Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-04-01 / 14. szám

Emlékünnepély. A budapesti ref. egyház tanácsa f. hó 25-én este kegyeletes ünnepélyt rendezett a Kálvintéri templomban elhunyt nagynevű lelkipásztorai, Szász Károly és Papp Károly emlékezetének felújítására. A templomot zsúfolásig megtöltötte a közönség, a melynek soraiban ott láttuk a gyülekezet előkelő hölgy- és férfitagjait igen nagy számban. Közének után Petri Elek lelkész nyitotta meg szép imádsággal az ünnepélyt. Utána a theologiai ifjúsági énekkar adott elő szép sikerrel egy karéneket Krausz Gusztáv vezetése alatt. Ekkor dr. Szabó Aladár lelkész lépett az úrasztala elé és felolvasta a két nagy lelkipásztorról szóló, valósággal essay számba menő gyönyörű Emlékezését, a melyet a közönség feszült figyelemmel hallgatott mindvégig. Az Emlékezés közlését lapunk más helyén megkezdettük és melegen ajánljuk olvasóink figyelmébe. A szép ünnepélyt a közönség éneke rekesztette be. A ref. zsinat márcz. 27-én kezdte meg negyedik ülésszakának tanácskozásait Budapesten, Kun Bertalan püspök és báró Bánffy Dezső elnöklete alatt. A tanácskozásokról, a melyek márcz. 30-án be is végződtek, lapunk más helyén adunk részletes tudósítást. . Rövid válasz a Magyar Szónak. A Magyar Szó, ez a tizenhárom-próbás protestáns napilap, daczára annak az egyhangú ítéletnek, a mellyel a Kálvin-szövetség és tervezői ellen szórt vádjai felett a szövetség alakuló-értekezlete napirendre tért, folytatja vádaskodását tovább is, s a vádlottak közé odasorol immár engemet is, a ki az értekezleten a lap nemtelen gyanúsításait szóvátettem. Megvádol azzal, hogy felszólalásom a dr. Bernáth Istvánnal való összebeszélés folytán történt; hogy dr. Darányi Ignácz kedvéért a 48. XX. végrehajtására irányuló mozgalmat lapomban el akartam-fojtani; hogy, mint a Kálvin-szövetség barátja, el akarom árulni a magyar protestantizmust stb. Mindeme vádakra és gyanúsításokra egyszerűen csak azt felelem, hogy az elsőtől az utolsóig szemen-szedett, vakmerő rágalmak, a melyekkel szemben védekezni magamra nézve lealázónak tekinteném. Vannak, a kiknek rágalmai dicséretszámba mennek. Ilyennek tekintem a Magyar Szót és ezzel végeztem is vele. Hamar István szerkesztő. A kisújszállási ref. gyülekezet újonnan választott második lelkésze: Nagy István május hó 6-án foglalja el hivatalát. Az egyház presbitériuma az ünnepély előkészítésével a gazdasági tanácsot bízta meg. Magyar istentiszteletek. A soproni evang. gyülekezet presbitériuma, a magyar ajkú hívek kérésére, legközelebb elvben elhatározta, hogy az eddig minden harmadik vasárnap tartott magyar nyelvű istentiszteleteket rendszeresekké teszi minden vasárnapon, és az elvi határozat keresztülvitele módozatainak kidolgozására bizottságot küldött ki. A kivitel különös nehézséget nem fog okozni, a mennyiben Zábrák Dénes és Menyhárd Frigyes lelkész, valamint Hetvényi Lajos főgimn. vallástanár vállalkoznak a magyar nyelvű istentiszteletek megtartására. A reformot 1907. január l-jével kívánják életbe léptetni. A belsősomogyi ref. egyházmegye márcz. 18-án, Csurgón rendkívüli közgyűlést tartott. A Nagy Lajos esperes által beterjesztett jelentés nemcsak az egyházmegye életében előfordult nevezetesebb eseményeket ölelte fel, hanem foglalkozott a zsinat végzett dolgaival is. Lehangoló volt a jelentés ama része, a mely a gyülekezeti terhekről és azok viseléséről szólott. A gyülekezetek már roskadoznak a terhek alatt és épen ennek következtében igen tetemes a hátralék. Nagy baja az egyházmegyének az is, hogy megüresedett gyülekezeteibe theologiát végzett helyettes lelkészeket nem kap és csak theologusok által kénytelen segíteni a szükségen. A gyűlés a belkörű ügyeken kivül még a pápai és a csurgói főgimnáziumok tápintézeti és vallástanítási ügyeivel foglalkozott. A budapest-zuglói ref. egyházrósz helyi bizottsága f. hó 1-én d. u. 5 órakor az Angol-utcza 25. sz. a. községi elemi iskola nagytermében szeretetvendégséget rendez. A jövedelem a zuglói templom kibővítése és a paplakás alapjára fordíttatik. Személy-jegy 1 korona. Ifjak és gyermekek részére 50 fillér. A jótékonyczélra felülfizetések köszönettel fogadtatnak. Villamos közlekedés Csömöri-út végállomás. Műsor. 1. Közének : 130. dics. 1. v. 2. Ima. Szeretet vendégség. 3. „Téged keres". Énekli a zuglói ref. énekkar. 4. „A munkácsi rab." Jókai M. Szavalja: Tokay Juliska k. a. 5. Hegedűszóló. Vad Lajos. 6. Hazafias versek. Irta és előadja: Gyökössy Endre. 7. Kurucz dalok. Tárogatón előadja: Mészáros Béla 8. Kép a zuglói ref. egyház történetéből. Farkas József theol. akad. tanár. 9. „Magyar tánczok." Brahmstól. Zongorán 4 kézre előadják : O. Nagy Irma és Szabadi Aranka úrhölgyek. 10. Vallásos költemények, írta és előadja: Baja Mihály. 11. „Miatyánk." Énekli: Kmetty Ilonka k. a. 12. „Virágregék." Ábrányitól. Harmoniumon előadja: Kovács Lajos. 13. „Gályarabok fohásza." Tompa M. Szavalja: Sztinka Klotild k. a. 14. „Boka kesergője." Előadják: Losonczy Lajos ref. theol. I. hegedű, Vantulek István, ref. theol. II. hegedű, Szendrey Gyula ref. theol. mély hegedű, Tarján Kristóf cello. 15. Bibliamagyarázat. Haypál Benő budai lelkész. 16. Ima. Hamar István theol. akad. tanár. 17. Közének: 137. dics. 6. v. Az evang. egyház véleménye az alapítványokról szóló miniszteri törvénytervezetről. A magyarországi evang. egyházkerületek elnökségei, az egyetemes főfelügyelő vezetése alatt, febr. 28-áu vették tárgyalás alá az alapítványokról szóló miniszteri törvénytervezetet, a melyre nézve dr. Sztelűó Kornél egyetemes ügyész készített véleményt. Az elfogadott és a kultuszminiszterhez felterjeszteni határozott vélemény főbb pontjai a következők: Az evang. egyháznak az alapítványok kezelése és közvetlen felügyelete jogát az 1790/91. XXVI. t.-cz. 10. pontja, a százados gyakorlat és a király által megerősített zsinati törvények biztosítván, az állam felelős parlamentáris kormánya az alapítványok felett csak azon legfőbb ellenőrzési felügyeleti jogot gyakorolhatja, a mely a jus supremae inspectionis szerint a királyt megilletik. Az államnak kétségtelen joga és kötelessége az alapítványi ügyet törvény által rendezni; a mi azonban az autonómiával rendelkező egyházak alapítványainak az ügyét illeti, a helyes megoldás csak az lehetne, hogy az egyházakat, jogaik meghagyása mellett, arra kellene törvény által kötelezni, hogy az alapítványi ügyet önmaguk által alkotott rendelettel szabályozzák. A mi magát a miniszteri törvénytervezetet illeti, több tekintetben túllépi azt a határt, a mely az állam ellenőrzése szempontjából szükséges. így nem elég szabatos a tervezetnek a „szorosan egyházi czélú alapítványok "-at illető meghatározása; mert e szerint a hitélet körén túlmenő vonatkozású alapítvány már nem lenne szoros értelemben vett egyházi alapítvány. Határozottan kiveszi a tervezet az ilyen alapítványok kategóriájából a tanügyi és a jótékonysági alapítványokat, holott az 1790/91. XXVI. t.-cz. 10. §-a helyes értelme szerint minden olyan alapítvány, a mely az egyház érdekeit szolgálja, és a mely az alapító által az egyház kezelésére bízatott, egyházi alapítvány, a mely tehát az autonomia szerint kezelendő. Nem fogad-