Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1906 (49. évfolyam, 1-53. szám)

1906-04-01 / 14. szám

vétség jelentése a másik, Az elsőt Garzó Gyula adta elő. Hosszasan ismertette a diakonissza-ügy történetét Magyarországon, a konvent által 1903-ban kiküldött bizottság működését, Debreczennel folytatott sikertelen tárgyalásait. Végül indítványt terjesztett be, hogy a kérdést újból adják ki a konventnek. Nagy Károly, Széli Kálmán. Dombi Lajos felszólalásai után, a kik különösen azt hangsúlyozták, hogy nemcsak Debreczen, hanem a többi vidéki nagyobb város figyelmét is fel kell hívni ez ügyre — a zsinat Garzó indítványát elfogadta. A presbiteri szövetség keleti osztályának jelentése Londonból az elnök és titkár aláírásával ellátva jött a zsinathoz. Nagy Károly mutatta be ezt. A jelentés különféle dolgokról szól. Utal a franczia reform, egyház újabb helyzetére s ebből eredő szigorú pénzügyi viszonyaira. Figyelembe ajánlja ezt. Elmondja, hogy a franczia prot. egyház újabban három részre szakadt: az egyik szigorúan ragaszkodik a hitvalláshoz és a presbiteri szervezethez. Ezzel a szövetség fenn fogja tartani az összeköttetést. Örvend, hogy a magyar egyház is hivatalosan belépett a szövetségbe, mert ezáltal ők nyernek számban és reméli, hogy a magyarok nyerni fognak a szellemiekben. Csehországban, Prágában júl. 1-én konferencziát tart. Kanadában a különböző hitvallásúak egyesülnek a közös munkára. Az Egyesült-Államokban is így 1 Végül kéri a zsinatot, hogy rendelje el a nov. 27-én kezdődő külmissziói imahét megtartását a magyar gyülekezetben. Nagy Károly a kérvényi bizottság nevében ezt az indítványt terjesztette be: „A zsinat a jelentés részleteibe nem bocsátkozik, általánosságban azonban tudomásul veszi azt; hanem az utolsó pontban kért intézkedést, a mely külmissziói imahét megtartására vonatkozik, mint egyházunk egész jellemétől idegen, methodisztikus vonást mellőzi, annál inkább, mert meg van győződve a felől, hogy az Istenországa külső és belső terjedése gyülekezeteinknek úgy egészükben, mint tagjaiban, mindennapi imáik és munkásságuk tárgya". A zsinat ezt az indítványt egyhangúlag elfogadta. Dr. Bartók György püspök ez ügy gyei .kapcsolatban éles támadást intézett a presbiteri szövetség ellen. Sajnálja — úgymond — a pénzt, mit évente oda fizetnek. Milyen ez a szövetség, mutatja az a hang, melyen ír, hogy a magyarok belépése által ő nyert számban és a magyarok tőle nyerni fognak szellemiekben. Az ő lelke eddig se emelkedett dolgaik láttán, ezután se vár tőlük semmit. Gr. Dégenfeld József sajnálkozott a kifakadáson, mert, ha más szelleme van is némileg a külföldnek, óhajtja vele az érintkezést. Még azt határozták el, hogy a lelkészi pragmatika és a reformáczió-ünnep megülésének kérdését a már hozott határozatokkal megoldottnak tekintik, és hogy a halotti énekeskönyv ügyét az új énekesével együtt intézik el. Végül a törvényszövegbe a hivatkozások beillesztésére küldtek ki egy, az előadókból és jegyzőkből álló bizottságot. Az ülés 1

12 órakor végződött. Ezután csaknem egy óra hosszat tartó bizalmas értekezletet tartottak teljesen zárt körben. Az egyházi törvények szentesítés czéljából leendő felterjesztésének idejéről vitáztak elég hangos szóval. Végre is gr. Tisza István tervén nyugodtak meg. Lapunk zártakor még folyt a zsinat negyedik napi ülése. Tudósító. A Kálvin-szövetség megalakulása. A Kálvin-szövetség megalakítása ügyében márcz. 27-én délután tartatott meg Budapesten, a ref. főgimnázium dísztermében az értekezlet. A szövetség nagyjelentőségű eszméje felkeltette az érdeklődést és az értekezletre nagy számmal hozta össze a ref. egyház és a ref. társadalom kiváló tagjait. Az értekezlet, Petri Elek indítványára, Antal Gábor dunántúli püspököt és dr. Darányi Ignácz dunamelléki főgondnokot kérte fel az elnöki székek elfoglalására. Antal Gábor imádsága után dr. Darányi Ignácz vezette be a tanácskozásokat a szövetség czélját és jelentőségét fejtegető beszédével. A XX. század mozgató eszméje — mondá — a szocziális kérdés. Az ezzel való foglalkozást az egyház ki nem kerülheti, nemcsak azért, mivel a szocziális kérdés magát az egyházat is közvetlenül érinti, hanem azért sem, mivel az evangéliomi egyháznak egyenesen hivatása, hogy a nagy társadalmi kérdések megoldásába jótékonyan belefolyjon. Az evangéliomi egyház krisztusi alapjai változhatatlanok s azokat a haladó idő túl nem fogja szárnyalni soha; de az egyháznak, mint élő, külső szervezetnek figyelembe kell vennie a haladó időt és az egyes korok nagy mozgató eszméit s úgy kell berendezkednie ós hatnia, hogy vezető, nemesítő erejét és szerepót megtarthassa. A Kálvinszövetség, a mikor az egyháztársadalmi működés körébe be akarja vonni a gazdasági és szocziális élet jelenségeit és békés rendezését, ezt a czélt kívánja szolgálni. A jegyzőkönyv vezetésére dr. Nemes Bertalant, a hitelesítésre Petri Eleket és Szilassy Aladárt kérvén fel, megnyitotta az értekezletet. Az alapszabályok általános tárgyalása során Antal Gábor püspök azt hangsúlyozta, hogy a szövetségnek nem az egyházon kivül, hanem azon belül, mint egyháztársadalmi intézménynek van csak létjogosultsága. Hamar István theol. tanár azokra a gyanúsításokra hívta fel a figyelmet, a melyekkel a Magyar Szó a szövetséget és annak tervezőit illette. Kérdést intézett tehát a tervezőkhöz, hogy van-e a szövetség háta mögött politikai czélzat s klerikális csapda akar-e az lenni? A feleletet dr. Bernát István adta meg, kijelentvén, hogy a Magyar Szóban megjelentek merő rágalmak és csak ama nemtelen gyanúsítások sorába tartoznak, a melyektől csak úgy hemzseg a nevezett lapnak minden egyes száma. A rágalmakat czáfolni sem tartották érdemesnek, mert meg vannak győződve a felől, hogy a magyar kálvinista egyház tagjai felnőtt, a saját eszükkel gondolkozó emberek, a kik magukat sem a szö-