Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-08-12 / 33. szám

Presbyterian Church fönhatósága alatt működő pap nyíltan a magyarság ellen izgat. Molnár, a kivándorlók egyik főfészkében, Bradockban (Pa) épített templomot. Munkája veszedelmes, nemcsak azért, mert árt a mi református egyházainknak, melyeknek kebelében eddig békében buzgólkodtak a magyar és tót ajkú református magyarok, hanem főkép azért, mert a nemzetiségi kérdés bolygatásával és a faji gyűlölet szításával üszköt dob a magyar és tót ajkú reformátns magyarok közé. Zászlóbontása ügyes és czéltudatos sakkhúzása a pánszláv propagandának. Ölbetett kézzel tehát az amerikai magyar református egyházak elöljárói nem nézhetik Molnár zászlóbontását s kötelességük minden erejükkel oda hatni, hogy a Presbyterian Church, melynek támogatását Molnár élvezi: átlásson a szitán s még csirájában elfojtsa azt a munkát, melynek czélja nem a Krisztus egyházának a szolgálata, hanem csakis a pánszláv izgatás. Molnár zászlóbontásáról egy tót nyelven írt brosúrában ad hírt;

a melyből közöljük a következő sorokat: Minek támogatnánk mi, tótok magyar templomokat, mikor lehet saját tót templomunk is? Minek adnánk a mi tót pénzeinket annak a népnek, a mely minket annyira "letaposott az ó hazában s mai nap is igázza szülőinket, testvéreinket, rokonainkat és másokat? Mikor tett a magyar valami jót a tótnak? Mikor juttatott neki valamit az ő szívességéből ? A tótok iránt való szeretet a magyarok részéről már eléggé ismeretes! Minden tót, a ki támogatja a magyart (bármely móddal), az megtagadja saját nemzetét, érdemetlen lett arra az életre, a melyet neki az ő tót anyja adott. Papok a parlamentben. Az országgyűlési képviselők között összesen 34 pap-képviselő van. Legnagyobb számban a róm. katholikus papság van képviselve; képviselőinek száma 22. Protestáns pap van 10; ezek közül ref. 8, ág. ev. 2. A görög keleti felekezetet 2 pópa képviseli. A papképviselők pártállás szerint így oszlanak meg: Róm. Tcatholikus papok. A néppárton: Artim Mihály (Zboró), Csernoch János (Szakolcza), Csizmazia Ferenez (Szempcz), Ernszt Sándor (Várna), Giesswein Sándor (Magyaróvár), Karácsonyi Sándor (Arany os-Maróth), Molnár János (Eszterháza) ós Wildfeuer Károly. A függetlenségi párton: Dudics Endre görög-katholikus (Huszt), Hock János (Kecskemét II.), Kaufmann Géza (Ugod), Lévay Mihály (Nagy-Abony), Markos Gyula (Peér), Szentkirályi Zoltán (Szilágycseh), Török Ferenez (Csikkarczfalva), Török Kálmán (Gyöngyös) és az utóbb megválasztott Filipich Lajos (Csáktornya). Az alkotmánypárton : Mihálovics Endre (O-Becse) és Teszelszky József (Nagybittse). A nemzetiségi párton: Jehlicska Ferenez (Bazin), Juriga Nándor (Stomfa) és Kollár Márton (Nagyszombat). Ev. ref. és ág. ev. lelkészek. A függetlenségi párton : Bakó József (Enying), Bohus Károly (Pancsova), Illyés Bálint (Báránd), Irsay Ferenez (Gyalu), Kecskeméty Ferenez (Békés), Marjay Péter (Hosszúpályi), Rigó Lajos (Bihar), Szabó Károly (Szekszárd) ev. reformátusok és Veres József (Orosháza) ág. ev. A nemzetiségiek pártján: Bella M. Methód (Liptó-Szent-Miklós) ág. ev. Görög keleti pópák. A nemzetiségiek pártján: Dámján Vazul (Kőrösbánya) és Popoviciu György (Lúgos). A pápai szék és a franczia kormány. A Rómából érkező tudósítás szerint már befejezték a szétválasztási törvény következtében szükségessé vált tárgyalásokat. Az evégből Rómába idézett franczia püspökök és papok mind visszatértek hazájukba és az ezektől nyert informácziókat a pápai bizottság végigtanulmányozta s az ezek alapján készült véleményes jelentését már felterjesztette a pápához. Nagyon valószínű, hogy a pápa már legközelebb a párisi bíboros érsekhez intézett apostoli köriratában újból tiltakozni fog a konkordátumnak egyoldalú felbontása és a szétválasztási törvények szelleme ellen. Ezzel egyidejűleg utasítani fogja a pápa a franczia püspököket, hogy a plébániánkinti kultuszegyesületeket haladéktalanul alakítsák meg. Vannak, a kik aggodalmaskodnak a tekintetben, hogy a pápa ebbeli utasítását követni fogják-e az egész országban, de a franczia püspököktől érkezett jelentések nyomán Rómában biztosra veszik, hogy majdnem kivétel nélkül minden plébános engedelmességére számíthatnak. Azt is remélik, hogy a franczia kormány nagyon fog örvendeni, ha a kultuszegyesületek megalakulása minden rendbontás nélkül fog lefolyni. I s K 0 L A. Értesítés. A tiszai ág. hitv. evang. egyházkerületi eperjesi kollégium főgimnáziumában a beiratások szeptember 3- és 4. napjain történnek; a tanítás szeptember 5-ón kezdődik. A javító-, felvételi és magánvizsgálatok augusztus hó 30. és 31-ik napján folynak le. A tandíj az egész tanévre 40 K, mely két részben fizethető: a beiratáskor és február hó 1-én. Ezenkívül minden tanuló fizet vegyes-díjak czímen 13 K-t, illetve az először beiratkozok 17 K-t. A mult iskolai évben 36 tanuló részesült egész, illetve fél tandíj elengedésben, vallásfelekezeti különbség nélkül. A koll. főgimn. növendékei vallásfelekezeti különbség nélkül részesülhetnek a kollégiumi tápintézet kedvezményeiben. A tápintézet egész évi díja ebédért és vacsoráért 160 K, csupán ebédért 90 K. Ezen díjakból elengedésnek is van helye. A főgimn. tápdíjelengedéseknek összege a mult évben 800 K. Intézeti és más jellegű ösztöndíjat, prémiumot élvezett a mult tanévben 43 tanuló 3135 K összegben. Az orsz. ref. tanáregyesület közgyűlésére serényen folynak az előkészítő munkálatok, mind a debreczeni ügyvezetőség körében, mind Sárospatakon. A f. hó 27—28-án megtartandó gyűlésre már is nagy számmal jelentkeztek a résztvevők, és a sárospatakiak a legnagyobb odaadással buzgólkodnak azon, hogy vendégeiket igazi magyaros vendégszeretettel fogadják. A közgyűlésen az egyházkerület képviseletében meg fog jelenni Kun Bertalan püspök és jelen lesznek a sárospataki iskola gondnokai is. A közgyűlést Dóczi Imre elnök fogja megnyitni. Felolvasásokat tartanak: Sinka Sándor „A tanár egyéniségéről",Radácsi György „Arégi pataki diákéletről," s Marton Sándor „A középiskolai reform-törekvésekről". Bemutatásra keriil az Iskolatörténeti Adattárnak Thury Etele által szerkesztett I-sŐ kötete, továbbá a gimn. I. osztálya számára dr. Gulyás István és dr. Mitrovits Gyula által szerkesztett olvasókönyv, ós szóba jön a prot, ifjúsági lap ós az egyesületi folyóirat kérdése. Állami iskola és felekezetiessóg. Gróf Apponyi Albert kultuszminiszter, dr. Halász Lajos interpellácziójára adott válaszában kijelentette, hogy: „A kormány nem engedi belevinni az állami iskolába a felekezetisóg kinövéseit." Szépen hangzik ez a kijelentés a miniszteri székből; csak az a baj, hogy a tények nem ezt igazolják. Azok a protestáns papok és vallástanárok, a kik az állami iskolákban tanítanak, ritka kivétellel mindenütt azt tapasztalhatják csak, hogy bizony az állami iskolák szelleme nagyon is felekezeties. A róm. kath. hitoktatóknak mindenben előnyük van s ezt az előnyt ügyesen ki is tudják használni. Az utóbbi időkben pedig szervezik mindenfelé az iskolákban a Mária-kongregácziókat, és