Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1907 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1907-05-12 / 19. szám

RÉGISÉG. Adalékok a dunamelléki ref. egyházkerület történetéhez. (Folytatás.) III. A heidelbergi katechismus apologiája. A heidelbergi katechismus nem csekély szolgálatot tett s tesz még ma is a protestantizmusnak. A mint a kolozsvári lelkészek a nagy hittani viták idején az úrvacsoráról ós a praedestinatióról szóló dogmák tisztázása ügyében véleményadásért a heidelbergi hittudósokhoz fordultak és ezek a heidelbergi katechismust küldöttek meg feleletképen, attól kezdve hazánkban is egyszerre közismertté lett az Olevianus Gáspár és Ursinus Zakariás népszerű hittani kézikönyve. Az 1563-ban megjelent munkát Huszár Dávid pápai nyomdája adta ki először 1577-ben, kis 8r. alakban magyar nyelven; az 1567-iki debreczeni zsinat 52. kánona pedig elrendelte a káté templomi használatát. Mi sem természetesebb, hogy ez a munka, a mely a keresztyén igazságokat a maguk bibliai valóságában tanítja, megjelenése után csakhamar erős üldözéseknek lett kitéve. Már az 1566-iki augsburgi birodalmi gyűlésen megtámadták és pedig nemcsak a római katholikusok, hanem az orthodox lutheri párt is. III. Frigyes halála után, utóda VI. Lajos lett a támadók vezére, mint az intranzigens lutherismusnak főképviselője. Félszázadnál tovább tartott a heidelbergi katechismus elleni küzdelem, mígnem annak szabad használatát az 1720. május 16-iki fejedelmi rendelet ismét megengedte.1 A könyv üldözése nálunk sem maradt el. A királyi hatalom védőszárnyai alatt nagyranőtt és elbizakodásában határt nem ismerő pápás vakbuzgóság belekapaszkodott a káté 30-dik, 57-dik és 80-dik kérdéseibe, a « ' 1 melyek a rk, egyháznak a megigazulásról, a purgatóriumról és az oltári szentségről szóló tanait döntik meg az evangeliom igazságával. A kanczellária 1748. szeptember 23., majd 1749 január 10. és később 1757 márczius 11-én kelt rendeletével megtiltotta a heidelbergi katechismus használatát, elrendelte az összes példányok elvételét és megégetését.2

Az inquisitio a tiszántúli részeken kezdődött volna, a hova a királyi rendelet már megérkezett. Ugyanily sorsot szánt a rendelet a „Mártyrok Coronája" czíniű munkának is.3 1 Lásd bővebben : Dr. Erdős József, A heidelbergi káté története és irodalma a külföldön és hazánkban. Prot. Szemle. 1891. 394. s köv. 1. 2 „Lis intentata Iibro iterum est, et controversiae matéria facta Catechesis Nostra Heidelbergensis, toties, ob LXXX. Quaestionem revocata in arenam. Non satis fieri sibi passns est Ungaricus clerus, uno evaso vocabulo, quod Religioni Papisticae, summe praejudiciosum videbatur; id nunc iterum agit, ut in omni, qua late patet, Ungariae Regno, conquisitis omnibus exemplaribns, totus aboleatur, dedaturque incendio. Initium fit in trans Tibiscanis partibus, quo jam Regium Mandatum pervenerat." Sup. jkv. I. k. 686. lap. 3 „Non melioris erat fati, qui inscribitur: Martyromok Koronája, ungaricus codex, parvus, si molem spectes, unica Homilia A tiszántúli egyházkerületé az érdem, hogy a heidelbergi katechismus ügyét magáévá tette és elhatározta, hogy követség útján fordul kérelemmel a helytartótanácshoz. A kérvény nincs meg egyházkerületünk jegyzőkönyvében, de megvan az e mellé ragasztott apologia, a melyet itt közlünk a maga egészében: „A keresztenségnek, eleitül fogva való szokása és rend tartása volt ez, hogy mikor az Ecclesiákban, valamelly tévelyedések támattak, azoknak meg gátolására, és az igaz tudománynak oltalmazására, közönséges Gyűlések tartattak, Cánonok és Symbolumok Írattak; hogy azokbul, az egész világ előtt, nyilván való lévénn az Anya Sz. Egyháznak értelme, tudnák az Hívek az ő hiteket és életeket, e gonoszban helyheztetett világban, a Krisztus evangelioma szerint rendelni. Maguk a Sz. Apostolok, erről magok tselekedeteivel, példát hagytak a keresztényekk; mint olvassuk. Act. 15. Követték is a keresztények az utánn, ebben is az Apostolokk nyomdokokat, mint minden Conciliumokk Historiaji ós végezési taníttyák. Sőt hogy az illyen Szent rend-tartásokban annál könnyebben el érnék a keresztény Elől-járók, a magok szándékokat, jó idején bé vették azt is, hogy az illyen Conciliumokhoz alkalmaztatott Catechismusokat írnának, olly véggel, hogy az ollyan Kérdések és feleletek által való tanításbúi, a leg edjügyübb emberek is, sőt még a gyermekek is, az igaz vallást megtanulhatnák. Az ilyen catechismusok ma is nagy dicsérettel emlegettetnek az Ecclesiai Historiakban. Ritkán vot az Anya Szent Egyházban nagyobb és közönségessebb romlottság, mint vala Krisztus Urunk születése után, a 14. vagy 15-dik Száz esztendőkben, mind a 16-dik Száz esztendőnek elejéig; mint erről, akkor élt sok kegyes emberek panaszolkodtak. Erre nézve óhajtották is sokan, hogy az akkor el áradott romlottságk orvoslására, valamely közönséges Gyűlés tartatnék. De, mint hogy ehhez kevés reménség lehetett, némelly kegyes lelkek, el unván nézni az el hatalmazott romlottságot, nyilván ellene mondottak a hamisságnak és az igazság mellett ki keltenek. Melly miatt ezek és ezeknek követői Hittül Szakattaknak és eretnekekk tartattak; noha ők semmit a Sz. íráson kivül nem tanítottak. Ezek, az illyen gyalázatos nevezeteid? el hárítására és magok ártatlanságának meg bizonyítására jó idején Confessiókat irtanak ; mellyek közzül, némellyeket magának is, az akkori Felséges Romai Tsászárnak, Carolus V.= és az Imperialis Statusoknak, közönséges Gyűlésbe bé is attak; jóval is az előtt, minek előtte a a Concilium Tridentinum bé állott volna. Nem is volt haszontalan az illyen Confessiok írása: mert ezekbül az igazságot meg értvén, nem tsak az, hogy sok köz rendű emberek, hanem még sok keresztény Fejedelmek is reformaltattak, kik annak utánna oltalmazóji és dajkái constans, sed kis temporibus, ad plebem, ab apostasia retinendam quanti vis pretii. Nuper e praelo, cum trium millium exemplarium faenore, feliciter egressus, nbertim per pátriám diffundi caepit. Non potuit hoc latere, adverso partis homines, acutum cementes, in res nostras, nec cessabunt, donec ab Aula mandatum extorquerent. Tolli jubet mandatum utrumque, Catecliesim nimirum cum Corona Martyrum." Sup. jkv. I. k. u. o.