Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1907 (50. évfolyam, 1-52. szám)

1907-02-24 / 8. szám

1. Újból hangsúlyozzuk itt a bölcsészei-pedagógiai tárgyaknak az alapvizsga tárgyai közé való felvételének szükségességét. Az izagógika elmarad. Ez az elmondottak alapján, az exegezissel és bibliai theologiával kapcsolatban, az első lelkészképesítő vizsga tárgyai közé vétetnék fel. Itt ezen vizsga alkalmával a növendékeknek Isten igéjében való oly fokú nyelvi, történeti és tárgyi jártasságukról kell számot adniok, a mely a tanulmányok középpontját képező bibliaismeret további kibővítésére biztos alapul szolgálhasson. A mi az írásbeli dolgozatot illeti: javasoljuk, hogy az új vizsgarendben külön alapvizsgai írásbeli dolgozat készítése a növendékektől ne követeltessék. Nézetünk szerint elég, ha az illetők az alapvizsgát megelőző tanévek folyamán a vizsgatárgyak valamelyikéből legalább egy, a szaktanár által elfogadhatónak ítélt írásbeli dolgozatot készítenek. Az alapvizsga ideje maradhat a jövőben is a III. tanév eleje, szeptember hó első fele. A kik egy tantárgyból nyernek elégtelen osztályzatot, három hó múlva kijavíthatják; a két tárgyból bukottak a II. tanév ismétlésére utasítandók. Mint eddig, úgy a jövőben is úgy az egész, mint a részleges javítóvizsga csak egyszer legyen ismételhető. A vizsgaidő a jövőben is minden jelöltre nezve tantárgyanként legalább 15 perczben állapítandó meg. Egyébként ezen részletkérdésekre és általában a vizsga külső berendezésére nézve az 1886. évi konventi jegyzőkönyv 75-ik pontja részletes és a jövőben is alkalmazható utasításokat tartalmaz. A vizsgáló-bizottságra nézve azonban helyesebb, szabatosabb intézkedés szükséges. Az alapvizsgai vizsgáló-bizottság, más tudományos intézetek rendelkezéseihez hasonlóan, a jövőben nálunk is csak a theol. tanárokból álljon, épségben tartatván a kerületi püspök elnöklési joga, a melyet ez másra, esetleg a theologia igazgatójára (dékán) is átruházhat. 2. Az első lelkészképesítő, vagy szakvizsgára vonatkozólag még a következő megjegyzéseink vannak: Az írásbeli dolgozatra nézve javasoljuk, hogy ez, ne úgy, mint eddig, a negyedév folyama alatt, hanem közvetlenül a szóbeli vizsgát megelőzőleg, zárt helyen, felügyelet alatt készíttessék. Nem kicsinyeljük le ezen dolgozat jelentőségét, fontosságát, csak azon tapasztalatra hivatkozunk, hogy ezen dolgozat mennyire hátráltatja a IV. év tantárgyaira való lelkiismeretes készületet és különösen a IV. éven legnagyobb számmal megkövetelt gyakorlati theol. szemináriumi dolgozatok készítését. Ha az illetékes tényezők ezen szakvizsgai írásbeli dolgozatnak mostani alakjában való fentartásához ragaszkodnának, úgy alternative azt javasoljuk, hogy ennek tárgya már a III. év folyamán jelöltessék ki és a beadás határideje a IV. év első felére — november hónap — tétessék. Említettük már, hogy a magyar prot. egyháztörténetet — a melyet a jelöltek a két utolsó tanév folyamán hallgatnak — az egyetemes egyháztörténeti vonatkozásokkal együtt ezen vizsga tárgyai közé óhajtanánk felvétetni. Szükségesnek tartjuk, hogy a jelöltek ezen az első lelkészképesítő vizsgán adjanak számot az énekeskönyvben, valamint az éneklésben való gyakorlati jártasságukról és az istentiszteletre vonatkozó ismereteikről. Ez a lelkészi szolgálatra való kibocsátásnak egyik elengedhetlen feltétele. 3. A második lelkészképesítö (gyakorlati) vizsga, a mely az új zsinati törvény rendelkezése szerint az első után két évre tehető, véleményünk szerint szintén reászorul némi változtatásra. Már jeleztük, hogy szükségesnek véljük ennek tárgyai közé egy elméleti tudománynak, a ker. erkölcstannak besorozását. Ugyancsak itt kellene számot adniok a lelkészjelölteknek szocziologiai, illetve azon feladatokra vonatkozó ismereteikről, a melyek a szocziális munka terén az egyházra és különösen a lelkészre várnak; ez utóbbiak különben a belmisszióról, illetve lelkigondozásról szóló tannak természetes kiegészítő részét képezik. A mi az írásbeli dolgozatokat illeti, javasoljuk, hogy a második lelkészképesítő vizsgára, a külön ezen alkalomra kidolgozandó egyházi beszéden és bibliai magyarázatokon kivül, azon beszédek és liturgikus, sőt egyéb tudományos dolgozatok is beköveteltessenek, a melyeket az illető segédlelkész két évi gyakorlati szolgálata alatt önállóan vagy idegen kútfők felhasználásával készített. Nagyon szükségesnek tartjuk ezen új és a változott viszonyokat figyelembe vevő rendelkezést, mert ez bizonyára némileg segíteni fog azon a siralmas helyzeten, hogy a segédlelkészek nagy része meg sem kisérti saját szárnyainak használatát és egész nyugodtan reczitálja a sokszor nem is szájába illő beszédeket. A második dolgozat tárgya az egyházjogtan vagy a gyakorlati theologia valamely ágából vétetnék. Ezek mellett továbbra is megmaradhat a szóbeli vizsgát megelőző napon, zárt helyen, felügyelet alatt készítendő írásbeli dolgozat. Nem kell külön hangsúlyoznunk mindkét képesítővizsga nivója emelésének szükségességét. A zsinati törvény eltörölte az idő- és osztályzat-czenzust a gyülekezetekre és lelkészjelöltekre nézve; szükséges tehát, hogy ezen vizsgák behatóbbak, szigorúbbak legyenek. Javasoljuk tehát, hogy a képesítő-vizsgák sohase tartassanak a kerületi közgyűlésekkel egyidejűleg, hiszen mindnyájan tapasztaltuk, hogy a vizsgáló-bizottsági elnökök és tagok a kerületi közgyűlések idején más bizottságokban is annyira el vannak foglalva, hogy legjobb akaratuk mellett sem szentelhetnek kellő időt, figyelmet és türelmet ezen fontos tisztség teljesítésére. A kerületeknek nagy körültekintéssel kell szervezniök a vizsgáló-bizottságokat és pedig a paritas elvének figyelembe vétele nélkül. Az új vizsgái rendszabályban meg kell állapítani azt a minimális időt, a mely egy-egy jelölt megvizsgálására fordítandó. Nézetünk szerint ez egy lelkészjelöltre nézve l1

/- óránál kevesebb nem lehet. Ezen időminimum megállapítása, mint a tapasztalat igazolni fogja, sok félreértésnek és kellemetlenségnek vet majd véget. Idő- és