Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-05-06 / 19. szám

ködése s az egész mozgalmat lekicsinylő agitálása ellen. Tanulság okáért még megjegyezzük, hogy 1889, vagyis a reformmozgalom megindulása óta mindössze 36,483 egyén tért át a római katholiczizmus kebeléből az ev. egyházba. Mi Schiller szép és találó szava szerint az osztrák ev. reformmozgalomban is a világtörténelemnek, mint istenítéletnek gondviselésszerű tényét látjuk. Csak nálunk, ebben a francziához hasonló vértanúi magyar evangóliomi egyházban nem tud föllendülni sehogysem a protestantizmus nagyra hivatott ügye. Pedig multunk és jelen szomorú állapotunk éberebb figyelemre és foko­zottabb munkásságra ösztönözhetne fent és alant ben­nünket. * * * Németország lakosságának a száma az elmúlt évben eszközölt népszámlálás hivatalos adatai szerint 60.605,183 egyénből áll, a melyből 29.868,096 férfi ós 30.737,087 nőnemű. Az 1900-ban eszközölt népszámlálás adatai szerint a német birodalomlakosságának a száma56 367,178 lélek volt és pedig 27.737,247 férfi és 28.629,931 nő­nemű. így tehát a lakosság száma az elmúlt öt év le­forgása alatt 4.238,005 egyénnel, vagyis 7'52%-kal emel­kedett. Németország lakosságát az árja államok közül csak Oroszország (125'6) s az amerikai Egyesült-Államok (76'2 millió) lakossága múlja felül. Tanulság okáért még megjegyezzük, hogy a német birodalomban az elmúlt, évben a nyilvános népiskolai tanulók száma 8.924,779, a tanítóké 124,027 s a tanító­nőké 22,513 volt, úgy hogy egy tanítóerőre 60 tanuló esett. E népiskolák eltartása az államnak évi 120.673 000 márkájába került, s ehhez a községek még külön 419.000,000 márkával járultak. A magániskolák száma a német birodalomban feltűnően kevés. 59,348 nyilvános népiskola mellett csak 643 a magániskolák száma, * * A nagyhírű neuendettelsaui diakonissza-intézet (Löhe alkotása) közel múltjáról szóló jelentésből átvesszük a kö­vetkező adatokat: Az utolsó évek nagyobb arányú épít­kezései nagyon emelték e nagy hivatásé intézet adósságait és növelték annak anyagi zavarait, Az intézet mai adós­sága 389,979 márka. A jelentés különben hálával említi meg, hogy adományokban és hagyományokban 90,120 márka folyt be, a mi azonban korántsem teszi felesle­gessé az ev. szeretetmunkásságnak Bajorországban való nagyobb arányú megindulását. Az intézetnek van 434 felavatott és 171 próbanővére, .a mi egészben véve csekély munkaerő a nagy feladat megoldásához. A csat­lakozást és a személyes jelentkezést évről-évre ismétli a jelentés. Az ágostai testvérintézet a mult évben jubi­lált, s a két intézet teljes harmóniában van egymással. Még nagyobb arányú szeretetmunkásságot fejt ki az egész földkerekségen s főleg a keleten a kaiserswerthi anyaintézet. * * * De Németországban nemcsak a gyakorlati keresz­tyénség megépítésében és fejlesztésében, hanem a tudo­mányos theol. irodalom világában is tiszteletrméltó mun­kásságot fejtenek ki protestáns testvéreink. Azt olvasom, hogy Hausrath nagyhírű heidelbergi tanszékére Schubert kiéli tanár, a nagy egyháztörténetkutató van meghiva. Berlinbe is meghívták, de nagy egyetemi könyvtára és nagyobb egyháztörténeti irodalmi vállalata kedvéért a heidelbergi theol. tanszéket fogadta el. Azt olvasom továbbá, hogy a rostocki theol. fakultásnak „Schleier­macher felfogása az Isten lényegéről, a vallásról szóló beszédei és klasszikus hittana alapján" cz. pályakérdése meddő maradt, s a folyó évre „A remény fogalma az újszövetség különböző felfogásában" cz. pályakérdóst tűzte ki. Csodáljuk az előbbi pályakérdés meddőségét. Végül azt olvasom, hogy Lipsius jénai theol. magántanár, a nagyhírű dogmatikai író fia, „Kritik der theol. Erkennt­niss" cz. művében a személyes Istenről, a gondviselésről s a lélek halhatatlanságáról szóló nagyon is negatív irányú fejtegetései miatt a bölcseleti fakultásra helyez­tetett át, Wendt tanár mellett a rendszeres theol. tan­szék tárgyait látta el. így jártak el különben annak idején Wellhausen tanárral, az ismert nevű ó-szövetségi kritikussal, a tudományos kutatás s az akadémiai tan­szabadság nagyobb dicsőségére. Igaz, hogy Strauss hír­hedt „Leben JesuK -jának megjelenése (1.835) alkalmá­ból maga a nagy Bunsen is azt mondotta, hogy „a kritika, fény oldalát tekintve, örök dicsősége ós folyton megifjító ereje a mi prot. egyházunknak; de árnyoldalát nézve, örök szégyene a prot. theologiának". Másrészt azonban az is igaz, hogy Döllinger, a nagy róm. kath. történettudós szerint „a biblia alapos ismeretét a prot. theol. (írásmagyarázati) tudománynak köszönjük". Éltető és élesztő ereje a kritika a józan theol. tudománynak. Nálunk nem a dogma, nem a hagyomány s nem is. a csalhatatlan pápás tantekintély, hanem az igazság irányítja a tudományos theol. kutatást s ebben az igazságban meg kell lenni az erőnek a tévedések elviselésére is, sőt maga a tévedés is hozzájárul az igazság megvilá­gosításához. Eperjes. Dr. Szlávik Mátyás. EGYHÁZ. Személyi hír. Dr. Antal Géza, pápai ref. theol. tanár, a ki az egyetemes konvent megbízásából utazott ki az északamerikai Egyesült-Államokba, hogy az ottani magyar ref. gyülekezetek ügyeit tanulmányozza s helyre­állítsa a sajnálatosan megbomlott békességet, a mult hónap 22-én tért vissza Magyarországba. Tapasztalatairól ós végzett dolgairól jelentésben számol be a konventnek. A mint értesültünk, Antal Géza nem mindent tudott ugyan megoldani, de érintkezvén nemcsak a csatlakozott, hanem a nem csatlakozott gyülekezetek vezetőivel és az azokat fenntartó amerikai egyházi hatóságokkal, olyan tervezeteket nyújt be a konvent elé, a melynek elfoga­dása ós keresztülvitele esetén reménység lehet arra, hogy az áldátlan testvérharcznak vége szakad. Bár úgy lenne ! De hogy úgy is lehessen, igen óhajtandó, hogy az ame­rikai magyar ref. gyülekezetek ügyét ne oly merev egy-

Next

/
Thumbnails
Contents