Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-06-03 / 23. szám

érti. Ez átformálás az általános papság és a felebaráti szeretetnek őskeresztyén kánona alapján történik. Minél nagyobb valahol a lelki közöny és fásultság, minél inkább pang az egyházi élet és fogy az egyháztagok száma a szekták hódításai folytán, annál égetőbb szükség van a gyülekezet szervezésére, illetve újjászervezésére. A gyülekezet-szervezési munka első sorban a lelkészre vár. Ha a lelkész szereti a Krisztust és egy­házát és ha Pál apostollal elmondhatja: élek többé nem én, hanem él bennem a Krisztus, akkor meglátja az egyház testében dúló sok bajt és hozzá fog a mun­kához, a gyógyításhoz, szervezéshez. Milliódon szervezhetjük újjá az egyházat ? Mindenek­előtt reformálnunk kell az istentiszteletet. Tegyük változato­sabbá, melegebbé, élénkebbé és közvetlenebbé a vasárnapi istentiszteletet. Azután tartsunk a rendes istentiszteleten kivül a gyermekeknek vasárnapi bibliai iskolát, a fel­nőtt egyháztagok számára evangelizáló összejöveteleket, ima- és bibliamagyarázó órákat. Gyűjtsük össze szövet­ségekben, egyesületekben külön-külön az ifjakat és leányokat. Rendezzünk alkalmas időben bel- és külmisz­sziói előadásokkal kapcsolatos ünnepélyeket, társas összejöveteleket. Nagyobb egyházakban oda kell törekedni, hogy negyedévenként vagy havonként egy lap jelenjék meg, a mely mint gyülekezeti értesítő az egyháztagokat az egyházukban folyó munkákról értesíti s buzdító, hiterő­sitŐ czikkekkel a hívek érdeklődését, buzgóságát feléb­reszti vagy fenntartja és fokozza. E lapot, mely Önkéntes adományokból nyomattatnék, a hivek ingyen kapják. Az intenzív gyülekezet-szervezési munka s a cura pastorális gyakorlása megköveteli azt, hogy minden lel­készi hivalalban ú. n. családi lajstrom is legyen. A csa­ládi lajstrom az egyes gyülekezeti tagok vezeték- és keresztnevét, hivatását, ha családos ember, a családtagok számát s a családra vonatkozó egyéb rövid feljegyzéseket foglalja magában. A lelkész így legalább alaposan ismeri hiveit. Az egészséges gyülekezet - szervezési munkának fontos előfeltétele végül az is, hogy a lelkész világiakból álló buzgó segítő csapatot gyűjtsön maga körül. Egy ilyen világi foglalkozással bíró hitbuzgó kis sereg megbecsül­hetetlen szolgálatot tehet az egyháznak, ha a lelkészben ügyes és tapintatos, de egyszersmind elszánt és bátor vezetőre talál. * * * Von der Goltz, híres berlini lelkész, a következőkre hivja fel a figyelmet. Először azt mondja, hogy egy jól szervezett gyülekezetben a szekták sikeres munkát nem fejthetnek ki. A gyülekezet-szervezés tehát a legjobb fegyver a szekták támadásával szemben. Von der Goltz szükségesnek tartja továbbá, hogy a lelkészt a gyülekezet körében kifejtendő munkában első sorban a felesége és a gyermekei segítsék, mert ők a gyülekezet pásztorának Istentől adott természetes segítő- és munkatársai. A jól szervezett gyülekezeti munka, von der Goltz szerint, nem szorítja ki a belmissziót, hanem inkább egyengeti előtte az utat, hogy annál sikeresebben mun­kálkodhassék. A diakoniszákat, evangélistákat, prédiká­torokat a belmissziói intézetek szolgáltatják. Az erköl­csileg züllöttek vagy a fegyintézetekből szabadon bocsáj­tottak megmentéséről, a kórházakban levő betegeknek testi, lelki ápolásáról stb. a belmisszió gondoskodik. Az ilyen munkát a hivatalos egyház sohasem vállalhatja magára. Az egyház, ha csakugyan élő egyház, előkészíti az egyéneket a belmissziói tevékenységre. * * * Conzicus lelkész (Svédországból) arról tett bizony­ságot, hogy az ő hazájában már régen hozzáláttak a gyülekezet-szervezésnek e kongresszuson ajánlott mun­kájához. Ok azt már is kipróbálták, megvalósították, s mondhatja, hogy az nagyon, de nagyon áldásosnak bizonyult. * * * A ki tehát Magyarországon nem is hive a belmisszió­nak, az egyházáért mégis nagyon sokat tehet, ha odaadás­sal közreműködik a gyülekezet-szervezés terén. Úgyde itt se felejtsük el azt, a mi megíratott: nem erővel, sem hatalommal, hanem az én lelkem által, ezt mondja a seregeknek Ura. Eubulus. IRODALOM. Bocskay hadi népe. Bocskay István fejedelem 300 esztendős emlékére Boldisár Kálmán dr. tollából egy igen érdekes történelmi munka jelent meg „Bocskay hadi népe" czímmel. A magyar nemzet politikai és vallás szabadságáért vívott nagy küzdelmének ezen évfordulója nagy ünnepe különösen a Bocskay által letelepített „Szabad hajdúk"-nak, a kik véres csatában küzdöttek a Bocskay-zászlók alatt. Történelmünknek ezt a neve­zetes korszakát állítja elébünk Boldisár K. műve, a sza­bad hajdúcsoportok kialakulásának elején kezdve, haza­fias szellemtől áthatottan festi Bocskay István és a hajdúk fölkelését. E korszak szereplőiről minden törté­nelmi adatot szorgosan összehord, a mit levéltáraink és egyéb kútforrásaink e tárgyra nézve földolgozásra kínáltak. A hajdúcsaládoknak, Bocskay egykori hadseregének, egész adatözöne olyan csoportosításban tárul az olva­sók elé, a milyen részletes földolgozásban, általánosan áttekinthető képet adva, ezt még e korszaknak különben is kevés történetbuvárlója közül senki sem művelte. A köte­tet a hajdúsági nemes famíliákról, az egykori hajdú-vitézek vér szerint való utódairól szóló részletes ismertetés zárja be, a melyben csaknem 300 hajdúsági családra vonat­kozólag foglaltatnak levéltári adatok. A 8 íves kötet Rajzó Miklós festőművész érdekes és korhű czímlapjával és Bocskay István arczképével Debreczenben jelent meg, Hoffmann és Kronovitz nyomdájában. Ára 1 korona 20 fillér. Az „Allatok világáéból, Brehm Alfréd korszak­alkotó műve magyar kiadásából megjelent a 178-ik fiüzet, a mely a bolharákokat, a kacslábú rákokat, az evezőlábú rákokat, a kagylósrákokat ós a levéllábú rá-

Next

/
Thumbnails
Contents