Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-11-18 / 47. szám

egyfelől dr. Bartók György püspök jelentésének a papok politizálására vonatkozó részlete, másfelől pedig báró Bánffy Dezsőnek a papok és tanárok mellékfoglalkozása tárgyában kimondott gyűlési határozat alkalmából tett kifakadása adott szélesebb körű jelentőséget, úgyannyira, hogy báró Bánffy kifakadásával még két fővárosi politikai napilap is érdemesnek tartotta vezérczikkben foglalkozni. Dr. Bartók György püspök erősen kikelt jelentésében a papoknak a politikai mozgalmakban való szenvedélyes részvétele ellen, a mi nemcsak papi kötelességeik betöltésében akadályozza meg őket, hanem azzal a veszedelemmel is jár, hogy a politikai szenvedélyeket még az egyházi élet terére is behurczolja. Ezzel nem azt akarja mondani, hogy a papság teljesen vonuljon vissza a politikától, hanem csak azt, hogy abban mint vezetők, mint agitálok ne vegyenek részt. A közgyűlés jegyzőkönyvi köszönetet szavazott a püspöknek ama bátor eljárásáért, a mellyel a bajokra reá mutatott. — A politizáláson kivül másik nagy baja a kerületnek az, hogy papjai, tanárai mellékfoglalkozásokkal kötik le magokat. Ennek korlátozása végett már 1904-ben hozott egy határozatot a közgyűlés. Úgy látszik azonban, hogy az nem volt elég szigorú és határozott, a mennyiben az igazgató-tanács újabb szigorítások kimondását hozta javaslatba. Ez a javaslat azonban nem talált rokonszenvre a gyűlés előtt, mert hosszabb vita után mellőzte azt és csak a már meglevő rendszabályt hagyta továbbra is érvényben. A gyűlésnek ez a határozata annyira elkeserítette báró Bánffyt, hogy az elnöki székből keserű kifakadással támadt a csak a zsebüket tölteni akaró papok és tanárok ellen. — A gyűlés végzett dolgai közül felemlítjük még, hogy a gyűlés elfogadta a már államsegélyes gimnáziumok fizetéskiegészítésére vonatkozólag a legutóbbi kultuszminiszteri rendelkezést; a nagyenyedi kollégiumot illetőleg azonban majd csak akkor fog határozni, ha ismerni fogja a tiszántúli kerületnek a debreczeni ós a tiszáninneni kerületnek a sárospataki főiskolát illető határozatait. Az igazgató-tanács véleménye alapján mellőzte a csak délelőtti tanítási órákra vonatkozó javaslatot. Elhatározta, hogy a kolozsvári theol. akadémián üresedésben levő gyakorlati theologiai tanszéket rendes tanárral tölti be, s ennek előkészítésével az igazgatótanácsot bízta meg. Szintén az igazgató-tanácshoz utasította dr. Szadeczky Lajosnak az egyházi műkincsek megőrzése érdekében egyházi múzeum felállítását czélzó indítványát. Kérelem. Felkóretnek a legátust tartó gyülekezetek nt. lelkész urai, hogy azon esetben, ha a karácsonyi ünnepekre legátust fogadni nem óhajtanak, ezen szándékukat a theol. akadémia igazgatóságának decz. hó l-ig bejelenteni szíveskedjenek. B, Pap István, igazgató. ISKOLA. 1546/1906. sz. Az 1906—1907-dik tanévben tartandó alap-, első és második lelkészképesítö vizsgálatra szóló írásbeli dolgozatok tételei. I. Alapvizsgán, 1. Vallás-bölcsészetböl: Ismertetendő Erőss Lajos „Apologetiká"-jának vallástörténeti és vallásbölcsészeti eleme. 2. Egyháztörténetből: A nyugati egyháznak a tudományok, művészet és a politikai szabadság fejlesztése érdekében tett szolgálatai a középkorban. 3. Izagogikai tétel: Eszter könyve, tartalma, a könyvre vonatkozó kritikai vélemények és a könyv jelentősége. II. Első lelkészképesítő vizsgán. 1. Exegetikából: Jeremiás könyve 46—49. fejezeteinek fordítása LXX-val összehasonlítva és e részek szakszerű magyarázata. 2. Az újszövetségi tudományok köréből: A korinthusi gyülekezet képe az újszövetségi kanonikus és apokrifus iratok alapján. 3. Keresztyén erkölcstanból: Kidd Benjámin „Társadalmi evoluczió" cz. művének ismertetése és méltatása keresztyén erkölcstani szempontból. III. Második lelkészképesítő vizsgán. 1. Magyar prot. egyháztörténetből: A magyar prot. egyház története főbb vonásokban I. Lipót uralkodásának kezdetétől 1691-ig, kiemelésével gróf Thököly Imre életrajzának s a prot. szabadság érdekében folytatott küzdelmeinek. 2. Egyházjogtanból: A herczegszőllősi, komjáthi-i és Geleji kánonok részletes, Összehasonlító ismertetése. 3. Praktika-theologiából: A Kálvin-szövetség alapszabályainak, feladatainak, szükségességének ismertetése, illetve indokolása. 4. Egyházi beszéd-textusok: II. Sámuel XXIV. 1—17., Máthé XIX. 21., I. Timotheus VI: 6—8. 5. Bibliamagyarázati tételek: Esaiás 49. 1 —16., Lukács XV., a Filemonhoz írt levél, a fent jelzett textusok közül az a kettő, a mely beszéd alapjául nem használtatik fel. A dolgozatok készítésére és beadási határidejére nézve a „Theol. Akadémiai Törvények" 62., 63-, 80., 81. és 85. §-ai adnak szorosan betartandó útmutatást. Kelt Kunszentmiklóson, 1906. november 7-én. Baksay Sándor, püspök. Értesítés. A deczemberi pótló és javító alap- és lelkészképesítő vizsgálatok a budapesti theol. akadémián deczember hó 11-én fognak megtartatni. Tanítói jubileum. A csokonyai ref. gyülekezet érdemes tanítója: Szalóky Dániel f. hó 15-én érte meg csokonyai tanítóskodásának 40-dik évfordulóját. A gyülekezet, tanító társai és egyéb tisztelői szívélyes ünneplésben részesítették ebből az alkalomból a jubilánst. Ezt az ünneplést Szalóky Dániel valóban meg is érdemli, mert egyike azoknak a kálvinista tanítóknak, a kik, mint a nemzet napszámosai, a legodaadóbb hűséggel szolgálnak egyházuknak és hazájuknak. Jubileuma alkalmából az érdemes férfiút mi legszivélyesebben köszöntjük. Tanári székfoglaló. Dr. Tóth Károly, a debreczeni ref. jogakadémiának a királyi gyűrűvel kitüntetett fiatal tanára f. hó 3-án tartotta meg nagy és válogatott közönség előtt tanári székfoglalóját. Az új tanár értekezése a kötelmi jogról szólott ós nagy tetszést aratott. Az iskolai ünnepélyen gróf Degenfeld Lajos főgondnok és Dávidházy János képviselték a fentartó testületet. Tanári kinevezés. A pápai főgimnáziumhoz, a Makay István nyugdíjba vonulásával megüresedett rendes