Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-07-01 / 27. szám

Felekezeten kívülivé lett 1904-ben róm. kath. összesen 337, ebből esik vármegyékre 291, törvényhatósági városokra 46, görög kath. 92 (91) [1]; gör. kel. 415 (413) [2], ág. h. ev. 244 (236) [8], ev. ref. 532 (510) [22], unitárius 7 (6) [1], izraelita 21 (7) [14]. Legtöbb felekezeten lett kívülivé ezúttal Pest vármegyében, még pedig a róm. kath. egyházból 180; Békésben 98 az ev. ref. egyházból, 65 az ág. h. ev. egyházból, 218 Arad vármegyében a gör. keleti egyházból, 92 Bihar vármegyében az ev. ref. egyházból, 76 Bács-Bodrog vármegyében az ág. h. ev. egyházból. A kilépések ez évben is legerősebben az ev. ref., azután a gör. kath. egyházat sújtották. Kor szerint legtöbb felekezetenkivüli kilépés történt a 30—39 éves korban, szám szerint 456, %"ban: 27'67, azután 40—49 éves korban 309, %-ban: 13-60, 25—29 éves korban 257, %'ban: 15'39;

legkevesebb a 20 éven aluli korban 74, %-ban: 449. A felekezetekből kilépettek és a felekezetek kötelékébe visszatért felekezeten kiviiliek összes számát 1896-tól 1904-ig Magyarországon a következő táblázat tünteti ki: < A felekezet, a melyhez a 1896-tól 1904-ig összesen kilépettek kilépésük előtt kiléptek visszatértek tartoztak, illetve a melybe visszatértek t'erfi nő együtt férfi nő együtt Róm. katholikus Görög katholikus Görög keleti Ágost. hitv.. evang. Evang. reform. Unitárius Izraelita 1832 2019 3851 202 176 378 233 149 382 27 3 30 3470 2547 6017 65 40 105 1418 1727 3145 67 64 131 2859 3642 6501 186 190 376 14 7 21 3 - 3 100 24 124 42 7 49 Összesen 9926 10115 20041 592 480 1072 A kilépettek közül 868 magyar, °/o~l)a

n

52 67, ezek közül róm. kath. 276, ág. h. ev. 84, ev. ref. 485; német 57, róm. kath. 25, ág. h. ev. 32; tót 122, ág. h. ev. 120, gör. kath. 2; oláh 450, gör. kath. 81, gör. kel. 369; ruthén 46, gör. kath. 1, gör. kel. 45; egyéb 61, róm. kath. 14, ev. ref. 47; ismeretlen nemzetiségű 44, róm. kath. 22, ág. h. ev. 8, izraelita 14. Nazarénus vagy baptista szektába való tartozás vagy áttérés, (a zárjelben levő számok a baptistákra vonatkoznak): róm. kath. 70 (45), gör. kath. 00 (53), gör. kel 83 (99), ág. h. ev. 137 (59), ev. ref. 188 (135), unitárius 1. Baptista szektához való áttérés és az egyházi adók miatt: róm. kath. 4, gör. kath. 22, gör. kel. 155, ág. h. ev. 6, ev. ref. 2. Kizárólag egyházi adó miatt felekezeten kiviili lett: róm. kath. 150, a lelkésszel való viszálykodás miatt 6, egyéb és ismeretlen ok miatt 62, gör. kath. 3 (—) [14], gör. kel. 48 (1) [29], ág. h. ev. 26 (—) [16], ev. ref. 120 (1) [86], unitárius 6 (—) [—], izraelita — (2) [19]. A nazarénus szektához való tartozás vagy áttérés ezúttal több esetben volt a kilépés oka (29'06°/o)5

mint az. előtt. Az egyházi adók terhes volta önmagában, legtöbbször a róm. kath. egyház hívei között szolgált a kilépés indító okául; azelőtt az ev. ref. egyház állott e tekintetben az első helyen, bár most is a második helyen áll. Konstatálható tény az, hogy a felekezeten kívüliekről szóló törvény eddig nagyobb hullámzást, veszedelmet nem okozott az egyházak körében. 1896-tól 1904-ig, tehát hat éven át 20,041-en lettek felekezeten kívüliek, kikből ezen idő alatt 1072-en tértek vissza elhagyott hitfelekezetük körébe. Lehet, hogy a baptistáknak legújabbi miniszteri rendelettel történt elismertetése nagyobb számú hódítást fog eredményezni a baptizmusra, mint eddig, ez körülbelül igazolható; de ki lát a jövőbe, mit hozhat e tekintetben a jövő, azt ma még senki sem jósolhatja meg előre. Hazánkban sem áll ma már az első helyen a vallási kérdés; az ismét erősen előrenyomult nemzeti kérdések mellett is magasan dominálnak a gazdasági, a szocziális kérdések, melyek a vallási ügyekkel nem igen rokonszenveznek, lóvén szerintük a vallás mindenkinek magánügye; sőt a szoczializmusnak útjában álló klerikalizmus miatt magát a vallást, a hitet is ostromolja. Kikerülhetetlenül lesznek azért hazánkban is e tekintetben kisebb-nagyobb erupcziók, melyek sok rombolást, pusztítást fognak véghez vinni. Hiszem azonban, hogy a rombolás fölött ismét ki fog sütni a hit megtisztult napja s diadalmasan megáll a Krisztus tiszta evangélioma! VII. Az egyháztársadalmi élet egyéb mozzanatai. Az egyházak életében, jelesül a hitszónoklatok tartásánál használt nyelvet tudakoló adatgyűjtés eredményei közül kiváltképen az érdekel, hogy a magyar nyelv érvényesül-e az egyházak életében az őt megillető mértékben. Ezen adatok azt a szomorú felvilágosítást nyújtják, hogy a két kizárólag magyarnak mondható hifelekezetet: az ev. ref. és unitáriust kivéve, az egyházak életében a magyar nyelv még azt a helyet sem foglalja el, a mely őt a számbeli súlyánál fogva megilletné. E tekintetben legrosszabb a helyzet a gör. keleti, a gör. kath. és az orthodox-izraelita hitfelekezeteknél. A házassági perek ügyforgalma évről-évre növekszik. 1902-ben megindíttatott 4766 házassági per, 1903-ban 5365, 1904-ben 6148. 1904-ben összesen 3578 házassági per fejeztetett be jogerősen a törvényszékek előtt, mégpedig érvénytelenítő ítélettel 26, felbontó ítélettel 3551, ágy és asztaltól való elválasztó ítélettel egy. Legtöbb felbontott házasság volt a Duna-Tisza közén 1170, Budapesten 493, Pest vármegyében 214, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 167, Bács-Bodrog vármegyében 101; azután a Tisza bal partján, Biharban 122, Békés vármegyében 124. A 3551 felbontó ítélettel befejezett perben 2077 esetben a férj, 1474 esetben a feleség adta.be a keresetet. Legtöbb keresetet adtak be a házasság második és harmadik évében. 15,899 felbontott házasságból született gyermek, 1962-ben nem született gyermek. Jogerős ítélettel felbontatott az 1894. évi XXXI. t.-cz. 77. a) § a alapján 2175, 80. a) §-a alapján 674, 80. c) §-a alapján 294 házasság. 1428 esetben a férj, 2027 esetben a feleség, 78 esetben mind a kettő, 18 esetben egyik sem mondatott ki vétkesnek. 120 esetben állapított meg