a Catechismusban, semmi sintsen, a mi felséges Asszonyunk személyét meg sérthetné, vagy az ő felsége jobbágyait ő felségéhez hűségtelenségre tanítaná; hanem inkább ellenben olly szorgalmatossan taníttya ez, az ő felségéhez való engedelmességet, hogy lehetetlen légyen a mi vallásunk szerint, igaz és jó Reformátusnak orthodoxae christianae doctrinae compendium, singulari prudentia, non tantum ad tenerae adolescentiae captum, verum etiam eorum, qui adultiores jam essent, commodam Institutionem accomodatum. Ác proinde, cum in Ecclesiis Belgicis, magna cum aediíicaőne doceri posse, utque omnino RÉTIN ERI DEBERE. N. B. Interfuerunt huic Synodo praeter Belgas, sequentium Regnorum et Provinciarum Theologi: Angii Palatini, Hassinei, Helvetici ex quattuor reformatis Cantoribns, Nassoviei, Genevenses. Bremenses, Embdani. lenni, a ki a maga királlyát nem tiszteli és annak nem engedelmeskedik. 8^2 Valamint a Romano-Catholicusok, a Tridentumi Concilium mellett, a Romanus Catechismust Symbolicus könyvnek tartyák, ugy hogy edjiktül sem engedik magokat meg fosztani: ugy szintén minékünk, a Heidelbergai Catechismust, lehetetlen az Helvetica Confessiótul el szakasztanunk, mint hogy már ezt minden Reformata Ecclesiak, még a Helvetiaiak is, Symbolicus könyvnek vallották, a Helvetica Confessioval edjütt. Vide litt. B. 9= Nékünk nagy gyanuságunk lehet, hogy felséges Aszszonyunknak híre sintsen ebben a Catechismusrul való parantsolatban. Sőt, hogy a felséges Locum-tenentiale Consiliumnak is nintsen elégséges informatioj a, a felöl a Könyv felöl, mert ugy tettzik, hogy a felséges Locumtenentiale Consilium ugy tartya, hogy azokat a könyveket, mellyek említtetnek a parantsolatban, itt, Magyar-Országban, valamelly magános személly irta volna ; holott pedig ezek a könyvek, mellyek eleitül fogva, a Reformatusoktul Symbolicusnak tartattak, mellyeket jol, a felséges Locumtenentiale Consilium is, mi tőlünk bé vétetteknek lenni, pro libris symbolicis, (tud). 10^ Hazánk törvényei is, és sokszor megujíttatott Articulussai is, authorizálnak bennünket, hogy a Heidelbergai Catechismushoz ... és a mellől el ne állyunk. Litt. C.1 Ezek szerint, minden Református ember köteles ugyan ennek a Heidelbergai Catechismusnak alkalmazására és megtartására;) de kivált a Predicatornak lehetetlen azt, kötelességének el mulasztása, sőt hitinek megszegése nélkül odahagyni: Mert minden Prédikátor, mikor Predicatorrá lészen, meg esküszik világossan, hogy ő a Reformata Ecclesiatul bé vétettetett symbolicus könyvek mellől el nem fog állani. Nehéz volna meg mondani, mitsoda büntetésre méltó volna az ollyan ember, aki (bátor, akár mitsoda valláson volna) a maga symbolicus könyvitül erőszakossan meg válna. A bizonyos, hogy az elsőbb keresztényi Ecclesiákban, az illyen emberek traditoroknak tartattak és azért, ha Predicatorok voltak, deponáltattak; mások, másképen büntettettek ; sokszor excommunicaltattak is. Litt. D.2 P. S. Ugy hallatik, hogy a Palatina Catechesisnek, 1703= esztendőbéli Editiója specificáltatik, a Tekintetes Nemes Vármegyéhez érkezett Intimatuinban. De félő, hogy sok helyeken, a minden egyéb editiokra is fog extendal-1 Littera C : Pacificationis Viennensis AIL 1606. sub Rudolpko Secnndo. Artic. lHL?. Quod ad religionis negotium attinct, etc. etc. In sua relligione et confessione nusquam et nunquam turbabit, nec per alios turbari, aut impendiri sinet; verum liber Relligionis ipsorum usus et exercitium permittetur. Sub Ferdinando tertio. AiL 1641. in §. 5|í> idem fait decretum. Item sub Carolo 612 A^L 1731. benigna resolutio Caesarea-Regia. in negotio Relligionis promnlgata, per modo regnantem Caesareo-Regiam Majestatem quoque, clementer confirmata, permittit lectioneni librorum Augustanae et Helveticae. oonfessioni deservientium, pro ipsis quoque plebeae conditionibus hominibus. 2 Littera D : A2_ Dni 314. Concilium Arelatense in Canone 130. De liis, qui Scripturas sanctas tradidisse dicuntur, vei vasa Domini, vei nomina fratrum, piacúit Nobis, ut quicumque eorum in :ictis publicis fuerit delectus, non verbis nudis, ab ordine Cleri amoveatür. 40