Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-09-16 / 38. szám

is felolvasták. Adjon az Isten magyar prot. egyházunknak sok oly hűséges fiat, mint a milyen Kubinyi Albert! Neki magának pedig nyújtsa áldó kegyelmét továbbra is! Az alsózempléni ref. egyházmegye őszi közgyűlése szept. 4-én folyt le Sárospatakon. Megelőző napon lelkészi értekezlet lett volna, de a nem nagy számmal megjelentek inkább azt határozták, hogy azt október 31-én, a reformáezió és Bocskay emlékezetével kapcsolatban, Szerencsen fogják azt megtartani. Szóba került az Őszi közgyűlésnek vándorgyűléssé változtatása, valamint a felemelt közigazgatási államsegélynek miként való felosztása is; azonban a vélemények igen megoszolván, mindkét kérdés függőben hagyatott. — Az egyházmegyei közgyűlés tárgysorozatán igen nagy számmal szerepeltek a scontró-ügyek, a mi visszatetszést is keltett, mert ez annak a jele, hogy a függőben hagyott ügyek elintézésében nem igen buzgólkodnak azok, a kiknek pedig kötelességük volna a határozatok végrehajtása. A gyűlés legelső sorban kiküldte a kerületi képviselőket, beerősítette hivatalaikba az új tanítókat, azután pedig a belkörű közigazgatási ügyeket intézte el. A szatmári ref. egyházmegye f. hó 19—21. napjain fogja megtartani közgyűlését Fehérgyarmaton. A franczia szeparáczió. A római pápának a kultuszegyesületeket visszautasító encziklikája s ennek az a rendelete, hogy a franczia püspökök maguk gondoskodjanak olyan egyesületek szervezéséről, a melyek kánonszerűek, tanácskozásra gyűjtötte Össze a mult héten Párisban a püspököket A tanácskozás egészen bizalmas volt s arról semmi hivatalos közlés sem jelent meg. A lapok, még az egyházi jellegűek is, csak találgatják, hogy miről folyhatott a beszéd. Hogy pedig hoztak-e határozatokat és mely irányban, azt még eddig senki sem tudja a kívülállók közül. A püspököknek egyházmegyéikben megkezdendő akcziója azonban majd megmutatja, hogy miben történt a megállapodás. Alkuvás a magyar nyelvre. Boldog emlékezetű Erzsébet királyné gyászos halála után merült fel az a gondolat, hogy nevére egy r. kath. templom építtessék a fővárosban, a melyben az „oltári szentség éjjel-nappal imádható legyen". Az építendő templom gondozóivá és az oltári szentség örök imádóivá megnyerték a vezetők a Mária Reparatrix nevű, Francziországból elűzött apáczarend egy társházát. A templom felépítéséhez persze kérték a főváros segítségét is. Meg is nyerték azt 100,000 korona összegben, de csak azzal a kikötéssel, hogy mind a templomban, mind a zárdai iskolában kizárólag a magyar nyelv használtassék. A városi segély öt éven át 20 ezer koronával lett volna folyósítandó. A főváros ezt két évre már ki is utalta. Most egyszerre kellett volna a 60,000 korona. De mivel a főváros pénztára ezt nem utalhatta ki, a Pesti Hazai Első Takarékpénztárat szólította fel a financzirozásra. Ez hajlandó is volt az összeg előlegezésére, de csak azon feltétel mellett, ha a főváros eláll a magyar nyelv kizárólagos használatára vonatkozó kikötésétől; mert hiszen - a mint a pénzintézet magyarázza — esetleg nem kizárólag a magyar nyelv használtatván a templomban, a főváros megtagadhatná a kölcsön kifizetését. És a főváros tanácsa törölte a magyar nyelv kizárólagos használatára vonatkozó kikötést; a pénzintézet pedig folyósította a kölcsönt. Ezeket olvasva, arczunkba szökik a vér, minden hivatalos szépítgetések daczára is. Egy pénzintézet, a mely a magyar nyelv elalkudása mellett ad csak kölcsönt, érdemetlen a szép „Hazai" névre. S egy város, a mely elalkudja a magyar nyelvet, érdemetlen a „főváros" nevre. Szegény Fáy András bizonyosan megfordul erre sírjában. Mi élők pedig elfedezzük piruló orczánkat. Hol van itt az a híres magyar sovinizmus?! Sehol! Vége van annak azonnal, mihelyt pápista papokról és apáczákról van szó ! ISKOLA. A budapesti ref. theol. akadémián f. hó 12-én tartatott meg a Ill-dik évfolyamra fellépők alapvizsgálata. A vizsgálatra 13 növendék állott elő. a kik közül jeles osztályzatot nyert 5, jó osztályzatot 3, elégséges osztályzatot 3 növendék ; kettő pedig egy-egy tárgyból javító vizsgálatra utasíttatott. Jubiláló gimnázium. A bonyhádi ág. ev. gimnázium, melyet a tolna-baranya-somogyi egyházmegye alapított, f. hó 4-én hármas ünneppel ülte meg fönnállásának századik évfordulóját. Ez alkalommal ünnepelte Gyalog István, az intézetnek 17 éven át volt igazgatója, tanárságának negyedszázados jubileumát, és Mathauser Imre, az intézetnek 33 évig volt tanára most vett búcsút az intézettől. A megjelentek sorában voltak Gyurátz Ferencz püspök, Ihász Lajos főrendiházi tag, egyházkerületi felügyelő, Tolna vármegye tisztikara, élén a főispánnal, Apponyi Gréza gróffal. Az ünnepély reggel kilencz órakor kezdődött a templomban, a hol Horváth Sándor esperes tartott alkaliúi beszédet. Istentisztelet után a gimnázium tornacsarnokába vonult föl a tanári kar és az ifjúság, valamint a vendégek. A Himnusz eléneklése után Gyurátz Ferencz püspök megnyitó beszédet mondott, Gyalog István igazgató a gimnázium történetét adta elő, Sántha Károly lelkész alkalmi ódát szavalt, s az ünnépélyt Ihász Lajos felügyelő beszéde rekesztette be. A bonyhádi evang. gimnázium jubileumi ünnepélyével fejlődése ú j korszakába lépett, a mennyiben a fenntartó testület a jelen iskolai évben az intézet 5-dik osztályát is megnyitotta. Adjon neki az Isten további boldog virágzást! A népoktatás reformja. A „Figyelő" cz. kőnyomatos híradása szerint a kultuszminisztériumban a népoktatás teljes reformjára készülnek. A reform a községi ós felekezeti népiskolák programmszerű államosítását is felöleli, még pedig első sorban a határmenti vármegyék és a nemzetiségek által lakott vidékek községi ós felekezeti iskoláit akarja gróf Apponyi Albert államosítani. Tekintettel arra a körülményre, hogy az államosítás az államháztartásra óriási terhet ró, a reform csak fokozatosan vihető keresztül és az összes iskolák államosításáról egyáltalán szó sem lehet. A kultuszminiszter nemrég felszólította a kir. tanfelügyelőket, hogy a nemzetiségi iskolák viszonyaira vonatkozólag terjesszenek fel hozzá terjedelmes jelentést. Több kir. tanfelügyelő jelentése érkezett már eddig be, melyek szerint a nemzetiségi iskolák tanügyi hiányai felette szembeötlők. A miniszter azon tanfelügyelők részére, a kiknek hatáskörébe nemzetiségi vidékeken fekvő népiskolák tartoznak, nagyobb útiátalányt fog utalványozni, hogy lehetővé tegye a nemzetiségi iskolák szigorúbb ellenőrzését. — Közöljük e hírt, de hozzáfűzzük azt a kérdést, hogy az ebből a hírből kitetsző kényszerítő államosítás és a miniszteri programm, a mely a felekezetek iskolatartási jogát sértetlennek hirdette, miként egyeznek meg egymással ? ! Hol az egyenlőség'? A mult esztendőben minden pedagógus örömmel üdvözölte a kultuszminiszternek a gyakorlati tanárképzés ügyében tett intézkedését. Az örömbe azonban fájdalom is vegyült, a mikor a tanárok