Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1907 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1907-04-21 / 16. szám

nyugdíjügyét illetőleg pedig kimondta a konvent, hogy felkéri a minisztert, ha már nem ad segélyt az egyet, theol. tanári nyugdíjintézet szervezéséhez, akkor legalább a nem állami tanárok orsz. nyugdíjintézetébe vegye fel a theol. tanárokat. Ezek után György Endre referálta a tőkesegélyosztó bizottság jelentését és javaslatait. A jelentések tudomásul vétettek ; a javaslatok alapján pedig a tőkesegélyek a következőleg állapíttattak meg: I. Dunamellék. Tószeg 200, Szolnok 1000, Kocsér 200, Szólád 300, P.-Kerekegyháza 200, Bugyi 600, összesen 6 egyház, 2500 korona. — II. Dunántúl. Bori 200, Nagysalló 200, Besse 100, Nagyszecse 150, Nagykanizsa 250, Lábod 150, Pozsony 1200, Nagykeszi 150, Felsőgellén 150, Ekei 100, Kerka-Németfalu 150, Tapolczafő 150, Borsosgyőr 200, Kisbér 100, Lábatlan 100, Brekinszka 100, Padrag 100, összesen 17 egyház, 3500 korona. — III. Tiszáninnen. Vily 150, Bakta 250, Hernádbüd 200, Hegyi 350, Szutor 200, Uzapanyit 250, A.-Kálosa 250, Ragály 250, Zubogy 140, Harmacz 150, Hangács 350, Vaján 150, összesen 12 egyház, 2690 korona. — IV. Tiszántúl. Végvár 300;

Bátyú 200, Munkács 900, Lövőpetri 300, Kisvarsány 200, Karász 130, Laskad 150, Kisléta 120, G-emzse 150, Mogyorós 200, Székely 100, Benk 150, Akli 150, Dabolcz 200, Feketepatak 50, Hosszúmező 150, Túrterebes 125, Aranyosmedgyes 100, Győrtelek 100, Tatárfalva 50, Jármi 100, Pancsova 500, összesen 22 egyház, 4425 korona. — Erdélyre nézve, miután az első helyen ajánlott gyülekezetek már mind segélyben részesültek, újabb tőkesegélyek nem utalványoztalak. Az ülés vége felé, eléggé megfogyott konvent előtt, a közigazgatási és közjogi bizottság jelentései kerültek sorra, az előbbiek Mácly Lajos, az utóbbiak dr. Nagy Dezső előterjesztéseiben. A közigazgatási bizottság jelentései és javaslatai során tárgytalannak nyilvánították a lelkészek és a felekezeti tanárok vaústi kedvezményei ügyében való újabb felterjesztést; — pedig hát, quod uni justum, alteri aequum ! — legalább ez volna a helyes elv és ennek hangoztatásában konventünknek nem szabad volna megszűnnie, mindaddig, a míg czélhoz nem jut! Tudomásul vették ez egyet, presbiteriánus szövetségben való tagságra vonatkozó jelentést; elutasították a dunántúli egyh.kerület amaz indítványát, hogy az államsegély ne a népesség aránya, hanem a gyülekezetek száma szerint osztassék fel; a Gusztáv Adolf-egyesülettel való érintkezés ügyét a püspöki és a főgondnoki karhoz utasították megbeszélés végett; mint nem szabályos úton felterjesztettet, visszautasították az esperesi értekezletnek az esperesi tiszteletdíjak egyöntetű rendezésére vonatkozó kérelmét; megválasztották az énekügyi bizottságba a konvent részéről Antal Gábort, Baksay Sándort, dr. Bartók Györgyöt, Dávidházy Jánost, Meczner Bélát és Sass Bélát; intézkedtek a zsinati törvényeknek kinyomatása ós f. évi augusztus 1-én leendő életbeléptetése iránt, felhíván a kerületeket gyűléseiknek ennek megfelelő időben leendő tartására; a Thököly-szoborbizottság kérelmét pártolólag ajánlották a kerületek jóindulatú támogatásába. A közjogi bizottság jelentése során, több kisebb fontosságú ügy egyszerű tudomásulvétele után, a dunántúli egyházkerületnek a horvát-szlavonországi egyházi szeparatisztikus törekvésekre vonatkozó felterjesztésénél megszakadt a tárgyalás, mivel gr. Tisza István szerint az ügy nagy fontossága megköveteli, hogy a konvent ne az ülés végén, hanem annak elején és kellő megfontolással vegye azt tárgyalás alá. A konvent tehát az ügy érdemleges tárgyalását a másnapi ülésre halasztotta el. A f. hó 13-dild ülésen legelső sorban a horvátszlavonországi egyházak elszakításának ügye került tárgyalás alá. A horvát-szlavonországi prot. egyházak ugyanis az 1898. évi törvény értelmében a magyarországi prot. egyházak fenhatósága alatt állanak; újabban azonban a horvát-szlavonországi politikai körökben olyan törekvések indultak meg, a melyek a prot. gyülekezeteknek az anyaegyháztól való elszakitását czélozzák. E törekvésekre a dunántúli ref. egyházkerület azzal a kéréssel hívta fel a konvent ügyeimét, hogy azoknak ellensúlyozására tegye meg a kormánynál a szükséges lépéseket. A közjogi bizottság azt indítványozta, hogy a konvent memorandumban tiltakozzék a szeparatisztikus törekvések ellen és memorandumát terjessze be a miniszterelnökhöz. A nagyfontosságú ügyhöz Fogarassy Albert, gróf Tisza István ós Antal Gábor szóltak, s a konvent el is fogadta a bizottság javaslatát. Ezután tudomásul vették a közös bizottság által a kormányhoz intézett újabb feliratot, s elhatározták, hogy az egyenlőség és viszonosság elvét sértő tényekről és gyakorlatokról kerületenként kimutatásokat készíttetnek Tudomásul vette a konvent az északamerikai magyar egyházak ügyeiről szóló elnökségi jelentést is; azután pedig az új zsinati törvények I., VIII. és IX. czikkeinek életbeléptetése iránt tette meg a szükséges intézkedéseket . Az egyetemes ügyészt az őszi konvent fogja megválasztani ; az amerikai egyházak gondozásával és az erre vonatkozó szabályzat kidolgozásával az elnökség bízatott meg ; a romániai gyülekezetek gondozása pedig az erdélyi kerület hatáskörébe utaltatott. A zsinati törvényeknek Horvát-Szlavonország területén életbeléptetését illetőleg a miniszterelnökkel való érintkezés az elnökségre bízatott. Kenessey Béla az adóügyi bizottság javaslatait terjesztette elő, a III. törvényczikk végrehajtását illetőleg. Az államsegély igénybevételét illetőleg a bizottság szabályzatot dolgozott ki, a mely az egyházi lapokban is publikáltatni fog. A végrehajtást illetőleg a konvent egy bizottság alakítását határozta el. Ebeb a bizottságba a kerületek 2—2 tagot választanak, míg elnökét és előadóját maga a bizottság választja meg. A konvent ezzel letárgyalván tárgysorozatát, az ülésezéseket Kun Bertalan püspök hálaadó imádsága rekesztette be. Referens.