Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-01-28 / 5. szám

a gyülekezetek benső életének mivoltáról is tájékozást nyújt vagy legalább kell nyujtaniok az ilyen beszédgyűjteményeknek ; mert hiszen jó prédikácziónak csak az nevezhető, a mely idő- és alkalomszerű, vagyis a mely a gyülekezet lelki szükségeinek megfelelő, és az, a mely a prédikátornak Isten igéje által áthatott, megihletett bensejéből, egyéniségéből buzog elő. Hiábavaló és eredménytelen „csácsogást" visz végbe az a „hitszónok", a ki a gyülekezet „feje fölött" prédikál, a ki a levegő - égben vagdalkozik. Ilyen és ehhez hasonló más szempontok kell hogy eldöntsék azon kérdést: jogosult-e az, hogy más beszédeit mondjuk el a szószéken ? Szükség van-e arra, hogy évről-évre a kész predikácziók egész seregével lépjünk elő és zörgessünk a papi múzeumok ajtajain? Sok helyen úgy fogják fel a dolgot, hogy a lelkésznek magának kell készítenie predikáczióit és nagyon komolyan hangoztatják azt az elvet, hogy a mint nem lehet valaki szabó, a ki nem tud egy kabátot megvarrni, ép úgy nem lehet prédikátor sem, a ki nem tud maga kellő módon ki- és odaszabni és összeállítni a maga gyülekezete szükségleteinek megfelelő, építő beszédet, Isten igéje alapján. Mint e lapok hasábjain már annyiszor felhangzott, bizonyára nagyobb örömmel üdvözölnénk mindnyájan a jó bibliámagyarázati segédkönyveket, mint efemer értékű predikáczió-gyűjteményeket. De lássuk immár nagy vonásokban a kötet tartalmát. A Gyakorlati bibliamagyarázatok — szám szerint 8 — valóban nem elégítettek ki. Ilyés Jánoséi József történetét magyarázzák, régi, sablonszerű gondolatokkal; Barakonyi Kristóf pedig Jeremiás prófécziáinak magyarázata közben elfeledte azt az elvet, a melyet ker. prédikátornak Isten igéje hirdetése közben felednie nem szabad, hogy Izrael reménysége a Krisztusban nyert megtestesülést és betetőzést. Ifjúsági istentiszteleti beszéd öt van a gyűjteményben. Kiemelkednek Csizmadia és Paulinyi beszédei, a melyek evangéliomi zamatúak; a többiekben igen sok a moralizáló, vagy mondjuk inkább professzori, IeczkéztetŐ elem, a melynek helye inkább az iskolában van. Ha valakinek, úgy bizonyára az ifjúságnak kell igazán Krisztust prédikálni, vagyis : nem csak épen utalni nagy általánosságban az ő példájára, hanem valóban úgy és akként megjeleníteni őt ott az ifjúság előtt, mint a szolgálatkészségnek, önfeláldozásnak, hősiességnek, tisztaságnak stb. megtestesülését. Kerekes Gyula hangsúlyozza beszédében a „józan" hitet. Ah! kedves lelkésztársam, az ifjúság hit dolgában nagyon is „józan" és reáférne egy kevés abból a pünkösti részegítő italból! Az ú. n. „józan" prédikálás és vallásosság olyasvalamit jelent, a melynek nincs színe, sava és zamatja! A közönséges egyházi beszédek sorozatában is vannak értékesebb dolgozatok, a melyekben vannak megtermékenyítő eszmék és gondolatok. Értékesek dr. Balthazár Dezső beszédei: Jézus a tengeren és a kapernaumi százados. Mindkét beszédben vannak lélektani rajzok Jézusról; ezek azonban kissé önkényesek és különösen az előbbiben szertelenek. Hadd mondjam el itt azt, a mi több más beszédre is vonatkozik, hogy a mi beszédeinkben nagyon túlságos sok tért foglalnak el a gazdagok elleni rekriminácziók. Én nem tudom, de a mi falusi gyülekezeteink átlagában nem olyan nagyon sok a „gazdag". És mégis, ha valaki a mi predikáczióinkat olvassa, azt kell hinnie, hogy itt a legkisebb faluban is tuczatszámra vannak a nábobok. Ha már így klasszisokba osztjuk a gyülekezetet, pz akként történjék, hogy az egyes osztályok közeledését. Istenben való egyesítését előmozdítsuk predikálásunkkal. Érdekes egyházi beszéd a P. Czinke Istváné is, bár felfogásában, az egyház részekre szakadottságát illetőleg, nem egészen korrekt és nem hangsúlyozza eléggé a Krisztusban való egységet és ennek szükségességét. Kiss Ferencz püspökladányi lelkész beszédei erőteljes és pásztorális jellegű beszédek. Különösen követendő példa gyanánt szolgálhat az alkalmi beszédek közt olvasható „Jó elöljáró" czímű dolgozata. Ügyes kis beszéd a Yértesy Móré a nőkről. Inkább történelmi érdekkel bírnak a Balogh Ferencz „Könnyei a hon felett", a melyeket az 50-es években ontott a munkásság és önzetlen, tiszta jellemek hiánya felett. Az ünnepi beszédek között van Kálvin Jánosnak egy karácsonyi beszéde, jobban mondva bibliamagyarázcitB^ <x melynek gondos átültetéséért köszönettel tartozunk dr. Rácz Lajos tanárnak. Sikerült beszéd a Paulinyi Károly nagypénteki beszéde a „Három kereszt" themája felett. Mély evangéliomi hangulat lengi át Virág Sándor konfirmácziói elmélkedését. De már olyan húsvéti beszéddel, mint az „Új ég és új föld1

' czímű, nem lehet igazi húsvéti győzedelmi örömöt kelteni a hallgatók lelkében. Az alkalmi beszédek között szintén van néhány sikerült érdemes munka. Ilyenek a Szigethy Zoltán hangulatos beköszöntő beszéde, Kiss József pápai lelkész beszéde a Mária-kultusz ellen, Szakács Imre színes reformácziói beszéde, Székely József kissé komor hangulatú őszi predikácziója. Szalóczy Pál — a Bersier fordító — nagyon csinos úrvacsorai predikáczióval emelte a kötet becsét. Tetszéssel fogja elolvasni mindenki Szele György avatási, Soltész Elemér lelkészavatási, Sedivy László beiktató — nagyon is alkalmi — beszédét. Jánosi Zoltán predikácziójában szinte fitogtatólag jelenik meg a prédikátor tudása és olvasottsága. Egyházszentelési beszéd is van e sorozatban és Biky esperes jól eltalálta a hangot ennél a szép pásztorális ritka cselekvénynél. Ez és több e sorozatban foglalt alkalmi beszéd önmagában véve ha sikerült is, de annyira magukon viselik az alkalmiság jellegét, hogy mint e birálat elején mondottam, legfeljebb mint az illető gyülekezet történetére világot vető dolgozatok bírnak érdekkel és értékkel. A liturgiális beszédekről általában megjegyezhetem, hogy kevés közöttük a sikerült. Hadd hangoztassam itt