Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-12-23 / 52. szám

approbált tankönyveket és hogyha abban az iskolában a negyedik osztálytól kezdve a számtan, a földrajz, történelem és a polgári jogok és kötelességek ismerete magyar nyelven adatik elő. Mi nem magyar ajkú polgártársainknak eléjük jövünk, anélkül, hogy őket anyanyelvük jogos használatában háborítanék. A ki a maga nemzetiségi iskolájából egy elszigetelt várát akarja alkotni valaminek, a mi idegen a magyar állami eszmétől, a magyar nemzeti szellemtől, a magyar hazafiságtól, az ne várja, hogy ezt a várat neki állami segítséggel tatarozzuk, sőt legyen arra elkészülve, hogy ezt a vára s

le is fogjuk rombolni." Beszéde további részében megemlékezett ínég a miniszter a tanfelügyelet intenzivebbé tételéről; a tanítókép ezdék tantervének és felügyeletének reformjáról; a kisdedóvók és a gazdasági ismétlő iskolák szaporításáról ; a polgári fiúiskolák reformjának és a harmadik egyetem felállításának szükségességéről és az országos festő-akadémia létesítéséről. A középiskolák terén az extenzív fejlesztésnek nem barátja, mert már is több gimnáziumunk van, mint a mennyi szükséges. A mi az egységes középiskolát illeti, addig, a míg az új alkotás képét világosan nem látja, nem nyúl romboló kézzel ahhoz, a mi megvan. A miniszter beszéde és a költségvetés alapján megindult vitát s a miniszternek ezek közben tett újabb, felvilágosító kijelentéseit jövő heti számunkban ismertetjük. Az orsz. reform, tanáregyesület felirata a tanári fizetések rendezése ügyében. Nagyméltóságú Miniszter úr! Kegyelmes urunk! A felekezeti, törvényhatósági és községi középiskolák tanári fizetésének állami kiegészítése — régi törekvések hosszas küzdelme után — végre megoldásra kerül s a hazai középiskolai tanárság javadalmazása egyenlő színvonalon és közös elvek alapján rendeztetvén, régi, bántó különbség enyészik el az állami és a többi középiskolai tanárság anyagi helyzete közt, hogy hazai közoktatásügyünk egyhivatású munkásai, a választó falak elhárításával, összeforrhassanak nemzeti közműveltségünk szolgálatában. S midőn e nagyjelentőségű tanügy politikai esemény fölött csak a közmegnyugvásból és megelégedésből fakadó hála szavainak kellene Nagy méltóságod előtt megnyilatkozniok, fájdalommal látjuk, hogy a felekezeti tanárság fizetésének állami kiegészítése tárgyában Nagyméltóságod által egy hónappal ezelőtt kibocsátott Szabályzat országszerte nagy elégületlenséget és aggodalmat támasztott a prot. felekezeti tanárság körében. Tanárságunknak e közhangulata s e közhangulatnak egyházi és tanügyi lapjainkban folytonos megnyilatkozása késztet bennünket a felett érzett őszinte sajnálatunk kifejezésére, hogy a Szabályzat kibocsátása körül a felekezeti tanárságnak nem nyújtatott alkalom véleményének és kívánalmainak nyilvánítására, mint a hogy ez ügyben régebben, az 1904-ben tartott enquéte alkalmával történt. Igaz ugyan, hogy a Szabályzat, hivatalos kibocsátása előtt, mint „Ideiglenes Szabályzat", megküldetett egyházi főhatóságainknak véleményezés végett; de ha az egyházi főhatóságaink által Nagyméltóságodhoz felterjesztett véleményekben egyik-másik tanári testületünk óhajtása kifejezésre jutott is, a hivatalosan kibocsátott Szabályzat az „Ideiglenes Szabályzatitól oly lényeges eltéréseket mutat fel, a melyek alig nyugodhatnak egyházi főhatóságaink véleményén s annál kevésbbé felelhetnek meg a felekezeti tanárság közóhajtásának. A végleges Szabályzat egyes pontjai oly mértékben veszélyeztetik a protestáns tanárság érdekeit, hogy e tanárság jelentékeny kontingense: az országos ref. tanáregyesület nevében bátorságot veszünk magunknak, az ügy előrehaladt stádiumában is, e körülményre tisztelettel felhívni Nagyméltóságod nagybecsű figyelmét, s mély tisztelettel kérjük, hogy a Szabályzat végrehajtása alkalmával alábbi észrevételeinket és javaslatainkat kegyesen figyelembe venni méltóztassék. 1. Rendkívül meglepte tanárságunkat s nagy csalódást okozott első renden az a változás, hogy míg a véleményezés végett leküldött „Ideiglenes Szabályzat" minden feltétel nélkül, mint alapelvet mondta ki, hogy „a felekezeti középiskolai tanárok fizetése személypótlékkal az állampénztárból oly összegre egészíttetik ki, a minőt az állami középiskolai tanárok élveznek", a végleges Szabályzat szerint a kiegészítés csak „az állami költségvetésben e czélra felvett összeg keretén belül fokozatosan" történik. Mi okozta a Szabályzat alapelvének ilyetén megváltoztatását, nem tudjuk; a mennyiben a Szabályzat kétszeri kibocsátása között hazánknak sem pénzügyi, sem politikai viszonyaiban semmi olyan fordulat nem állott be, a mi e gyökeres változtatást indokolná. Sőt. fel tűnik előttünk, hogy bár az ősz folyamán egymásután jelentek meg a polgári, felsőbb leányiskolái és kereskedelmi iskolai tanárok fizetésének állami kiegészítésére vonatkozó rendeletek és szabályzatok, e tanerőkre nézve a kiegészítést egyik sem korlátozza s fokozatos végrehajtásról ii ¥ Vegyünk orosz teát, rumot, likőrt Schnifzer Mór teaüzletében BUDAPEST, VI., Váczi-körút 9. Alapíttatott 1850. *fí* **í* **g* *Ü> •**<* *** ti % M K* # í?