Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1907 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1907-01-13 / 2. szám

Ötvenedik évfolyam. 2-dik szám. Budapest, 1907. január 13. TANS EGYHÁZI ES ISKOLAI LAP Hirdetési díjak : Laptulajdonos, kiadó és felelős szerkesztő : Megjelenik minden vasárnap. Kft hasábos egész oldal . . . . 40 kor. HAMAR ISTVÁN. Előfizetési ára : Fél oldal ?,0 kor. Előfizetési ára : Negyed oldal 10 kor. Szerkesztőség és kiadóhivatal: IX., Kálvin-tér 7. sz., a hová a kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak stb. Egész évre: 18 kor., félévre: 9 korona, Nyolczad oldal kor. intézendő!;. negyedévre : 4 kor. 50 fillér. TARTALOM Vezérczikk: A miniszterelnöki leirat és az 1790/91. XXVI. törvényczikk. Dr. Székely József. — Nyilt levél Vámbéry Ármin úrhoz. Andrássy Kálmán. — Tárcza: Hegedűs Sándor ravatalánál. — Belföld: Vegyesházassági statisztika. Homola István. — Külföld: Dr. Rainy Róbert 1826—1906. P. — Régiség: Adalékok a foktői vallásüldözéshez. Földváry László. — Nekrolog: Sepsirétyi Antos János (1819—1906.) Ii. Kiss Kálmán. — Irodalom. — Egyház. — iBkola. — Egyesmet. — Gyászrovat. — Különfélék. — Pályázat. — Hirdetések. A miniszterelnöki leirat és az 1790 91. XXVI. törvényezikk. Zsinatunk legutóbbi ülésszakán figyelemreméltó vitára adott okot az a körülmény, hogy a zsinat által a királyhoz megerősítés végett felterjesztett törvényjavaslatok, a nélkül, hogy egyházi törvényhozásunk másik faktora, a király elé jutottak volna, miniszterelnöki leirat formájában közölt kifogások és megjegyzések kíséretében tétettek vissza a zsinat asztalára. Igaz ugyan, hogy a zsinat többsége alaptalannak nyilvánította a kormány e ténye nyomán keletkezett aggodalmakat; ezáltal azonban az aggodalmak nem szűntek meg, sőt abból, hogy egy napilap szerkesztője egyenesen felségfolyamodvány tárgyává tette a dolgot, nemcsak a további vita jogosultsága következik, hanem az egyházi sajtóra nézve a dologgal való foglalkozás épen kötelesség is. Ily meggyőződéssel kívánok én is a kérdéshez hozzászólani. A kérdés ez: sérelmes-e egyházunkra nézve a kormány eljárása? Hogy a kérdésre felelhessünk, lássuk, mit mond az 1790/91. XXVI. t.-cz. Az idézett törvény 4. §-ában ezt olvassuk: „. . . szabadságukban álland tehát nekiek (t. i. mindkét hitvallású evangélikusoknak) ezentúl nemcsak akárminemű konzisztóriumot tartani, hanem zsinatokat is, . . . és az így alkotott törvények és szabályok, csak miután a királyi felülvizsgálaton átmentek és jóváhagyásban részesültek (canonesque, et statuta taliter condita, non nisi postquam Superinspectionem Regiam transiverint et approbationem obtiímerint etc.), nyerjenek hatályos erőt, épségben maradván egyébiránt mindenekben az ország törvényes kormányszékei útján gyakoriandó legfelsőbb királyi felügyelésnek hatalma, s valamint a többi királyi jog is, melyek ő Felségét mind a két hitvallású evangéliomi egyház körül illetik, melyeknek valamiképeni megcsorbítását ő Felsége soha meg nem engedi." Első tekintetre láthatjuk, hogy a törvény itt egy specziális királyi jogot állapít meg, mely jog a királyt mindkét hitvallású evangélikus egyházban a zsinat mellé az egyházi törvényhozás másik faktorává teszi meg. Az egyházi törvények felülvizsgálati és jóváhagyási joga tehát nem a legfőbb felügyelet (suprema inspectio) jogából származik. A legfőbb felügyeleti jog gyakorlása a királyt mint a végrehajtó hatalom birtokosát illeti;1

e jog, mint az idézett törvény is kifejezi, az ország törvényes kormányszékei útján gyakoiiandó. A zsinaton alkotott törvények és szabályok felülvizsgálati és jóváhagyási joga azonban ezzel nem egy, hanem e mellett külön statuált joga a királynak, mely által az egyház törvényhozásában vesz részt. Kétségtelenül nagyfontosságú jogot ruház a törvény ez intézkedéssel a királyra, midőn annak az evangélikus egyházak törvényhozásában közvetlen rész-1 L. Kmety IC. : A magyar közjog kézikönyve 174. 1. orn és Hnusner Egyházfelszerelö és oltárépitő müintézet. Úrasztalterítők, kelyhek, borkancsók gyártása. Budapest, IV., Váczi-utcza 41. m