Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1907 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1907-04-28 / 17. szám

A 21. §-szal a Ház csak a 24-diki ülésben végzett, azt a korlátozást véve fel abba, hogy a miniszter a hitfelekezeti iskolákhoz olyan tanítót, a ki ellen az egyházi hatóság valláserkölcsi szempontból megokolt kifogást emel, ki nem nevezhet. Ezen az ülésen nyert elintézést még a 22. §. is, azzal a módosítással, hogy a tanító fegyelmi vizsgálat alá vonható abban az esetben is, ha a magyar nyelv tanítását elhanyagolja, illetve a javaslatban jelzett átlagos eredményt el nem éri. A Ház ezzel kapcsolatban arra is felkérte a kultuszminisztert, hogy a tanítóknak e ponttal kapcsolatos fegyelmi ügyeiről tegyen jelentést évenként a képviselőháznak. * BEI,FÖLD. Az Orsz. Ref. Lelkészegyesület ügye. — Lelkésztársaink tájékoztatásául. — Azután a nagy kavarodás után, a melyet egy napilapban történt vehemens támadások okoztak, szükségesnek látom s kötelességemnek tartom lelkésztársaimat az ügy mai állása felől tájékoztatni. Az említett támadás tényleg nagy zavart, kárt azonban csak annyiban okozott, hogy a gyűlés előkészítése elé akadályokat gördített; akaratlan haszna pedig az volt, hogy lelkésztársainkat állásfoglalásra indította, úgy hogy ma már elég tiszta képet alkothatunk magunknak az egyesület esélyei felől. A novemberi gyűlés állásfoglalása világos és határozott, belemagyarázást nem tűr és nem enged s míg egy új gyűlés új álláspontot nem foglal el: csakis ez lehet és lesz irányadó. Czéljai közül egyet sem engedünk sem letöröltetni, sem elhomályosíttatni. Ezt az álláspontot foglaltam el s ennek adtam kifejezést mint az előkészítő bizottság elnöke, felelősségem érzetének teljes tudatában. Ez alatt értendő — s ezt sokak megnyugtatására mondom — az 1848. XX. 2. és 3. §-a is. Sajnos azonban, hogy kérelmem, a mit értekezések végett lelkésztársaimhoz intéztem, a kitűzött időig visszhang nélkül maradt. Azóta azonban, örömmel jelenthetem, hogy érkeznek ajánlatok s reménységem van, miszerint minden egyházkerületből lesz egy-egy előadónk, kiknek hivatása nem tudományos értekezés, hanem tömör és velős • megokolással- előterjesztendő indítványok megtétele leend. Nem tekintem magamat jogosítottnak arra, hogy ezeknek irányt szabjak; de a bizottságot, melynek vállaira vettetett a gondos előkészítés terve: igenis. Azért e bizottság véleményét kell előbb ismernem, mi végre szükséges volt a hitelesített jegyzőkönyvet velük megismertetnem s a gyűlésre vonatkozó nézeteiket kikérnem. Ez a szétszórtság és a miatt, hogy a jegyzőkönyvek lemásoltatására eszközeim hiányzottak, nehézkesen, körlevél útján most van folyamatban. * A javaslat utolsó §-ait illetőleg az Iskola rovatban adunk pótló tudósítást. Szerk. E körlevélben ismertettem a helyzetet, különösen hangsúlyozván azt, hogy a gyűlést májusban, kellő siker és méltóságos lefolyás reményével alig tarthatnék meg. Azért indítványozom, hogy halasszuk el augusztus végére vagy szeptember elejére. A bizottság alapszabálytervezetét elejtettnek nem tekintem, sőt továbbra is alapul veszem. De minden bizottsági tagot felkértem arra, hogy módosításait tegye meg, esetleg egészen új tervezetet küldjön be hozzám. A bizottság mindezeket tárgyalandja s szótöbbséggel állapítja meg a közgyűlés elé terjesztendő tervezetet. A kongresszus lefolyására ajánlatba hozom a következőket : A gyűlést valamelyik templomban (Kálvin-téri vagy budai) ünnepi istentisztelet előzze meg, melyre a gyűlés tagjai teljes papi ruhában palástosan, zárt sorokban vonuljanak fel. A gyűlés a Nemzeti Múzeum vagy a városháza dísztermében (esetleg a budai Vigadó épületében) tartatnék. A gyűlés tárgysorozatát így proponáltam: 1. Alakulás, elnök és jegyzők választása. 2. Az alapszabályok megvitatása, elfogadása. 3. Az elfogadott alapszabályok által meghatározott tisztviselők választása. 4. Lehetőleg minden kerületből egy-egy fontosabb indítvány megokolt előterjesztése. Ilyenek lehetnének pl. a) az 1848. XX. t.-cz. 2. ós 3. §-ainak valódi értelme, jelentősége és végrehajtására vonatkozó indítvány ; b) a reform, lelkészek rtzetésrendezésének halaszthatatlan volta, az erre kötelezett erkölcsi testület megállapítása s végrehajtásának módozatai; c) a szocziális kérdések a lelkészi hivatás szempontjából s ebből folyó teendőink ; d) a kálvinista régi jámbor hit és hagyományos, puritán erkölcsiség reformálása; e) a lelkészek érdekeit, felkaroló lap szüksége s ennek módozatai. Az én egyéni nézetem szerint ezek volnának a legégetőbb kérdések, a mi azonban nem teszi egyáltalában azt, hogy akár a bizottság, akár a vállalkozók más kérdéseket ne tűzhetnének a tárgyalás alapjául. Ennyi azonban teljesen elég s több már az idő hiánya folytán sem vehető fel. Óhajtandó volna mindenesetre, hogy minden kerületből legyen előadónk, öt indítvány tervét ezért vetettem föl. Természetesen más indítványok is a gyűlés elé terjeszthetők, ha azok a gyűlés napját (mely előre közölve leend a minden egyes lelkészjellegű egyénnek megküldendő nyomatott meghívóban) legalább 15 nappal megelőzőleg hozzám beküldetnek. Látnivaló, hogy mindezek előkészítésére, közös orgánum hijján, májusig már nincs fizikai idő, mert hiszen a gyűlést meghirdető levelet már most ki kellene bocsátanom, holott még sem alapszabálytervezet, sem