Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1907 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1907-04-14 / 15. szám

Ádám Kálmánt, Antal Gábort, gr. Tisza Istvánt, Molnár Bélát, dr. Bartók Györgyöt, br. Bánffy Dezsőt, Simó Lajost, Kun Bertalant, Meczner Bélát, gr. Degent'eld Józsefet, Széli Kálmánt, Sass Bélát és dr. Baksa Lajost. Mindezen, az alakuláshoz tartozó ügyek elintézése után tért csak reá az ülés a tnlajdonkópeni munka megkez­désére. Ennek első pontját a közalapi végrehajtó bizottság­nak Kenessey Béla által előterjesztett jelentése képezte-A jelentés szerintjl905. decz. 31-én 22,410 K. 86 f. maradt hátralékban az évi járulékokból. A kivetett ösz­szegnek Dimamellék 12, Dunántúl 6V2 » Tiszáninnen V/2 , Tiszántúl 25, Erdély 5%-ával maradt hátralékban. Bevétel volt 1906-ban 613,123 K 61 f., — kiadás ugyanannyi, ebből azonban 328.655 K 36 f. tőkésítés. A közalap vagyona 1906. decz. 31-én 3.510,200 K volt, a Jordán­alapé 199,510 K 16 f., a kettőé együtt 3.809,710 K 16 fillér. — Az elfogadott költségvetési tervezet szerint 1907-ben tőkésítésre fordítanak 80,484 K 32 fillért, missziói segélyekre 42,932 K 30 fillért, a lelkészi özvegy­árva-gyámintézetre 32,193 K 73 fillért, egyszersmin­denkori segélyekre 25,565 K 38 fillért, tőkesegélyekre 127,978 K 83 fillért, kiegyenlítésekre 12,782 K 69 fillért. Az összes kiadás tehát 321,937 K 25 fillérben irányoz­tatott elő. Az amerikai magyar egyházmegye gyülekezetei részéről beküldött 137 K 10 fillér közalapi járulékot a konvent nem fogadtajel, nehogy ezáltal bárminemű köte­lezettséget láttassék vállalni az amerikai magyar gyüle­kezetek közalapi segélyezését illetőleg. Szentendre újból kérvényt intézett a konventhez az iránt, hogy a Jordán-alap kamatait, addig, míg meg­erősödik, kizárólag neki adja ki. A konvent azonban, daczára annak, hogy a szentendrei egyház bejelentette, hogy kérelme elutasíttatása esetén polgári pert fog indítani a konvent ellen, mégsem teljesítette a kérelmet. A bizottság előterjesztése alapján a konvent meg­állapította az egyszersmindenkori segélyeket. Az erre vonatkozó részletes kimutatást külön közöljük; itt rövi­den csak annyit jegyzünk fel, hogy ezen a czimen a Dunamelléken 5 gyülekezet 3700, a Dunántúl 18 gyüle­kezet 5150, Tiszáninnen 14 gyülekezet 5200, Tiszántúl 20 gyülekezet 5909, Erdélyben 34 gyülekezet 6000 kor. segélyben részesült. Báró Bánffy Dezső indítványára a konvent kimond­ván, hogy a zsinati költségek fedezésére szolgáló kerü­leti járulékokat jövőre évenként a kerületek közigazgatási segélyéből egyszerűen le fogják vonni, — az első napi ülés véget ért. A második napi „ülés, annak tudomásul vétele után, hogy a parókhiális könyvtárbizottság elnökeivé Baksay Sándor és dr. Puky Gyula választattak meg, — a lelkészi özvegyárva-gyámintézet végrehajtó bizottságának a jelentését, majd ezzel kapcsolatban az orsz. ref. lel­készi nyugdíj- és özvegyárva-gyámintézet ügyrendjére és végrehajtására vonatkozó javaslatot vette tárgyalás alá, Szőts Farkas előterjesztése mellett. Az özvegyárva-gyámintézetnél 1906. decz. 31-én a kivetett járulékokból 24,035 K 21 fillér maradt hát­ralékban. Hátralékban maradt a kivetett járulékokból Dunamelléken 26, Dunántúl 46, Tiszáninnen 10, Tiszántúl 26, Erdélyben 5°/ 0 . Az intézet vagyona volt 1906- decz. 31-én 2.004,400 korona. Az 1906. évi szaporulat 103,741 kor. 66 f. Özvegyeknek és árváknak kifizetett az intézet 1906-ban 180,441 K 02 fillért. 1907. évre segélyezendő lesz 343 özvegy és 311 árva, összesen 194,874 K 22 fillérrel. A folyó évi bevételi előirányzat 316,126 K 37 fillért mutat. Ugyanennyi a kiadás is, ebből azonban 110,826 K 39 fillér tőkésítés. A gyámintézettel kapcsolatban tárgyalta a konvent az amerikai magyar egyházmegye lelkészeinek az intézet kebelébe felvétetésére vonatkozó kérelmét. Teljesítette is, bizonyos kikötések mellett. így meghatározta, hogy az amerikai lelkészek a konvent elnöksége útján fognak érintkezni a gyámintézettel és viszont; hogy a lelkészi javadalom igazolása a konventi elnökség által történik ; a javadalomnak minden dollárja két koronával vétetik egyenértékűnek; azok a lelkészek, a kik hazulról mentek ki és a gyámintézetbe már a belépési járulékot be­fizették, csak a magasabb javadalmazás különbözete után fizetik a belépési járulékot, az évi járulékot azonban, a folytonosság helyreállítása végett, a közbeeső hiányzó évekre is kötelesek megfizetni. A felsőnyéki lelkészi javadalom tévesen megálla­pított összegét rektifikálta a konvent és a lelkésztől, 1906-tól kezdve már a helyesbített javadalmi összeg után szedi be a járulékot. Miután a zsinat intézkedése szerint a lelkészi özvegy­árva-gyámintézet egyesíttetett a lelkészi nyugdíjintézet­tel, a konvent a lelkészi özvegyárva-gyámintézet eddigi végrehajtó-bizottságát megszüntette s annak helyébe egy új, öt tagból álló bizottság megalakítását mondotta ki. Ezután a lelkészi nyugdíj- és özvegyárva-gyám­intézet ügyrendjére és a törvény végrehajtására vonatkozó javaslat tárgyalása következett, a mi egészen ki is töl­tötte a második napi ülést. A konvent a bizottsági javaslatot, némi csekély módosításokkal, általánosságban és részleteiben is elfogadta. Referens. (Folyt, köv.) A f.-zempléni ref. egyházmegye lelkész­értekezlete és közgyűlése. A f.-zempléni ref. egyházmegye lelkészi kara f. hó 3-án Sátoraljaújhelyen tartotta meg értekezletét, Hutka József esperes elnöklete alatt. Legfontosabb tárgya volt a lelkészértekezletnek az országos lelkészegyesület tárgyában való állásfoglalás. Ez ügynek Sütő Kálmán egyházmegyei aljegyző, illetve értekezleti jegyző volt az előadója. Szépen csoportosított érveivel kimutatta, hogy országos lelkészegyesületre igenis nagy szükség van. Péter Mihály gálszécsi lelkész, egyház­megyei főjegyző indítványára kimondatott, hogy az elő-

Next

/
Thumbnails
Contents