Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-01-21 / 4. szám

kötelesek a kihirdetést elvégezni, a mint arra felkérettek és a szükséges igazolványok nekik előterjesztettek, és kötelesek a kihirdetésről a saját hitfelekezetű házasuló félnek a hivatalos bizonyítványt kiadni. 10. §. Ha valamelyik fél lelkésze a szóban levő vegyesházasság kihirdetését nem akarná végezni, avagy ha attól a naptól számítva, a melyen erre felhivatott, 14 napi határidőn belül nem kezdené meg a kihirdetést, ezen esetben, ha mind a két házasulófél egy s ugyanazon községben lakik, elegendő a kihirdetés az egyik fél lelkésze részéről is, két tanúnak azon bizonyítványa mellett, hogy az illető házasulandó fél' előttük felkérte saját lelkészét a kihirdetésre, de ő azt megtagadta. Ha pedig a jegyesek nem egy és ugyanazon községben laknak, az ilyen bizonyítvány alapján végzendi a kihirdetést azon elsőfokú közigazgatási hatóság, a melynek területén van rendes lakása annak a lelkésznek, a melyik a kihirdetést megtagadta. 11. §• Ha a két lelkész közül valamelyik nem akarná saját felekezetű jegyesének a rendes kihirdetésről szóló bizonyítványt kiadni, felhatalmaztatik a másik házasfél lelkésze, hogy a kihirdetés megtörténtével elvégezze az esketést, két tanú által arról kiállított bizonyítvány alapján, hogy az illető jegyes előttük felkérte saját lelkészét a megtörtént kihirdetésről szóló bizonyítvány kiadására, de azt lelkészétől meg nem nyerhette. 12. §. Azok a tanúk, a kik írni nem tudnak, a 10. és 11. §. értelmében nyilatkozatukat jegyzőkönyvileg adhatják azon lelkész előtt, a ki a kihirdetést végezte. írásbeli bizonyítvány helyett a 10. §. 2. pontja értelmében elégséges mindenkor a tanúknak az illető közigazgatási hatóság előtt adott jegyzőkönyvi nyilatkozata is. A tanúknak nagykorúaknak és férfiaknak, sőt az illető egyházban saját s állandó lakással bíróknak is kell lenniök. 13. §. Azon jegyesek, házassági tanúk és lelkészek ellen, a kik különböző hitfelekezetű keresztyén jegyesek esketésénél ténykedtek, a mikor még a 10. §. szerint előírt kihirdetés be nem végződött, avagy ha nem volt előterjesztve a 11. §-ban előírt bizonyítvány: a közigazgatási hatóság ezen törvény 24. §. szerint fog eljárni. Ezen büntetés alá esnek a 10. és 11. §-ban említett tanúk, ha az ezen paragrafusokban előírottak ellen vétkeznek. (Vége követk.) ISKOLAÜGY. Az érettségi vizsgálat új szabályzatához. A vallás- és közoktatásügyi miniszternek 1905. évi 105.500. szám alatt kiadott körrendelete, a mellyel a középiskolai érettségi vizsgálatra vonatkozó Utasítás módosítása tárgyában kiadott szabályzatát az egyházi főhatóságokhoz, a fiumei kormányzóhoz, a budapesti középiskolai tanárképzőintézet igazgatóságához és valamennyi tanker. kir. főigazgatósághoz megküldötte. A jelenleg érvényben levő Érettségi Vizsgálati Utasítás kibocsátása óta lefolyt két évtized alatt bőséges alkalom kínálkozott arra, hogy ezen szerves munkálat rendelkezései a gyakorlatban kipróbáltassanak. Elérkezettnek láttam tehát az időt arra, hogy ezen Utasítás, a szerzet tapasztalatok figyelembe vételével, feliilvizsgáltassék és a szükséghez képest módosíttassék. Miután ezen ügyben az Orsz. Közoktatási Tanácsot, úgyszintén az 1883: XXX. t.-cz. 22. §-a rendelkezésének megfelelően a felekezeti főhatóságokat, valamint az egyetemek és műegyetem tanári karát is meghallgattam : az 1884. évi 10,288. sz. rendelettel kibocsátott Érettségi Vizsgálati Utasítást hatályon kivül helyezem és a mellékletben ide csatolt módosított Érettségi Vizsgálati lJtasítást • ezenneKaz ország összes középiskoláiban kötelezőnek elrendelem. Ezen utasítás, mint az eddigi, csupán a vizsgálati eljárás leglényegesebb és egyetemes érvényű elveit foglalja magában, de nem kiván oly részleteket szabályozni, melyek a helyi viszonyoktól és körülményektől függnek és az elnöki jogkörbe tartoznak. Meg vagyok győződve arról, hogy az ezen Utasításban foglalt intézkedések, addig is, míg a középiskolák kívánatos reformja be nem következik és addig is, míg a köztisztviselők minősítésére vonatkozó 1883. évi I. t.-cz. rendelkezései megfelelően nem módosíttatnak, jótékony hatásukat az érettségi vizsgálat színvonalában éreztetni fogják. Az új Érettségi Vizsgálati Utasítás megállapításánál vezető elvül szolgál az a kívánságom, hogy az érettségi vizsgálat színvonala lehetőleg emeltessék, a vizsgálat komolysága és a tudás kipuhatolásának intenzivitása az új rendszer mellett nyerjen, vagyis hogy a vizsgálóbizottság a jelölt tárgyi készültségéről és értelmi fejlettségének fokáról minden tekintetben biztos alapon nyugvó ítéletet alkothasson. Ezen czélok elérhetése érdekében mindenekelőtt fel kellett szabadítanom a jelölteket a vizsgálati tárgyak sokaságában rejlő felesleges tehertől, mely, tapasztalat szerint, szellemi rugékonyságukat apasztotta és őket még a tulajdonképeni elbírálás előtt kifárasztotta. Ehhez képest az érettségi vizsgálat írásbeli részénél az eddigi szereplő tantárgyak, illetőleg dolgozatok számát a gimnáziumban ötről, a reáliskolában négyről háromra szállítottam le és az ."érettségi ^vizsgálat súlypontját annak szóbeli részére helyeztem. Remélhető, hogy ezáltal nemcsak a tanulók értelmi fokának és tudásuk