Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1907 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1907-03-31 / 13. szám

volt a pusztítása. A városokban aránylag még nagyobb a gümőkór pusztítása, mint a vidéken, a mennyiben a vármegyei törvényhatóságokban a gümőkór az összes haláleseteknek csak 15'5%-át foglalta le, míg a városi 30 törvényhatóságban a halottaknak 19'2%-a halt el gümőkórban. Néhány városunkban, ú. m. Budapesten, Fiúméban, Zimonyban, Varasdon és Zágrábban ez utóbbi arányszám a 20-at is meghaladta, a vármegyék közül azonban egy sem akadt, a melyben a halottaknak ötödrésze esett volna a gümőrkórnak áldozatul. A többi fertőző betegségek közül legtöbb halálozást, 9100-at okozott a vörheny, sorban következnek ezután a kanyaró 8816, a roncsoló toroklob 8132, a szamárhurut 6650, a hasi hagymáz 6499, a gyermekek hasmenése 4842, a vérhas 2395 és az orbáncz 990 halálesettel. A nem fertőző betegségek közül a veleszületett gyengeség 74,476 és az aggkori végkimerülés 69,511 esetét nem számítva, legtöbb halálozást okozott a tüdő-és mellhártyagyuladás, a mely 52,081 embernek okozta halálát; igen jelentékeny még a görcsökben elhalt, legnagyobbrészt gyermekhalottak száma: 31,342. Vízibetegségben 11,207, gutaütésben 10,312, gyermekaszályban 9995 és elmebajban 2999 halt el. A csupán orvos-halottkémek által megállapított halálokok közül feltűnő emelkedés mutatkozik a bélhurut eseteinek számánál, a mely betegség 29,133 egyénnek, túlnyomórészt 7 éven alúli gyermekeknek oltotta ki életét, míg az előző évben csak 19,513 halálesetet okozott. Jelentékenyebb számmal szerepelnek még a szervi szívbaj 11,049, a hörg-gyuladás 8704 és a rák 7226 halálesettel. Az erőszakos halálokok közül csak a baleset folytán bekövetkezett halálesetek szaporodtak 7447-ről 7748-ra, ellenben az öngyilkosságok száma 3742-ről 3703-ra, a gyilkosságok száma 1681-ről 1649-re csökkent. A hitfelekezetek közül 1905-ben is legszaporábbnak mutatkozott az izraelita felekezet, az átlagot meghaladta még a róm. kath. és gör. kath. aránya. Legcsekélyebb szaporodást az unitárius után a legmagyarabb felekezet, az ev. ref. mutatja, utána mindjárt azonban a legkevésbbé magyar gör. kel. felekezet következik. A társországokban a kisszámú gör. kath. és ág. hitv. ev. tűnnek ki magas szaporodási aránnyal. Az előző évhez képest az anyaországban minden felekezetnél látunk csökkenést, legérzékenyebben romlott azonban az ev. reformátusok szaporodási aránya: 9'5-ről 4'5-re. Mennyi volt az 1905. évi elhaltak közül egyházilag eltemetve, azt — sajnálattal — daczára annak, hogy az egyes gyülekezetek ezen adatokat is évenként hivatalosan beszolgáltatják, ezúttal sem tudjuk megmondani. Úgy látszik, nem érdekli ez sem a központi statisztikai hivatalt, sem a felekezeteket. Nem lévén adatok, mi sem adhatunk róla számot. Homola István. (Folyt, következik.) MISSZIÓÜGY. A vasárnapi iskolák világkongresszusa Rómában. A vasárnapi iskola fontosságáról beszélni ma sokak előtt felesleges dolognak tűnhetik fel. Folyóiratokban, a különböző keresztyéni munkákról szóló könyvekben anynyiszor találkozunk ez üggyel foglalkozó czikkel, értesítéssel, fejtegetéssel, hogy azt hinné az ember, erről a dologról mindenki elég tájékozással bír. Azonban ez csak látszat; mert különben hogy volna lehetséges, hogy olyan sok helyen elzárkóznak még e munka megkezdésétől s mellőzik ezt, a lelki élet felébresztésére oly hathatós eszközt? Különben hogyan volna lehetséges, hogy Magyarország, a vasárnapi iskolák számát tekintve, körülbelül egy sorban van Spanyolországgal és Belgiummal; messze mögötte marad pedig Olaszországnak, a maga 336 vasárnapi iskolájával és 15,787 tanítványával. Nálunk sokan azt mondják: elég vallásoktatást nyernek a gyermekek a hétköznapi iskolákban. Feltéve, hogy csakugyan mindenütt alapos bibliai tanítást nyernének a gyermekek s feltéve, hogy mindenütt lelkesült tanítók nyújtanák azt, kik nemcsak tudást közvetítenének, hanem egyéniségüknél fogva a Krisztus szeretetének lángját fel tudnák lobbantani az ifjú lelkekben, — vájjon felesleges volna-e még akkor is a vasárnapi iskola? Miért nem tartják feleslegesnek, és miért keresik ennek áldásos hatását azokban az országokban, a hol a legintenzívebben núvelik a vallásoktatást a mindennapi iskolákban, mint pl. Svédországban, Svájczban ? Miért törekednek ott arra, hogy minél több vasárnapi iskolát állítsanak fel? Miért van, hogy pl. Berlinben, Lipcsében s másutt vasárnap délben az utczák egész virágos kertté változnak a sok üdearczú apró gyermekektől, kik vagy iskolába sietnek, vagy onnan hazatérnek ? Nem volna felesleges a vasárnapi iskola minálunk sem. Ha a gyermek hétköznap az iskolában azt tanulta, hogy az Istent tisztelni kell s hogy az Ő igéjét úgy kell tekintenünk, mint lelkünk legszükségesebb táplálékát, képzelhető-e a vasárnapi iskolánál jobb alkalom, hogy mindezt át is vigye a gyermek a gyakorlati életbe ?! Ha megtanulta a mindennapi iskolában, hogy az Űr A legjobb, legmegbízhatóbb gazdasági, konyhakerti és virágmagvak = GOMBÁS JENŐ utóda magkereskedésében kaphatók. = BUDAPEST, IX., Kálvin-tér 9. szám (a ref. templom mellett). Alapíttatott 1880-ban. Árjegyzék ingyen és bérmentve.