Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-04-15 / 16. szám

w morva-sziléziai ág. ev. szup. területén 380 — 72 egyén a gácsorsz.-bukov. „ „ 117 -f~ 23 „ a bécsi ev. ref. „ „ 188 12 „ a cseh „ „ „ „ 266 — 3 a morva-szil. „ „ „ „ 69 30 a gácsországi „ „ esperesség „ 1 — 0 „ A német-csehországi egyházi területeken beállott apadás, mely különböző okokból eredő stagnáczió mellett tesz bizonyságot, gazdagon kárpótolva van a bécsi ág. hitv. ev. szuperintendenczia (Alsó-Ausztria, Stájerország, Karintia és a tengerpart vidéke) tömegesebb áttéréseivel. Az 1898 óta tartó „Los von Rom" mozgalomnak áttérési eredménye 38,031 lélek, és pedig évenként csoportosítva : 1898-ban : 1598; 1899.: 6385; 1900.: 5058; 1901.: 6639; 1902.: 4624; 1903.: 4510; 1904.: 4362; 1905.: 4855 lélek. Az ev. egyházból való kilépések száma is emelkedett. 1905-ben 1201-en léptek ki, és pedig az ágost. hitvall. evang. egyházból 845 s az ev. ref. egyház kötelékéből 356 lélek. A német-cseh szuperintendenczia területén igen nagy számmal tértek vissza a római katholikus egyház kebelébe, ós pedig 526 kitérés a három, tisztán szláv területre esik. A bécsi szuperintendenczia 321 áttéréséből 207 eset, vagyis 17% a hiányosan gondozott bécsi egyházközségre esik. Nagyobbára bevándorolt külföldi protestánsok azok, a kiknek létezéséről Bécs lelkészei rendszerint csakis a kitérések alkalmával értesülnek. A többi 100 kitérés a német ev. egyházközségek kebeléből körülbelül megfelel az eddigi évek kitérési számarányainak. E számokat olvasva, bátran mondhatjuk, hogy „facta loquuntur", s azt igazolják, hogy a „Los von Rom" mozgalom ma sem stagnál Ausztriában. Az evangéliom szelének fuvallata észlelhető a pápás Ausztria összes vidékein. Mi ebben az isteni gondviselés büntető igazságosságának művét látjuk. * * * A jelen tanév immár véget ért téli felében a német tudományegyetemeken a prot. theol. hallgatók száma, a nemrég közzétett hivatalos statisztikai adatok szerint, a következő volt. Berlinben volt 349 Lipcsében 332, Halle-Wittenbergában 313, Tübingában 274, Erlangenben 145, Marburgban 117, Göttingában 98, Bonnban 80, Giessenben 66, Königsbergben 62, Greifswaldban és Strassburgban egyenként 61, Heidelbergben 59, Boroszlóban 56, Rostockban 48, Jénában 39 és Kielben 24, vagyis mindössze 2186 ev. prot. theol. hallgató. Az előző nyári félévben 2286 s a téliken 2136 volt az ev. theol. hallgatók száma. A külföldi theol. hallgatók száma (köztük szerepelnek a mi magyar ifjaink is) volt 190, a tisztán németbirodalmiaké X996. Forrásunk szerint ez csekély emelkedésnek mondható. A Bodelschwingh-féle ev. theol. iskolának Bethelben csak 11 hallgatója volt. * * * A német ev. lelkészek javadalmazásáról és nyugdijilletményeiről szóló múltkori rovatos közleményünket a „Chronik der Christ. Welt" legújabb közlései nyomán a következő adatokkal egészítjük ki: A német ev. lelkészek legmagasabb fizetésének átlaga nem — mint nyomtatási hibából közöltük — 3564, hanem 4564 márka. Szász-Koburg-G-otha ev. tartományegyházában a törzsfizetés a hivatalba lépés kezdetén nem 2000, hanem 2100 márka. Miután Poroszországban az I. osztályú törzsfizetés az első szolgálati év után 600 márka pótlékban részesül, az első 20 év javadalmazása 54,000 márkáról 57,000, a 40 évi szolgálat javadalmazása 147,000 márkáról 150,000 márkára s a javadalmazás átlaga 3675 márkáról 3750 márkára emelkedik. A II. osztály szerint a brémai nyugdíjilleték 2000 márka. A III. osztály szerint a lelkészek özvegyeinek nyugdíja nem 600—1200, hanem 700—1300 márka között változik. A félárva nyugdíjpótléka 250 márka. Egy 7 árvagyermekkel megáldott lelkész-Özvegy, kinek férje 15 szolgálati év után hunyt el, Poroszországban 2550 (s nem 2600—2950), s Weimárban 600 márka nyugdíjat élvez. E helyesbített adatok nyomán az eredményt következőleg összegezhetjük: Kap a lelkész átlagul törzsfizetésben a német ev. tartományegyházak bármelyikében 2285, legmagasabb fizetésben 4564, legcsekélyebb nyugdíjban 1201 s legmagasabban 3806, a lelkész özvegye legkisebb nyugdíjban 739, legmagasabban 1173, s a 7 gyermekkel megáldott özvegy lelkészférjének 15 évi szolgálata után .1386 márkát. Ismételten is jelezhetjük, hogy a német ev. egyház anyagi, fizetési és nyugdíjilletéki állapotai sokkal kedvezőbbek, mint a magyar ev. és ev. ref. lelkészek kongruális vagy nyugdíjilletéki viszonyai. Reméljük azonban, hogy e tekintetben kedvezőbb idők következnek reánk. * * * Az iskolaügy felvirágzásának klasszikus hazája, és pedig a közoktatásügy összes ágaiban és fokozatain, a német prot birodalom. íme az 1905. évben a nyilvános népiskolákban volt 8.924,779 tanuló, 124,027 tanító és 22,513 tanítónő. Egy tanerőre átlag 60 tanuló esik. Az állam az iskolák fentartásához 120.673,000, s a községek összesen 419.000,000 márkával járulnak. A magániskolák száma Németországban igen csekély. A német általános tanító-egyletnek volt az 1905. év végén 47 fő- és 2982 fiókegylettel 110,312 tagja. Közelebbről Bajorországban a népiskolai tanerők száma 16,077, köztük 3508 tanítónő. Az új népiskolai törvény a tanítónők alkalmazására nagyon kedvezőnek bizonyult. A tanerőkre esik 23.470,300 s a segédtanítókra és tanítónőkre 1.773,813 márka, Kerek 40 millió márkát fordít a kis Bajorország a népiskolák fentartására. Az 1899/1900. tanévben volt Bajorországban 5193 római kath. ós 1915 prot,, nemkülönben 159 községi iskola, míg 1869-ben 4711 római kath. és 1939 prot. iskola. A római kath. iskolák tehát megháromszorozódtak, a prot. népiskolák ellenben, a községiek javára, megapadtak. Ne feledjük, hogy Bajorország a német ultramontanizmus klasszikus hazája, a hol a protestantizmus erős küzdelmet vív egyházi és iskolai tekintetben egyaránt.