Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1907 (50. évfolyam, 1-52. szám)
1907-02-24 / 8. szám
14. §. Az elnök, a választmány határozata.szerint, összehívja és vezeti a nagygyűlést; képviseli az egyesületet a hatóságok és mások irányában ; joga van az egyesületi pénztárt bármikor megvizsgálni; a szükséghez képest a választmányt összehívja, a fizetéseket a költségvetés keretében utalványozza. Akadályoztatása esetén az elnököt az alelnökök egyike helyettesíti. 15. §. A titkár a nagygyűlésen s a választmányi gyűléseken előadói tisztet végez; előkészíti a választmányi és a nagygyűlések tárgyait, az évi jelentést; szerkeszti a kiadványokat, folytatja a levelezéseket, felügyel az irattárra, s általában az egyesület ügyviteli teendőit végzi. 16. §. A jegyzők vezetik a választmányi és a nagygyűlés jegyzőkönyveit. 17. §. A pénztárnok kezeli az egyesület pénztárát; a tagsági díjakat beszedi; a bevételekről és kiadásokról pontos számadást vezet; a pénztár állásáról és a pénztári kezelésről a választmányi üléseken jelentést tesz; elkészíti a költségelőirányzat tervezetét és a részletes számadást; kifizeti a költségvetésben megállapított s az elnök által utalványozott összegeket. Az egyesület tagjainak névsorát szabályszerű törzskönyvben nyilvántartja, 18. §. Az ellenőr a pénztári kezelést ellenőrzi s a számadásokat a pénztárnokkal együtt aláírja, 19. §. A szerkesztő az egyesület lapját (folyóiratát) szerkeszti. 20. §. Az itt felsorolt tisztviselőket három évi időtartamra, általános szavazattöbbséggel, a nagygyűlés választja. 7. A választmány. 21. §. A választmány, a tisztviselőkön kivül, hatvan tagból áll. 22. §. A választmány, az elnöknek vagy helyettesének vezetése alatt, a szükséghez képest üléseket tart; igazgatja az egyesület ügyeit; meghatározza a tisztviselők tiszteletdíjait; megállapítja s a szükséghez képest megbiráltatja a társaság kiadványait; gondoskodik az egyesület vagyonának lelkiismeretes kezeléséről. Az ügyvitel érdekében szükséges bizottságokat is a választmány választja (pénzügyi, bíráló- stb. bizottság). 23. §. Határozathozatalra, az elnökön kivül, legalább tizenöt tag jelenléte szükséges. 24. §. A választmányi tagoknak egyharmada minden évben kilép, még pedig az a harmada, a melyik a három évet a választmányban kitöltötte. A kilépők az első két évben sorshúzás útján állapíttatnak meg. A kilépők újra megválaszthatok. Az elhunyt választmányi tag helyére a legközelebbi nagygyűlésen új tag választandó. 25. §. A választmányi tagok csak az egyesület alapító vagy rendes tagjai közül választhatók. 8. Az egyesület pecsétje. 26. §. A pecsét, középen nyitott bibliával, a következő körirat: „Országos Református Lelkészegyesület". A pecsét két példányban készítendő, a melyek közül az egyik az elnök, a másik a titkár őrizete alatt áll. 9. Az egyesület feloszlása. 27. §. Az egyesület feloszlását csak oly nagygyűlés határozhatja el, mely egy havi előleges kihirdetés után egyenesen e czélból hivatott össze és melyen a jelenlevők kétharmada a feloszlás mellett van. 28. §. Feloszlás esetén az egyesület vagyona a tagok között semmi szín alatt föl nem osztható, hanem mind alaptőkéje, mind egyéb vagyona az országos református lelkészi nyugdíjintézet tulajdonába megy át. 29. §• Az egyesület feloszlását vagy alapszabályainak módosítását czélzó határozatok, foganatosítás előtt, megerősítés végett a magyar királyi belügyminiszter elé terjesztenek. 30. §. Ha az egyesület a jelen alapszabályokban kitűzött czéljától és működési körétől annyira eltérne, hogy működésének folytatása az állam, vagy az egyesület tagjainak anyagi érdekét veszélyeztetné: működése a magyar király alkotmányos kormány által felfüggesztetik s az erre elrendelendő vizsgálat eredményéhez képest az egyesület az alapszabályok pontos megtartására feloszlatás terhe alatt utasíttatik, esetleg végleg fel is oszlattatik. Hamar István és dr. Székely József. KÜLFÖLD. A franczia kulturharez újabb fázisai. Lapunk mult évi 52-dik számában szóltam legutóbb a franczia kormány és római kath. egyház közt kitört kulturharczról. Jeleztem akkor is, hogy mindkét oldalról kezdik már pengetni a szelídebb húrokat, és így reménység lehet a békés megegyezést illetőleg. A harcznak azóta felmerült fázisai csak erősítik végeredményükben ezt a reménységet; de egyszersmind azzal a tanulsággal is szolgálnak, hogy mindkét félnek sokat kellett ós kell ínég engednie merev és nagyhangú követeléseiből, a míg a béke megköttetik. Hogy melyik fél volt kénytelen eddig többet engedni, azt teljes bizonyossággal eldönteni nem lehet ugyan; de nekem mégis az a benyomásom, mintha, legalább ez idő szerint, Róma került volna felül, bár ő is kénytelen volt egy igen lényeges pontban, a nyilvános istentiszteletek szerződésszerű biztosítása kérdésében, feladni korábbi merev álláspontját s alkalmazkodni egy bizonyos mértékig a törvény rendelkezéséhez. Tartsunk tehát egy újabb szemlét az események felett, Mint lényeges mozzanatot kell legelső sorban is kiemelnem, hogy a már az előbbi szemlében említett s az 1905. decz. 9-diki törvényt kiegészítő törvényjavaslatot a senatus is elfogadta decz. 29-én, 190 szavazattal 100 ellenében. Az egész törvényhozás tehát kezébe adta a kormánynak az újabb fegyvert,