Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1907 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1907-03-03 / 9. szám

közjogi előny sem- Azért még előttem is, a ki a vélt közjogi sérelem fenforgását tagadásba veszem, problematikusnak látszik az a kérdés,, hogy érdemes volt-e a régi gyakorlatot megbolygatni s ez által alkalmat adni arra, hogy az erős protestáns érzésből, tehát méltó forrásból fakadó féltékenység egyházunk államjogi erejének esoíbítását s autonomiánk sérelmét hirdesse.* Benedek Sándor, közigazgatási biró, a pesti ev. ref. egyházmegye tanácsbirája. ISKOLAÜGY. Törvényjavaslat a nem állami elemi népiskolák jogviszonyairól és a községi és felekezeti néptanítók járandóságairól. 1. §. A községi és hitfelekezeti népiskolák tanítói köztisztviselők; és törvényesen megállapított járandóságaik közigazgatásilag biztosíttatnak. 2. §. A községi és a hitfelekezeti rendes tanítóknak évi alapfizetése az első és második polgári lakbérosztályba sorozott községekben legalább 1200 koronában, a harmadik lakbérosztályba sorozott községekben legalább 1100 koronában, a többi községekben pedig legalább 1000 koronában állapítandó meg. Az iparos- és kereskedŐ-tanonczoktatásért, továbbá a gazdasági ismétlő-iskola vezetéséért nyert tiszteletdíj ezen alapfizetésbe be nem számítható. A segédtanítók önállóan külön osztályt csakis a közigazgatási bizottság engedélye folytán, még pedig csak ideiglenesen vezethetnek és legalább évi 800 korona tiszteletdíjban részesítendők. Minden rendes tanítót a fizetésen kivül még természetben tisztes lakás (legalább két szoba, konyha, kamra és a legszükségesebb mellékhelyiségek), továbbá legalább egy negyed holdnyi kert, vagy ennek egyenértéke illet meg; ezek hiányában pedig minden tanítónak a fent megjelölt lakbérosztálynak megfelelő lakáspénz, a lakbérosztályokba nem sorozott községekben évi 200 korona lakáspénz jár. Több tanítóval bíró iskoláknál a nőtlen tanítók és a tanítónők természetben való lakását, illetőleg lakáspénzét a helyi iskolai hatóság a fennebbitől eltérőleg is rendezheti. Az 1868. XXXVIII. t-cz. 139. ós 140. §-ainak rendelkezése, mely szerint a megürült tanítói állomás legfeljebb félév alatt betöltendő és ezen idő alatt az iskolában segédtanító (tanítójelölt) alkalmazandó, továbbá a tanító halála esetén özvegye és árvái a halálozásnak napjától számított fél évig az egész fizetést és lakást élvezik, végre az * Az audiatur et altéra pars elvénél fogva is szívesen adtunk helyet e czikknek. A sorompót még nem zárjak le e nagyfontosságú kérdés tárgyalása előtt, s így még szívesen engedünk helyet mások komoly fejtegetéseinek s esetleg dr. Székely J. és Pokoly j. válaszának. Szerk. ugyanazon törvényczikk 138. §-ának első pontjában foglalt rendelkezés, mely szerint a tanítók élethosszig választatnak, a hitfelekezeti elemi népiskolákban működő tanítókra is kiterjesztik. 3. §. A községi és hitfelekezeti elemi népiskoláknál alkalmazott rendes tanítók korpótlóka a következőképen állapíttatik meg: 5 évi szolgálat után 200 K 10 évi szolgálat után ismét 100 K 15 évi szolgálat után újra 100 K 20 évi szolgálat után ismét 200 K 25 évi szolgálat után újra 200 K 30 évi szolgálat után ismét 200 K Ezen korpótlék az alapfizetésbe be nem számitható. A korpótlékokra azon szolgálati idő ad igényt, a melyet a rendes tanító szabályszerű képesítéssel az állomás végleges elfoglalásától, legfeljebb azonban 1893. évi október hó 1-től megszakítás nélkül eltöltött; a jelen törvény hatálybalépte után alkalmazott rendes tanítóknál pedig az a szolgálati idő ad igényt, a melyet a tanító a 33. §-ban előírt eskütétele és állomásának véglegesen történt elfoglalása után megszakítás nélkül eltöltött. A szolgálat igazolt megszakításának tekintendő az a körülmény, ha a tanító betegség vagy egyéb tőle nem függött körülmény miatt volt kénytelen tanítói szolgálatát elhagyni és ezt a körülményt távozása alkalmával a kir. tanfelügyelő előtt igazolta. Egyes iskolafentartóknak a korpótlékra vonatkozólag már fennálló, vagy ezután alkotandó szabályzatai érvényben maradnak, ha azok a tanítókra nézve legalább is az ezen §-ban megállapított kedvezményt biztosítják. A jelen törvény életbeléptétől kezdve minden tanító, a ki a megkívánt törvényes képesítéssel bír és a törvény feltételeinek megfelel, az itt megszabott korpótlék élvezetébe lép. Ennélfogva mindazok a tanítók, a kik a jelen törvény életbeléptekor az 1893. XXVI. t-cz. 2. §-a alapján már az első, vagy a második 100—100 K-s évötödös korpótlék élvezetében vannak, a jelen törvény életbeléptétől kezdve még 100 K korpótlók-kiegészítésben részesítendők. 4. §. A vallás- és közoktatásügyi miniszter feljogosíttatik, hogy a községi és felekezeti elemi népiskoláknál huzamos időn át kiváló érdemeket szerzett néptanítók részére az állami költségvetésben e czélra megállapított hitel keretében a közigazgatási bizottság és a kir. tanfelügyelő javaslatára évi 200 K, fizetés természetével bíró személyes pótlókot engedélyezhet, 5. §. A tanító fizetése, mint eddig szokásban volt, állhat készpénzen kivül természetben szolgáltatott járandóságokból is, vagy földbirtok jövedelméből, a jelen törvény 7. és 8. §-aiban foglalt megszorítással. 6. §. A tanító készpénzfizetését az iskolafentartó köteles havonként vagy évnegyedenként, mindig előlegesen kiszolgáltatni. . ?- í 7. §. A tanítói fizetés egy részének terményekben való kiszolgáltatása csak oly feltétel alatt engedtetik meg, ha ezen terményeket az iskolafentartó a tanító közbejötte nélkül szedeti be és előre megállapított mennyiségben szolgáltatja a tanítónak, még pedig úgy, hogy A legjobb, legmegbízhatóbb —- gazdasági, konyhakerti és virágmagvak — GOMBÁS JEftÖ utóda magkereskedésében kaphatok. BUDAPEST, IX., Kálvin-tér 9. szám (a ref. templom mellett.) Alapíttatott 1880-ban. Árjegyzék ingyen ós bérmentve.