Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-08-05 / 32. szám

500 PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 32. szám. Megvallom, én sem gondoltam, s ép azért nagyon örülök, hogy Danóczy Antal megismertetett, nem annyira e kötet­ben foglalt beszédekkel, mint inkább azoknak írójával. Hát Cz. Kovács Lajos csakugyan írt predikácziókat? Igen is írt és pedig, mint Danóczy az előszóban mondja: „Körülbelül 800 egyházi beszéd maradt hátra gyűjtemé­nyében, nem számítva a temetési beszédeket, imákat, ágendákat s más szertartási és alkalmi beszédeket. A legnagyobbrészt eredetiek, átdolgozott alig néhány van köztük, valamint kevés azon beszédeknek száma is, melyekhez az alapeszmét kölcsönözte. Több, mint 50 esztendei lelkészi tevékenység gyümölcsei e beszédek." Valóban csodálatos, hogy egy pap, a ki annyit írt, s a ki bizonyára jól ismerte szellemi munkájának érté­két, „sohasem gondolt arra, hogy beszédei valaha nyil­vánosság elé kerülnek. Halálos ágyán, végrendelkezése közben, tisztelői és jóakarói kérték, hogy ne engedje több, mint 50 éves lelkészi munkásságának gyümölcseit örökre a főgimn. könyvtár poros könyvei között nyugodni, hanem legalább egy kötetre való gyűjtemény hadd lásson napvilágot. Utolsó rendelkezéséből kifolyólag került tehát e gyűjtemény a nyilvánosság elé." Az önismeret és önbecsülés mellett mély, rendkívüli szerénység tűnik ki viselkedéséből! Nem akart csillogni, feltűnni, — neve az egyházkerület határán túl nem igen volt ismeretes, mire nézve nagyon jellemzők Danóczy következő szavai: „Talán többet, nagyobbat és mara­dandóbbat produkált volna, ha életpályája más viszonyok és körülmények közé kerül. Ha pl. az adminisztráczióban is érvényesítheti erejét és képzettségét. Előtte azonban a nagy Filó mellett az egyházkormányzatnak úgyszól­ván minden ága el volt zárva. Filó akkora szellemi fö­lénnyel, majdnem omnipotencziával uralkodott az egész gyülekezet fölött, s vezérlő kezét még a legaprólékosabb dolgokra is annyira kiterjesztette, hogy mellette Kovács Lajosnak háttérbe kellett szorulni. Ifjabb éveiben a 'munkatérvesztés kedvetlenítőleg hatott kedélyére; de később megnyugodott a dolgok folyásában, s az egyház­kormányzás és a cura pastoralis mezejéről önként vissza­vonulva, a templomi szószék lett lelkészi működésének egyetlen és legfőbb tárgya és végczélja. Tagadhatatlan, hogy itt sem volt könnyű helyzete. Bár az Isten igéje a maga átalakító és megelevenítő ereje által közvetlenül hat a lelkekre, mégis kétségtelen, hogy e hatás nagy­sága arányban van az emberi ajak ékesszólásának mér­tékével. Filó az egész országban ismert és elismert egyik legnagyobb szónoka volt a kálvinista egyháznak, kinek ajkáról „méznél édesebben folyt a beszéd", Kovács Lajos pedig egyszerűen közönséges előadó, a kinek előadásá­ban — különösen élete későbbi éveiben — nagyon sok volt a modorosság". Én e néhány sorból egészen megismertem Kovács Lajos életét, s egész más róla a véleményem, mint volt addig, míg élete eme viszonyait nem ismertem. A kötetben, 239 oldalon, 37 beszéd van, vegyesen ünnepiek és közönségesek. A beszédekre vonatkozólag tökéletesen osztom Danóczy véleményét, s így a magamé helyett azt jegy­zem ide ismertetéskép : „Az első áttekintés után szembe­tűnik, hogy írónk sokkal nagyobb hajlammal bír a mora­lizálásra, mint a dogmatikus tárgyak fejtegetésére. A hol a tárgy természeténél fogva — mint pl. az ünnepi alkalmakkor — a hittani kérdések fölött kell elmél­kednie, ott sem száll le a dolgok mélyére, indokait és érveit inkább a közhelyekről veszi; de beleviszi tárgyába mindenkor azt a nagyértékű valamit, a mit a dogmati­kus elméknél sokszor hiába keresünk: a személyes, elő hitet. Az Ő lelkének élő hite, az ő személyes meggyőző­dése legfőbb bizonysága a hittani igazságok mellett, s az egyetlen, megdönthetetlen, abszolút tekintélyű, legfőbb erősség: a biblia. Ez az a kimeríthetetlen, ragyogó, tiszta vízzel buzogó forrás, melyhez állandóan visszatér, mellyel bizonyít, véd és támad, a melyet egészében ismer, s belőle a legtalálóbb czitátumokat tudja alkalmazni tárgya erősítésére. Hittani természetű beszédei azért inkább biblikusok, mint dogmatikusak. Beszédeinek legnagyobb része azonban moralizáló természetű. Az élet legkülönbözőbb jelenségeit, nyilvá­nulásait, a hívek családi és társadalmi viszonyait, a saját benyomásait, mind, de mind alkalmasaknak találja, hogy erkölcsi tanulságokat vonjon le belőlük. S ez er­kölcsi tanúságok is a legtöbbször bibliai helyekkel van­nak bizonyítva és a legerősebb alapra fektetve." „Nyelve általában emelkedett, a szószék méltósá­gának megfelelő, képekben gazdag és színes. Szókötése és mondatszerkezete az, a mi ellen kifogásokat lehet emelni", mondja Danóczy, s én hozzáteszem, hogy a beszédek tartalma mellett ez a fogyatékosság könnyen elnézhető és megbocsátható. A kötetet jó lélekkel merem ajánlani, már csak azért is, hogy a még rengeteg sok beszéd közül minél előbb és minél több lásson napvilágot, hogy, mint Danóczy mondja: „Ha e kötetnek az lenne sorsa, hogy a magyar prot. irodalomban, habár igénytelen, de számottevő helyet foglaljon el, úgy a befolyó jövedelem egy második kötet kiadására fordíttatnék". * * * Imádságok és elmélkedések ev. ref. ifjak és leányok számára. írta Csiky Lajos, debreczeni ev. ref. theol. akad. tanár. Kiadja a Békésbánáti Ev. Ref. Egyházmegye Lelkészegyesülete. Föbizományos Hegedűs és Sándor. 1905. A békésbánáti ref. egyházmegye lelkészegyesülete, mely fenti czímű, 292 oldalra terjedő munkát kiadta, következő levél kíséretében küldte azt meg a tanárok­hoz, mint az ifjúság vezetőihez: „Csatolva küldünk egy imakönyvet, melyet mindkét nemű ref. vallású ifjúsá­gunk számára a békésbánáti ref. egyházmegye lelkész­egyesülete pályázat útján íratott, úgy hogy az imádsá­gokhoz néhány elmélkedés is van csatolva. A pályázaton Csiky Lajos debreczeni theol. tanár munkája lett a nyertes."

Next

/
Thumbnails
Contents