Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-11-18 / 47. szám

lészen ideje, hogy per extensum megolvassa, de azért nem jó felettébb rövidíteni, mert az bizonyos, hogy ezt a dolgot kevés szóval nem lehet fundate elő adni. Vagy lészen többször alkalmatosságunk vagy nem, azért most minden argumentumokat elő kell vennünk, valamit csak fel találhatunk, az ellenvetéseket is el kell hárítanunk, külömben sem magunk előtt, sem a posteritas előtt meg nem menthettyük magunkat. Ha az F. Cancellaria ad aequate informáltatik, (mert azt már reménylhettyük, hogy ott meg fog olvastatni), elég lészen az minékünk, mert a szerént fogja 0 Felségének referálni, mentül bővebb lészen az Instantia, annál bővebb lészen a Relatio is. Caeterum azon kérjük az Urakat ós Tiszt. Uramékat, hogy ezen dolgot mentül nagyobb Cautioval tractállyák, hogy publicummá ne légyen, kivált a' Conceptus ne divulgáltassék, tudjuk ugyan, hogy bölts emberekkel vagyon dolgunk, a' kik azt mi nálunk nélkül is tudják, de csakugyan nagy importantiájú lévén a' dolog, azt gondoltuk, nem vétünk az Urak ellen, ha az eránt reflectállyuk. Ha ezen Instantia approbáltatik, és bé adattatik, látni való, hogy készen, kell lenni mellette más Instantiának is, a mellyben Jura et libertates Evangelicorum et genetalia eorum Gravamina, azon plánum szerónt elaborálva légyenek, hogyha a Communis Instantia admittáltatik, azt mindjárt bé lehessen adni. Másképpen talám még jobb vólna ezeket is amannak az elsőnek csak subjungálni, és egyszersmind egy Libellusban mindjárt bé adni. De akár így légyen, akár amúgy, elég az, hogy annak in promptu kell lenni, azért T. Uram ék és az Urak méltóztassanak arrul is gondolkozni, mi ugyan abban is tésziink fel valamit, és azon lészünk, hogy inig az Urak reflexióját veliettyük, az is addig el készüllyön, hogy azt is mindjárt Communicálh ássuk. Nincsen egyéb hátra, hanem hogy Kegyelmeteket kérjük, hogy ezzel a dologgal siessenek, és mentül hamarébb méltóztassanak nékünk meg írni, mit Ítélnek felőlle, tudgyuk, hogy sok az akadáj, de a mennyire lehet, igyekezzenek az Urak superálni és adinaturálui minden készülettel, mert közelit a Diaeta, azt pedig nekünk jóval is meg kellene előznünk, mert hogy a Diaetára hagyuk, az éppen nem tanácsos, akárki mit mondjon, arra abszolúte nem is megyünk a magunk részéről. Hogy a Diaeta utánra halasszuk, áz is igen veszedelmes, mert addig Isten tudja mi esik rajtunk, most is nekünk ollyan bajaink vágynák, a mellyeket láttyuk, hogy más utón nem orvosolhatunk, hanem lia ezenn, melly ha sokára halad, az alatt minden bizonnyal meg romiunk. Egyéb okokat is tudnánk ide elő hozni, de studio el halgattyuk, tudván hogy az Urak magok is által értik. Azért csak jó lészen mindjárt gondolkozni arrul is, kik deputáltassanak, mert a' denominatioban és egymás után való várakozásban sok idő telik el. Az Ur Isten Sz. Lelke által vezérellye minden igazságra. Amen. igaz kötelességü szolgai az Úrban Attyafíai Debr. 27. Jan. 1764. Dobozy Mihály mk. Tatai Ferencz. Superintendent. Fő Curator. Superintendens m. k. P. S. Fő Curator Cons. T. Darvas Urunk, mind ezeket meg irtuk az Instantiát is annectalván, de mivel az Ur ő kglme távol vagyon T. Superintendens Wirág Urmtúl, kérjük az Urat méltóztassék ezen Levelünket hová hamarébb közleni ő Kglmével. Ezen módon irunk az Urnák Tihany Urmnak is. Tiszt. Superintendens Torkos Urmnak szolló Levelünket nem tudtuk más útra igazítani; hanem az Urat kérjük, méltóztassék Pál Ádám Urmnak el küldeni Csabdira, ő kglme el fogja küldeni egész Pápáig, lia az Ur egy két sor Írással recommendállya, melly annál szükségesebb, hogy külömben talám nem sietne ugy ő kglme elküldésével, vagy nem élne elegendő cautióval. A Ráday-könyvtár levéltárából közli Molnár János. BELFÖLD. A Nagypénteki Ref. Társaság karácsonyi segélyt kérő levele. Rövid napok multán elérjük Isten jóvoltából a szent karácsony ünnepét; és most, 13 éves fennállásunk óta, ötödször fordulunk ez alkalomból igen tisztelt jóakaróinkhoz, szeretett felebarátainkhoz segítségért, kegyes pártfogásért, ma már 72 árvánk részére, az Úrnak nevében! Szomorú és száraz adatokra támaszkodva bocsátjuk útnak e kérőlevelet, hogy megismerhesse mindenki, kik vagyunk, mit cselekszünk, mily hiányos az erőnk ! Hetvenkét árváról gondoskodunk, a kik között 41 ev. reform., 25 róm. kath., 3 ág. evang., 2 izraelita és 1 unitárius van! Ezekből bentlakik a budaörsi kamaraerdőben lévő Erzsébet-házunkban 52 gyermek, 7—14 éves; 4 növendékünket 800 kor. költséggel felsőbb iskolákban neveltetünk; 6 növendékünket ipari foglalkozásra képeztetjük, ezekre 1000 kor. kiadásunk van ; 2 mint belső házi cseléd keresi kenyerét ós 8 segélyre szorult vidéki árvát .évi 960 koronával gyámolítunk! Mindezekre és iskolánk, intézetünk fentartására évente legalább 24,000 kor. szükséges s ennek ellenében alig van 16,000 kor. félig-meddig biztosnak mondható jövedelmünk, ideértve az állam segélyét és a székesfőváros által 10 gyermek után fizetett 2,800 kor. tartásdíjat is. Hogy kiadásaink fedezhetésére biztos tőkét gyűjthessünk, tárgy sorsjátékot rendeztünk, melyből legalább 30,000 kor. jövedelmet vártunk; de reményünkben csalatkoztunk, mert a jövedelem alig 5000 kor. Megtörött minden igyekezetünk a nagy közönség óriási közönyén,