Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)
1906-07-22 / 30. szám
PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP Hirdetési díjak: Két hasábos egész oldal .... 40 kor. Fél oldal 20 kor. Nyolczad oldal 5 kor. Laptulajdonos, kiadó és felelős szerkesztő: HAMAR ISTVÁN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: IX., Kálvin-tér 7. sz., a hová a kéziratok, előfizetési és hirdetési díjak stb. intézendők. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára: Egész évre: 18 kor., félévre: 9 korona, negyedévre : 4 kor. 50 fillér. TARTALOM. Vezérczikk: Magyar kultúrpolitika. H. I. — Iskolaügy: Feminista törekvések. Pedagógus. — Tárcza: Gyászbeszéd A. Balogli Tihamérné koporsója felett. — Könyvismertetés: A hit temploma. Keresztesi Samu. — Belföld: A szepesi városi evang. egyházmegye közgyűlése. Wéber Sámuel. — Misszióügy: A Prot. Orsz. Árvaegylet 1905. évi működése. — Külföld: Külföldi szemle. Dr. Szlávik Mátyás. — Irodalom. — Egyház. — Iskola. — Gyászrovat. — Különfélék. — Pályázatok. — Hirdetések. Magyar kultúrpolitika. A vallás- és közoktatásügyi tárcza költségvetését f. kó 16-án tárgyalta le a képviselőház. A csak rövid ideig tartott vitában, főként hogy Polit Mihály nemzetiségi képviselő beszédére válaszoljon, részt vett gróf Apponyi Albert kultuszminiszter is. Beszédében nem világosította ugyan meg báró Barkóczynak feltűnést és visszatetszést keltett beszédét, sem saját magának a Halász-féle interpelláczióra adott homályos válaszát, sem pedig nem részletezte miniszteri programmját; de mégis foglalkozni kívánunk e helyen beszédével, mert minden hiányossága daczára is találunk benne valamit, a mi megérdemli, hogy komolyan szóljunk róla. Beszédének ama része ez, a mely a magyar kultúrpolitika hivatását s ezzel kapcsolatban annak alapját és irányát jelöli meg. Az állami költségvetés tárgyalásánál legnagyobb részben a nemzetiségi képviselők szólaltak fel, hogy ismert panaszaikat elmondják. Felpanaszolták elnyomott voltukat, jogaiktól való megosztottságukat, s a kultusztárcza költségvetésénél felpanaszolta Polit Mihály az erőszakos magyarosítást s azokat a korlátokat, a melyek a nemzetiségek kultúrájának kifejtését akadályozzák. Politnak erre a panaszkodásaira adott feleletet a miniszter, s a magyar nemzet történetének, állami hivatásának teljesen helyes megítélésével jelölte meg a nemzetiségi követelőzésekkel szemben a magyar kultúrpolitika alapját és vezető elvét. „. . . Egy állam kultúrpolitikájának— mondá — összhangban kell lennie az állam hivatásával, az állam történelmi kialakulásával és jövendőbeli feladataival Ennek (a magyar) államnak hivatása, hogy kapocs legyen a nyugat és kelet között; de akként, hogy a nyugatnak fejlettebb czivilizáczióját emelje saját körében a lehető legmagasabb hatványosságra és ennek kisugárzását közvetítse a kelettel. . . . Ennek a feladatnak, hogy a nyugatnak végvára legyen, kellett hogy Magyarország megfeleljen. . . . Egy végvár feladatának csak az erők szigorú konczentrácziója által lehet megfelelni." Magyarország a legrégibb czentralizált állam Európában. Rákényszerítette erre geográfiai helyzete; de rávezette erre a magyart államalkotó politikai ösztöne is. De a czentralizált királyság alkotása akképen történt meg, hogy ez által nem nyomattak el az itt lakó, nem magyar ajkú fajoknak azon nyelvi igényei, a melyek az állami egységgel összeférnek. Bizonysága ennek az, hogy a nemzetiségek ma is megvannak ebben a hazában, nemcsak, hanem még erőt s képesek kifejteni a magyar nemzeti egység e len. De a mint a múltban, úgy a jelenben is „távol áll tőlünk az a szándék, hogy nem magyar ajkú polgártársainkat az ő faji egyéniségükben megbántsuk, az Ő kulturális fejlődésüket hátráltassuk; csak azt kívánjuk tőlük, hogy ők, mint .magyar honpolgárok, alkalmazkodjanak a magyar állam fennállásának ezen törvényéhez, a melyet a magyar állam meg nem tagadhatna, a nélkül, hogy A tüdővész terjedésének meggátlása czéljából 21211/1905. sz. a. kötelezöleg elrendelte a nagym. magy. kir. vallás- és közoktatásügyi « r £ r 1 J il " s e l- ® sze r magyar találminiszterium az iskolák b QJ1 3 fiV-lfi ifi QUSIÍ8SS " ^ány és kizárólag Erdős padlóinak portalanitasat József es Tarsa czégnél Budapesten, Szív-utcza 43. szám alatt, mint e szer gyártására és szétküldésére egyedül jogosított tulajdonosoknál rendelhető meg. Áz „Utasítások" bérmentve. 1 t 5) J
