Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-01-01 / 1. szám

kapcsolni, de nem sokra ment vele. Végre komolyan hozzá látott, hogy az ifjak a Szentírást megismerjék s a mint ezt az eszközt megragadta, mindig nagyobb eredményeket ért el, mert a kik eleinte vettek s az írást minden nap olvasták, mindig jobban felmelegedtek, az egyházi életet mindig jobban megkedvelték s mindig készebbek lettek arra, hogy áldozatokat hozzanak a Krisztus és az egyház ügyéért. Dr. Clarknak esze ágában sem volt, hogy világraszóló mozgalmat kezdjen. Munkájában azonban nyilván Isten ereje nyilvánult, a mely biztosította az erősödést, fejlődést és terjeszkedést. A fejlődés csakugyan nagyszerű is volt. '25 év alatt több mint 60,000 keresztyén szövetségben majdnem négy; millió keresztyén szövetséges munkálkodik az Úr Jézusért. A genfi gyűlés tehát világgyülés is lesz, a milyen eddig még csak egy volt, néhány évvel ezelőtt Londonban, de jubileumi gyűlés is. Genf legkiválóbb lelkészei, Dubois, Sauvin, Choisy állanak a rendező bizottság élén, a kiket különösen Briquet kereskedő, a keresztyén szövetségek e kiváló vezérférfia támogat. Tizenegy bizottság végzi az előkészítő munkát. Az egyik a vendégek elszállásolásával, a másik alkalmas termek szerzésével, a harmadik a költségek előállításával, a negyedik az énekkarok begyakorlásával, az ötödik a congressusi jelvények elkészítésével, a hatodik az összejövetelek rendezésével, a hetedik a sajtó tájékoztatásával, a nyolczadik a szükséges nyomtatványok (énekes könyvek, kalauzok) összeállításával, a kilenczedik a programm megállapításával, a tizedik a vendégek szórakoztatásával s a tizenegyedik az utazás megkönnyítésével foglalkozik. Képzelhetjük, hogy mennyi dolga lehet pl. a programm-készítő bizottságnak, a mikor egy és ugyanazon időben két-három helyen is lesznek gyűlések július 27-től augusztus l-ig, délelőtt, délután s-este,s aprograminot úgy kell összeállítani, hogy minden nemzet képviselői szóhoz juthassanak. A keresztyén szövetségesek azonban nem riadnak vissza a legnagyobb akadályoktól sem. Már egynehány hónappal ezelőtt tudhatta minden keresztyén szövetséges, hogy a jubileumi gyűlés hol és mikor lesz ? A genfi bizottságok is hamarosan megalakultak s megállapították egyebek közt a programm körvonalait is. A különböző országokban munkálkodó szövetségesek tehát számot vethettek azzal, hogy elmehetnek-e a gyűlésre vagy nem? Az amerikai szövetségesek ismert erélyességgel több nagy hajót béreltek s százával jönnek, ha nem ezrével a genfi gyűlésre. Az angolok is mindenfelé rendeznek utazó társaságokat, a melyek a kellemest összekötik a hasznossal s míg egyfelől részt vesznek a jubileumi gyűlésen, másfelől megtekintik Svájcz nevezetesebb helyeit s bizonyára megmásszak nevezetesebb hegyeit. A németek, a kik a mult évben házi gazdák voltak, szintén nagy előkészületeket tesznek, hogy országukat hatalmas küldöttség képviselje. Hát mi magyarok ? Ott leszünk e és hányan ? A berlini gyűlésre valami 20 magyar ment. Genfbe legalább is ötvennek kellene mennie. Hanem a dolog lényege természetesen nem abban áll, hogy sokan menjenek, hanem abban, hogy minél alaposabb munkát végezzünk előbb idehaza, Be kell ismernünk, hogy nemcsak a hitetlenség nagy, hanem hit dolgában a tudatlanság is. Véghetetlen áldás lenne tehát ránk nézve, ha a keresztyén szövetségek alázatos és az emberi lélek törvényeinek megfelelő módszerét elsajátítanék és alkalmaznék. Az ember nem igen hoz áldozatot azért, a mit nem ismer. Már pedig behatóan és alaposan nagyon kevés ember ismeri az evangéliumi tényeket és igazságokat. Bizonyos azonban az is, hogy a ki ezeket megismeri s hogy megismerhesse, nagyon alkalmas eszköznek mutatkozik a keresztyén szövetségek „Útmutatója a biblia naponkénti olvasására", az bizonyosan meg is kedveli s eltelve az Úr nagy és lángoló szeretetével, lelki örömök után vágyódik s élete lassanként a Krisztus tökéletes ábrázatára átalakul. Vajha belátnák sokan, hogy így, a hogy most éldegélünk, nemcsak nagy veszteségek fognak érni, de a jövőben kivívandó győzelem alapfeltételei is hiányozni fognak. Hamarosan a keresztyén szövetségek által sem fogunk nagyobb győzelmeket kivívni, de legalább megszerezzük az alapfeltételeket, a melyek valamikor bizonyosan lehetővé teszik a diadalt. Előbb seregeket kell nevelnünk, öntudatos, buzgó, hivő s áldozatkész seregeket s én már tapasztalatból mondhatom, hogy a keresztyén szövetségesek igen buzgó munkatársaim. Vajha lennének legalább néhányan, a kik e munkával bővebben megismerkedni óhajtanak. Felvilágosításokkal szívesen szolgálok. Ha a télen át meg tudnók háromszorozni a létező keresztyén szövetségek számát, bizonyára ez már magában véve is áldás lenne, másfelől Genfben, a hol még a finnek és spanyolok is nagy számban jelennek meg és igen szép munkáról adnak számot, nem m aradnán k szégyenben. Dr. Szabó Aladár. TÁRCZA. Zwingli Ulrik bibliája, A zürichi városi könyvtár a maga gazdag kéziratgyűjteményével a hazai protestantizmus történetére nézve egyike lenne a legfontosabbaknak. Épen mostanában van harmincz éve annak, hogy Révész Imre egy czikkben e