Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1907 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1907-03-10 / 10. szám

végződtek: A magyar irodalmi s irodalopitörténetii&nszékre négyen pályáztak: dr. Erdélyi Lajos budapesti ref. főgimn. tanár, dr. Gulyás István debreczeni ref. főgimn. tanár, dr. Kristóf György szászvárosi ref. főgimn. tanár és dr. Gyöngyössy László beregszászi főgimnáziumi tanár. A Masszika-filológiai tanszékre 5 pályázat érkezett be. Pályáztak: dr. Fiók Károly budapesti ref. főgimn. és egyetemi magántanár, dr. Borsoss Gábor erzsébetvárosi tanár, dr. Incze Béni kolozsvári ref. főgimn. tanár, dr. Papp Gábor, a budapesti leánygimnázium tanára és dr. Mészáros Ferencz szatmári ref. főgimnáziumi tanár. A pályázatokat a püspöki hivatal kiadja az akadémiai tanácsnak, a mely megteszi a maga jelöléseit. A pályázatok felett a tiszántúli egyházkerület tavaszi közgyűlése dönt. Csiky Lajos irodalmi sikere. A Luther-Társaság, dr. Kéler Zoltán adományából, 2000 korona jutalom kitűzésével, pályázatot hirdetett egy, a kor tudományos színvonalán álló s a lelkipásztori gondviselésről szóló munkára. A beérkezett pályamunkák megbirálására felkért, evangélikusokból és reformátusokból álló bizottság a mult hónap 21-én értékelte a dolgozatokat, s a pályanyertes munka jeligés leveléből Csiky Lajos debreczeni ref. theol. tanár neve tűnt elő. -— A szép sikerhez őszintén gratulálunk! A ref. tanítók ós a flzetésrendezés. Az Orsz. Ref. Tanítóegyesület választmánya f. hó 3-án ülést tartott a budapesti ref. főgimnáziumban a fizetésrendezésre vonatkozó törvényjavaslat ügyében. A választmány elhatározta, hogy sérelmeit memorandumba foglalva terjeszti a kultuszminiszter elé. A gyűlés, tekintve, hogy Meczner Béla országgyűlési képviselő már eleve jelezte, hogy a memorandumnak nem lehet eredménye a pénzügyi helyzet miatt, elég izgatott hangulatban folyt le. Az ülés után a választmány és a vidékről felküldött képviselők, Meczner Béla vezetése alatt mentek el a miniszterhez, hogy memorandumukat átnyújtsák. A memorandum főként a korpótlékoknak 200—200 koronában megállapítását és a kántori fizetések figyelmen kivül hagyását hangsúlyozza. A memorandumot Simon Károly egyesületi elnök nyújtotta át a miniszternek, a ki válaszában most is csak úgy nyilatkozott, hogy a törvényjavaslat pénzügyi kalkuláczióitól el nem térhet; a memorandumnak ama részeit azonban, a melyek nem pénzügyi kérdéseket érintenek, komoly figyelmére fogja méltatni és lehetőleg teljesíteni is fogja. A tanítói fizetések rendezésére vonatkozó törvényjavaslatokat febr. 27. — márcz. 2-dik napján tárgyalta le a képviselőház közoktatásügyi bizottsága. Általánosságban, Molnár János néppárti képviselő kivételével, elfogadták a javaslatokat, a részletekben azonban néhány módosítást tettek. így az. állami tanítókra vonatkozó javaslat 4-dik pontjában, Veress József indítványára kimondták, hogy az állami kezelésbe vett községi vagy felekezeti iskoláknál működött tanítók fizetése az 1893. XXVI. t.-cz. életbeléptetése után megszakítás nélkül eltöltött szolgálati évek beszámításával állapíttassék meg, ha pedig fizetésük magasabb volt, ez összeg élvezetével neveztessenek ki állami tanítókká. Kimondták továbbá, hogy a fegyelmi vizsgálat alá vont tanító nemcsak ügyvédet vallhat védőjének. — A nem állami tanítókra vonatkozó javaslatnál főként a kántori fizetések beszámítása és a korpótlékok eltérő aránya képezte komolyabb vita tárgyát. Á miniszter azonban megmaradt a javaslat álláspontján mindakét kérdésben s ebbe a bizottság is kénytelen volt pénzügyi okoknál fogva belenyugodni, annak kijelentésével, hogy ha a korpótlékoknál financziális módosításról lehet szó, a változtatás megtételét a pénzügyi bizottságra bízza. A kántori fizetések beszámításánál, Csernoch János indítványára, mégis az a javítás történt, hogy a bizottság kimondta, hogy a kántori javadalom némely részei, pl. a stóla, a felszámításba ne vétessenek be. A 18. szakasznál kimondták, hogy ha a felekezeti népiskolába beírt tanulóknak legalább fele magyar anyanyelvű, vagy magyarul beszélni tudó, az ilyen iskolában a tanítási nyelv a magyar; de az iskola fentartói a lehetőséghez képest gondoskodnak arról, hogy a magyarul nem beszélő növendékek anyanyelvükön is részesüljenek oktatásban. Az olyan felekezeti népiskolákban, a melyekben a beiratkozott növendékek összes létszámának legalább 20 százaléka magyar anyanyelvű vagy magyarul beszélni tud, a magyar nyelv is mint tannyelv használandó. Ugyanez a rendelkezés érvényes a községi népiskolákra nézve. Mindazon népoktatási tanintézetekben, a melyekben az állani nyelve van tanítási nyelvül bevezetve, ezen állapot többé meg nem változtatható. Az összes elemi népiskolák ismétlő-tanfolyamában a tanítás nyelve kizárólag magyar. A 21. szakasz 4-dik bekezdését kihagyták. A 22. szakasz a következőképen módosíttatott: „Ha az állam valamely községben oly állami iskolát tart fenn vagy állít fel a jövőben, a mely az összes ott lévő 6—12 éves tanköteleseket befogadni képes, más jellegű iskolának államsegély csak fontos államérdekből adható, illetve ily érdekből már adott segély is elvonható. Hogy forognak-e fenn valahol fontos állami érdekek, ennek mérlegelése a miniszterre tartozik." Kimondották, hogy a nem állami iskolákban használandó tankönyvek alkalmazásához miniszteri approbáczió szükséges. Áz előadónak az új állásokra vonatkozó módosítását elfogadták. Fegyelmi ügyekben külön választották a községi és felekezeti iskolákat és kimondották, hogy fegyelminél a tanító védőt vallhat s a mennyiben államellenes iránnyal mozdították el állásából, öt éven belül sehol sem alkalmazható. A 33. szakasznál Vertán Endre indítványára kimondották, hogy az államilag nem segélyezett iskoláknál már alkalmazásban lévő tanítók is egy éven belül kötelesek az esküt letenni, ennek megtagadása pedig fegyelmit képez. A 34. szakasznál ugyancsak az előadó indítványára kimondották, hogy a nyomtatványok, valamint a bizonyítványok magyar nyelven is kiállitandók. A 37. szakaszt törölték. EGYESÜLET. A Lorántffy Zsuzsanna-Egyesület f. hó 6-án, a reform, főgimnázium dísztermében teaestélyt rendezett, a következő tárgysorozattal: 1. Ima és bibliamagyarázat. Tartotta Böszörményi Jenő, a L. Zs. E. misszionáriusa. 2. Schubert: Dicséret. Előadta a L. Zs. E. énekkara; kisérte László Elemérné. 3. Mascagni: Románcz ; Székács : Dal. Énekelte Ozanic Antónia. 4. Schubert: ímpromptu (es-dur). Zongorán előadta Lieb Marianne. 5. Mozart: Sonata (c-dur). Hegedűn játszotta Magyar Endre, zongorán kisérte Mikus Csák István. 6. Dr. Várady Antal : Az Úr ítél. Melodráma. Szavalta Csíkszentkirályi Csiszér Kálmán, zongorán kisérte Krausz Gusztáv, harmóniumon kisérte Krausz Ervin. 7. Mendelssohn: Lemondás. Előadta az énekkar.