Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-10-07 / 41. szám

ben a' Felséges Isten eliben, 's a T. Úrnak 's egész Úri házának, országunk 's Ekklesiáink hasznára való békességes megmaradásáért, virágzásáért, könyörögni el nem múlatjuk. Ezekkel magunkat kegyes indulatiban ajánlván Maradunk a' Tekintetes Úrnak Fő Curátor Urunknak D. Jenő 1775. 25 Junii. alázatos szegény szolgái a' Jenei Ekklesiákk tagjai és azoknak mostani Prédikátora Kármán János m. k. A Ráday-könyvtár levéltárából közli: Molnár János. MISSZIÓÜGY. Az egyesült skót szabad egyház zsidómissziója. „ . . . Menjetek Izrael házának eltévelyedett juhaihoz . . . prédikáljatok és ezt mondjátok : elközelített a mennyeknek országa. Betegeket gyógyítsatok, poklosokat tisztítsatok, halottakat támasszatok, ördögöket űzzetek..." Ézzekkel a szavakkal bocsátotta el az Úr a tizenkettőt, első missziói útjára. Sem nem a pogányokhoz, sem nem a samaritánusokhoz küldte őket, hanem Izrael házának eltévelyedett juhaihoz, mert Izrael népe volt hivatva legelső sorban arra, hogy az Isten országa javait birtokába vegye. A keresztség rendelésekor már másként hangzik az Úr parancsa: „Elmenvén, tegyetek tanítványokká minden népeket1

1

. A két ízben adott parancs eltéréséből s a gonosz szőllőmunkásokról és a királyi vendégségről szóló példázatokból látszik, hogy az Úr ítélete szerint;

az evangéliommal szemben tanúsított elutasító magatartás következtében, elvesztette a zsidó nép az istenországához való előjogát. De nem örökre, hanem mint Pál mondja, csak addig, míg a választott pogányok száma betelik, mert az Isten szereti ezt a népet az atyákért, s az Istennek ajándékai és az ő elhívása olyanok, hogy soha azokat meg nem bánja. Mindezekből következik, hogy a keresztyénség missziói munkájának nem csak a pogányokra kell kiterjednie, hanem Izrael háza eltévelyedett juhaira is. És az az egyház, a mely ezt a munkát feladatai közé iktatja, csak a legnagyobb tiszteletet érdemli, mert a Krisztus parancsolatát teljesíti és az istenországa teljes megvalósulását segíti elő. A zsidók megtérítésén munkálkodó egyházak legelső helyén áll a velünk, magyar protestánsokkal oly kedves testvéri viszonyt fentartó „Egyesült Skót Szabad Egyház", a mely, egyéb állomásain kívül, hazánk fővárosában is tart fenn egy szépen virágzó és áldásos hasznú missziót. Végzett munkája tehát nem lehet előttünk érdektelen. S hogy még közelebbről is megismerkedjünk vele, a zsidó-misszió bizottságának 1905. évi jelentése alapján elmondok felőle egyet s mást. Talántalán még mi is felbuzdulunk hasonló munka végzésére (— hiszen terünk volna reá bőven ! —), vagy legalább is arra, hogy az egyesült skót szabad egyház nemes törekvéséhez segedelmet nyujtsunk. Az egyesült skót szabad egyház jelenleg őt missziói állomást tart fenn, és pedig: Budapesten, Konstantinápolyban, Tiberiásban, Safedben és Hebronban. A budapesti misszió fennáll 1841, a konstantinápolyi 1842, tiberiási 1883, a safedi 1889, a hebroni 1893 óta. Legrégibb tehát köziilök a budapesti, a melynek megható története, azt hiszem, ismeretes már az olvasók előtt. Az egyes állomások missziói személyzete a következő. Budapesten van 2 missziói lelkész, 3 férfi- és 4 nőtanító, 1 evangelista, 1 kolportőr és 1 ágens, összesen 12 személy. Konstantinápolyban van 1 missziói lelkész, 1 orvos misszionárius, 2 férfi-segédorvos, 2 férfi- és 10 nőtanító, 1 evangelista, 2 ágens, összesen 19 személy. Tiberiásban van 1 missziói lelkész, 1 prédikátor, 1 orvosmisszionárius, 3 férfi- és 6 női orvos-segéd, 1 férfi- és 2 nőtanító, 1 lector, összesen 16 személy. Safedben van 1 orvos, 2 női orvos-segéd, 1 férfi- és 5 nőtanító, 1 evangelista, 1 kolportőr, összesen 11 személy. Hebronban van 1 orvos, 1 férfi- és 4 női orvos-segéd, összesen 6 személy. A missziók összes személyzete tehát 64 tagból áll. A fő állomásokon fentart a misszió 6 angol és hazai nyelvű, 1 hazai nyelvű iskolát, a melyekben 1905-ben 939 gyermek nyert oktatást. A konstantinápolyit kivéve, minden állomáson van a rendes iskolákon kivül vasárnapi iskola, a melyekben 23 tanító 294 gyermeket oktatgatott Isten igéjére. Budapesten és Konstantinápolyban gyermek-otthonokat is tartanak fenn, a melyekben 4 felügyelő gondjai alatt 57 gyermek talált ellátást. A missziói állomások közül legközelebbről érdekelhet bennünket a budapesti, azért erről egy kissé részletesebben szólok. A misszió élén, a mióta dr. Moody András nyugalomba vonult, Webster Jakab lelkész áll, a kiben egy valóban buzgó s irántunk, magyarok iránt nagy rokonszenvvel viseltető embert tisztelhetünk. A budapesti misszió kezdetben egészen német nyelvű volt, mert hiszen a mult század 40-es 50-es éveiben, azt lehet mondani, m&ga az egész főváros inkább német nyelvű volt, mintsem magyar, különösen pedig abban az elemében, a mely között a missziói munka megindult. Dr. Moody András idejében azonban, a mult század 90 es éveiben, egy néhány buzgóbb ref. káplán és katecheta közreműködésével, már magyar beszédek is felhangzottak a misszió vallásos estélyein, sőt nem sokára már magyar segédlelkészt is vett maga mellé a derék s a magyar nyelvet is egészen jól megtanult Moody András A főváros magyarosodásával együtt magyarosodott a misszió, nemcsak vallásos összejöveteleinek előadásaiban, hanem a Hold-utcza 17. sz. alatt levő iskolájában is, s ma már nemcsak, hogy nincs a missziónak egyetlen alkalmazottja sem, a ki magyarul nem tudna, de iskolája is egészen magyar. Sőt, belátva a nyelvi tekintetben való helyzetváltozást, a missziói