Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1907 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1907-04-21 / 16. szám

A javaslat ellen még fel volt iratkozva néhány nemzetiségi képviselő ; ezek azonban, nem számítván arra, hogy a sor már ezen az ülésen reájuk kerül, nem voltak jelen a házban. Ezt a körülményt az elnök azonnal felhasználta a nemzetiségi szóáradat lezárására és a javaslat általános tárgyalását berekesztette. A 15-diki ülésen a záróbeszédek vették kezdetöket, s ezeknek az árja, tekintve azt, hogy a nemzetiségi képviselők, határozati javaslataikkal majd mindnyájan biztosították maguknak az újabb felszólalás jogát, kitöltötte az ülés keretét. BELFÖLD. A ref. egyetemes konvent ülései. A harmadik napon, ápr. 11-én, a jegyzőkönyv hitelesítése után, Sass Béla referálta a debreczeni bölcsészeti fakultás ügyében kiküldött bizottság jelentését. A bizottság melegen felkarolta az ügyet és több fontos indítványt terjesztett elő a fakultás felállíthatásának elősegélésére. így ajánlotta, hogy a Bocskay-ünnepélyeken begyűlt összegek, „Bocskay-tanszékalap" czímenbocsáttassanak a tiszántúli egyházkerület rendelkezése alá; hogy az egyetemes egyház, a közalap terhére, maga állítson egy tanszéket; hogy a kerületek is hivassanak fel tanszékek alapítására, s hogy a fakultás szervezhetése végett az 1848. XX. alapján az államsegély is igénybe vétessék. Mivel azonban a Bocskay-alapra begyűlt pénzek hovafordítása iránt a tiszáninneni kerület még nem nyilatkozott, — továbbá a közalapi végrehajtó-bizottságnak is nyilatkoznia kell a tanszék költségeinek fedezése tekintetében: a kérdés érdemleges tárgyalását az őszi rendkívüli ülésre halasztották el. Nagy Károly a liturgiális bizottság előterjesztéseit referálta ezután. Ezek alapján elrendelte a konvent az agendás könyvnek nyilt pályázat útján leendő megszerkesztését. A szerkesztő bizottságba megválasztotta, Baksay Sándor elnöklete alatt, Nóvák Lajost, Czike Lajost, Széli Kálmánt ós Nagy Károlyt. Az agendás könyv tartalmazni fogja, Nóvák Lajos világosító jegyzeteivel, a zsinat által megalkotott istentiszteleti rendtartást; második részében pedig adni fog a különböző liturgiális cselekményekre nézve 3—3 minta-agendát. Dávidházy János előterjesztésében a missziói bizottság jelentése került ezután tárgyalás alá. A missziók részint Örvendetes, részint kedvezőtlen jelenségeket mutatnak. A kedvezőtlen jelenségek okai részben a viszonyokban, részben pedig a missziói, illetve a szórványokat gondozó lelkészekben magokban rejlenek. Hogy mi tekintetben, eléggé elárulja az a már ismételten szőnyegre került kívánalom, hogy a missziók gondozására hivatott lelkészek valami módon, a helyszínén igazoltassák, hogy tényleg meglátogatták a missziói pontokat. Bár igények elég bőven jelentettek be missziói segélyek iránt, anyagi erő hiányában nem tudta azokat honorálni a konvent. Azt csak abban az esetben tehetné, ha a már régebben segélyezett missziói pontok annyira erősödnének, hogy az egyetemes egyház segélyét nélkülözhetnék. Ezután a lelkészi nyugdíj- és özvegy-árvagyámintézet öt tagú végrehajtó-bizottságát választották meg. Tagjai lettek : Antal Gábor, gr. Degenfeld József, Mezey Albert, Puky Gyula és Dókus Ernő. Dóhus Ernő az egyetemes egyházi központi helyiség ügyében kiküldött bizottság jelentését és javaslatait mutatta be, s örömmel jelenthetjük, hogy a konvent végre is nagyfontosságú lépésre határozta el magát. A jelentés szerint, az a terv, hogy a központi hely a budapesti ref. egyházzal, illetve a budapesti theologiával közösen építtessék fel, a kerületi ellenkező vélemények következtében megdőlt. Miután azonban az egyetemes egyház nem nélkülözhet a fővárosban egy központi helyiséget, a bizottság azt a javaslatot terjesztette elő, hogy az egyetemes egyház maga létesítse azt. A hozzávetőleges költségvetés szerint a zsinat és konvent tanácskozó termeit, levéltárait, a nyugdíj-és özvegy-árvagyámintézet hivatalos helyiségeit stb. magában foglaló központi épület körülbelül 270,000 koronába kerülne. Ezt az összeget a közalap tőkéjéből vennék kölcsön, az évi amortizáczió összegeit pedig a 3 milliós államsegélyből. szakítanák ki. A konvent az indítványt el is fogadta; a bizottságnak megadta a felhatalmazást az alkalmas telek megvételére, s egyszersmind felhívta a bizottságot, hogy az építkezés terveit és részletes költségvetését az őszi rendkívüli ülésen mutassa be. A konvent megtette tehát az elhatározó lépést arra hogy az egyetemes egyház végre a saját helyiségeiben tarthassa meg ülésezéseit. A központi helynek ilyetén megoldása közvetlenül kell hogy érdekelje a dunamelléki kerületet, a mennyiben nem igen bízunk benne, hogy a budapesti egyház, ha Kálvin-téri telkét kiépítteti, abban továbbra is helyet adjon a theologiának és a Rádaykönyvtárnak. A dunamelléki kerületnek tehát sürgősen gondoskodnia kell a felől, hogy theologiáját hol helyezi el. A legmegfelelőbb megoldás itt is egy önálló épület emelése volna. S a kerület ebbe minden nehézség nélkül bele is mehetne. Nem kellene hozzá egyéb, mint csak az, hogy a Kálvineumra már megajánlott amortizácziós összeget erre a czélra rendelje. A parókhiális könyvtári bizottság jelentését Antal Géza referálta. Intézkedett a konvent az évi tagdíjak befizetése és felhasználása iránt. Felhívta a kerületeket a könyvtári bizottságok szervezésére. Tudomásul vette a kiadványok tervezetét, a mely szerint az _idei könyvilletmény Warga Lajos egyháztörténetének a folytatása lesz, azután pedig a már munkába vett kétkötetes bibliai lexikon. Az ülés második felében az egyet, tanügyi bizottság jelentései kerültek szőnyegre, részben Sass Béla, részben Dóczi Imre referálásában. Sass Béla jelentéseiből kiemeljük a következőket. A magyar ref. egyház fentartott 1906-ban 2408 elemi